Hova tart az ellenzéki összefogás?
Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője a Heti Tv Pirkadat című műsorában legújabb kutatásukról, valamint az ellenzéki pártok helyzetéről beszélt.
A Nézőpont Intézet legutóbbi kutatásában azt igyekezett felmérni, hogy miként vélekednek az emberek a veszélyhelyzet megszüntetéséről. Az elemző szerint ez egy folyamat része volt, hiszen a veszélyhelyzet bevezetésekor is mérték a véleményeket. A felmérésük alapján azt lehet mondani, az emberek több mint 80 százaléka támogatta a bevezetést és most a kivezetést is, azaz a kutatók szerint a kormány megfelelő ütemérzékkel rendelkezett. Az is igaz, hogy egyfajta egészségügyi helyzetet továbbra is fenn kell tartani, de az a járványhelyzet, ami eddig szükségessé tette a különleges jogrendet, már mögöttünk van, ezt felismerve lépett a kormány.
Az ellenzéket illetően Erdélyi Rezső Krisztián szerint ennek az oldalnak a gyengébb pártjai, mint az MSZP és a Jobbik meg sem próbált valamilyen önálló politikát kialakítani a vírushelyzet kapcsán, talán emiatt is alakulhatott úgy közvélemény, hogy a Nézőpont legújabb mérései szerint a szocialisták 3 százalékon állnak, azaz önállóan be sem jutnának a Parlamentbe. Az elemző szerint szükség lenne egy baloldali pártra, a kérdés sokkal inkább az, hogy ez melyik lesz, van-e szükség újabb és újabb pártokra, mint például Szanyi Tibor ISZOM-jára. Az is kérdés, hogy ha a demokratikus ellenzék pártjai összeállnak, akkor ebben melyik pártnak milyen súlya lesz, a nevesebb politikusok közül ki hányadik helyet kapja meg egy országos listán. Az ellenzéki összefogás azonban a jelenlegi kutatások szerint sem lesz elegendő arra, hogy a Fidesz-KDNP kormányt leváltsa, hiszen a baloldali pártok népszerűsége igen alacsony.
Erdélyi Rezső Krisztián beszélt a Jobbikról, amelyik szintén tagja az ellenzéki összefogásnak, egy olyan párt, amelyik a szélsőjobbról indult el. Az elemző szerint ezen párt esetében az a legfontosabb kérdés, hogy mennyire valós az a váltás, amit a ma már középen haladó Jobbik hajtott végre. Egykori pártelnökük egy néppártosodást akart végrehajtani, ami abból a szempontból sem volt sikeres, hogy ezzel a szemlélettel is ellenzékiek maradtak. A jelenlegi pártelnök ezzel szemben sem bal-, sem jobboldali elveket nem vall, helyette megpróbálja átmenteni saját magát, a környezetét 2022 utánra. A Jobbikból kivált radikálisok megalakították a Mi hazánk Mozgalmát, az elemző szerint nekik sincs esélyük átlépni a bejutási küszöböt, hiszen jelenleg 2 százalékon állnak. Ők radikális eszméket fogalmaznak meg, ezért sincs esélyük például egyéni képviselőket bejuttatni a Parlamentbe, ahogy a gondolataik miatt sok jobboldalit is elidegeníthetnek maguktól, így listán sem lenne esélyük.
Az elemző szerint az LMP esetében is az a helyzet áll fenn, hogy ennek a pártnak ha az a szándéka, hogy 2022-ben a Parlamentbe akar kerülni – a jelenlegi felmérések szerint ennél merészebb álmaik nem lehetnek -, akkor meg kell alkudjanak a többi ellenzéki párttal, mert önállóan ők sem érik el az 5 százalékot. Az is valószínű, hogy a jelenleg független volt LMP-s képviselők is majd valahogy összeállnak az ellenzéki pártokkal.
Az ellenzék vezető pártja címért jelenleg két párt versenyez, a Momentum és a DK, a következő bő egy évben derül ki, melyikük lesz az erősebb.