A Kormányinfón Gulyás Gergelyt, A Heti TV több témában, bel- és külpolitikai, valamint gazdasági ügyben kérdezte

Egy napon belül két fájdalmas halálhír érte a vizilabda világából a magyar társadalmat.

Hosszan tartó, súlyos betegség után csütörtökön, életének 48. életévében meghalt Benedek Tibor, háromszoros olimpiai, valamint világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, minden idők egyik legjobb játékosa, a magyar férfi válogatott korábbi szövetségi kapitánya, a sportági Hírességek Csarnokának tagja. A sportág legendás alakját az egész pólós közösség gyászolja, nem csak itthon.

 

Kevesebb, mint 24 órával korábban  érkezett a hír, hogy életének 85. évében elhunyt Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója. A legendás játékos halálhírét a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete jelentette be .

Kárpáti György – aki június 23-án ünnepelte volna 85. születésnapját – 1952-ben Helsinkiben, 1956-ban Melbourne-ben és 1964-ben Tokióban is olimpiai bajnoki címet nyert, 1960-ban pedig Rómában volt bronzérmes, ezzel a sportág történetének egyik legeredményesebb játékosa.

 

Saját halottjának nyilvánította a főváros Kárpáti Györgyöt és Benedek Tibort  Kárpáti György és Benedek Tibor fővárosi polgárokként, kiváló világklasszis sportolókként évtizedeken keresztül vitték szerte a világba Budapest jóhírét. Ők munkásságukkal bizonyították Budapest iránti elkötelezettségüket, mi, budapestiek, tiszteletünk jeléül
díszpolgári címekkel fejeztük ki elismerésünket és köszönetünket. A két vízilabda legenda halálának tragikus egybeesése, a veszteségek halmozódása késztet gondolkodásra sok fővárosit arról, mit is jelent Budapest számára a nagyszerű sportemberek elvesztése. Pótolhatatlan űrt, megdöbbenést, fájdalmat és kétségeket. Kárpáti György és Benedek Tibor a szó őszinte, nemes értemében Budapest saját
halottai. Gyászoljuk őket!

A Kormányinfón Gulyás gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő az újságírók kérdéseire is válaszolt. A Heti TV több témában, bel- és külpolitikai, valamint gazdasági ügyben volt kíváncsi a kormány álláspontjára.

 

A Heti Tv a Lánchídról kérdezte a minisztert, megjegyezve, hogy Tarlós István volt főpolgármester, mérnökként mondta el, a híd életveszélyes. Ennek fényében arra volt kíváncsi a Heti Tv, hogy kell-e rendkívüli jogrend a kormánynak a Lánchíd lezárásához.

Gulyás Gergely válaszában azt mondta, a kormány minden a saját köréhez tartozó ügyben felelősséget vállal, de miután a híd fenntartása a fővároshoz tartozik, ezért neki van felelőssége a napi, heti rendszerességű vizsgálatokkal, azaz az információk náluk vannak. Ezen információk alapján pillanatnyilag nem életveszélyes a Lánchíd, de ezt csak ők tudják mondani, a kormánynak ilyen lehetőségei nincsenek. Persze az más helyzetet eredményezne – jegyezte meg a miniszter, ha a főváros át kívánná adni a híd fenntartását az államnak, de ilyen jellegű megkeresés még nem érkezett, de ez elég furcsa is lenne. Jelenleg a főváros vizsgálja a hidat, nekik kell intézkedni abban az esetben, ha úgy látják, akár a személyforgalom, akár az autóforgalom veszélybe kerül.

A Heti Tv szerette volna kikérni a kormány véleményét egy nemzeti légiközlekedési cég létrehozása kapcsán.

A miniszter szerint jó lenne, ha lenne ismét egy MALÉV, de azt is látni kell, a gazdasági válságot a regionális légitársaságok tudják túlélni, egy Magyarországhoz hasonló méretű országnak sem biztos hogy van saját légiflottája. De az is sajnálatos, hogy a MALÉV csődbe ment, ahogy az is, Magyarország most nem tud szerepet vállalni egy cégcsoportban sem, még résztulajdonosként sem. Ám ha lenne erre piaci lehetőség, akkor mindenképpen érdemes lenne belevágni a kormányzat szándékai szerint, ám jelenleg ilyen rés most nincs.

A koronavírus-járvány európai lecsendesedésével megerősödhet a migrációs nyomás, ennek kapcsán a heti Tv arra volt kíváncsi, van-e elegendő határvédelmi szakember, illetve arra, hogy Magyarországnak az EU ad-e valamilyen támogatást a déli határok védelméért.

A miniszter arról beszélt, hogy itt ál a közösség előtt az EU következő hétéves költségvetésének valamennyi vitája, a kormány azt reméli, hogy igen, Brüsszel hozzájárul a határvédelem költségeihez, hiszen ez is része a szolidaritásnak. Egy biztos, Magyarország képes megvédeni a külső határait, még akkor is, ha ehhez erőre van szükség. A kormány ezért sem volt hajlandó semmiféle egyezkedésbe belemenni, ami elvette volna a külső határvédelmet, mert az a határozott vélemény, a határok csak akkor vannak biztonságban, ha azokat a magyarok védik meg. Ugyanakkor az is igaz, ezek nem csak az ország, hanem Európa határai is, ezért az lenne a természetes, ha a költségekhez az európai közösség is hozzájárul.

A heti Tv szerette volna megtudni, mi lesz a reptéri gyorsvasúttal, amire hatalma szükség lenne.

Gulyás Gergely szerint ez a gyorsvasút megépülhet akár uniós forrásokból is,azaz az építéshez szükséges pénzösszegeket a közösség következő hétéves költségvetéséből lehet elnyerni, hiszen minél előbb megépül a gyorsvasút, annál jobb lesz. Amennyiben a soros német EU elnökség alatt sikerül megállapodni, akkor m,ár ősszel kiderül, milyen uniós források állnak rendelkezésre.

Magyarország évek óta kiáll Izrael mellett, még számos uniós állásfoglalást is sikerült megakadályozni, amelyek a zsidó államot akarták elítélni. A Heti Tv azt szerette volna megtudni, mit tud tenni a magyar kormány azért, hogy más uniós tagállamok is ismerjék el jobban Izraelt.

A miniszter kifejtette, Magyarország azt az elvet képvioseli, hogy az EU-nak együtt kell működnie az unión kívüli államokkal, Izrael esetében ez magától érthető. Ezért sem támogatja a magyar kormány az EU külügyminisztereinek szándékait, amelyek szerint kipécéznek egy államot, azt elítélik. Ennek semmilyen hozadéka nincs, ráadásul rontja a kétoldalú kapcsolatokat.

A kínai Selyemúttal kapcsolatos kérdésre Gulyás Gergely úgy felelt, nem lehet tudni, ki akar nyomást gyakorolni, hogy az európai, a tagállami és a kínai kapcsolatok ne éljenek, hiszen például az EU egyetlen szuperhatalma, Németország minden területen üzletel Kínával.

 

Külföld:

Határozottan és gyorsan kell tenni az Európai Unióban (EU) a koronavírus-járvány miatt keletkezett válság leküzdéséért, és még a nyári törvényhozási szünet előtt meg kellene állapodni a következő hétéves költségvetésről és a gazdasági helyreállítási alapról – mondta Angela Merkel német kancellár. A júliusban kezdődő német soros EU-elnökség programját és a pénteki EU-csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy a koronavírus-járvány az EU történetének legnagyobb kihívása, amelyet egyetlen tagállam sem tud megválaszolni egyedül. Soha nem volt még annyira fontos az összetartás és a szolidaritás, mint most. Csak „együtt és egymásért” cselekedve lehet megbirkózni a kihívással. „Nem lehetünk naívak, az antidemokratikus erők, a radikális, autoriter mozgalmak arra várnak, hogy gazdasági válság legyen”, amelyet felhasználhatnak céljaikra – mondta a német kancellár, aláhúzva: a küzdelem a tartós fejlődésért az EU valamennyi térségében „politikai eszköz a populisták és a radikálisok ellen”.

Különbséget kell tenni idegengyűlölet és a hagyományok, illetve a kultúra iránt érzett büszkeség között: a magyarok nem a nyelvi és kulturális bezártság és az idegengyűlölet, hanem a kultúra támogatása, a magyar családok megsegítése és a hagyományok iránt érzett büszkeség miatt szeretik Orbán Viktort – írta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Háárecben megjelent válaszcikkében, mellyel egy ugyanott két nappal korábban megjelent írásra reagált. Kovács Zoltán különösen leereszkedőnek és mélyen előítéletesnek nevezte Jehuda Lukács hétfői véleménycikkét, amely szerinte egy egész nemzetet bélyegzett meg idegengyűlölő antiszemitaként. Az állítások cáfolataként az államtitkár leszögezte, hogy az Orbán-kormányok többet tettek más kormányoknál az antiszemitizmus leküzdéséért és a zsidó közösség támogatásáért. Az első Orbán-kormány 2001-ben meghirdette a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapját és megalapította a Holokauszt Múzeumot. A második Orbán-kormány idején, 2012-ben életbe léptetett alaptörvény elismerte a magyarországi zsidóságot a nemzet szerves részeként, és a parlament sarkalatos törvényekben szigorította a gyűlöletbeszédért és sértő szimbólumokért járó büntetéseket – írta. Kovács Zoltán az izraeli olvasókat tájékoztatta arról, hogy az Orbán-kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, és betiltotta a zsidó és roma származású állampolgárokat támadó félkatonai csoportokat.

 

Gazdaság:

 

Debrecen új fázisba lép: a gazdaság- és közlekedésfejlesztés, az oktatás, a kultúra, a városnövekedés és a fenntartható térség szempontjából is léptékváltást jelent a Debrecen 2030 elnevezésű, a magyar kormány által is elfogadott komplex fejlesztési program – közölte a város polgármestere. Papp László felidézte: a kormány a projekt első, 2023-ig tartó szakaszára, a programok előkészítési időszakára 48,3 milliárd forint fejlesztési forrás biztosításáról döntött és egyetértett az összes programelemmel. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter korábban a program ünnepélyes bejelentésekor azt mondta, hogy a teljes fejlesztési program forrásigénye mintegy 600 milliárd forint. Papp László ezzel összefüggésben megjegyezte: a kormány eddig az első ütem csaknem 50 milliárdos finanszírozásáról döntött, később határoz a további források ütemezéséről. A debreceni önkormányzat évi 1,5 milliárddal járul hozzá saját forrásaiból a fejlesztésekhez, de a következő európai uniós költségvetési ciklus pályázati forrásaiból is szeretne több beruházást megvalósítani, hazai forrást kiváltani.

 

Időjárás:

 

Pénteken valamivel több napsütésben, kevesebb felhőben bízhatunk, de ezen a napon is kialakulnak záporok, zivatargócok az országban. Az ország ÉNY-DK-i középső sávjában erős lökésekkel kísért ÉNY-i szél fúj, másutt gyenge vagy mérséklet légmozgás marad jellemző.

Délelőtt keleten, északkeleten van főként esélye esőnek, zápornak. Délután, este, a keleti, északkeleti térség mellett a déli, délnyugati megyékben is nő a valószínűsége záporok, zivatargócok kipattanásának. Felhőszakadással, viharos kifutószéllel, jéggel kísért cellákra a Tiszántúl térségében van elsősorban esély. Az ország északnyugati negyedén valószínűbb, hogy nem vagy csak alig esik a nap folyamán.

Éjszaka elgyengülnek a zivatarok, ritkulnak, megszűnnek a záporok, de északkeleten még hajnalban is lehet kis körzetekben csapadék. Változóan felhős, a szélcsendes nyugati és keleti tájakon kissé párás időre van kilátás.

A jellemző hőmérséklet átlaga péntek reggel14 – 17, péntek délután 22 – 27, szombat reggel  14 – 18 fok körül alakul.