A helyzet békés megoldására törekszik a kormány
Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, a Fidesz alelnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a dunai hajókatasztrófáról, az úzvölgyi katonai temetőben történtekről, valamint arról, hogy a Magyar Honvédség ismét szerepet vállal a határok védelmében.
Az államtitkár részvétét fejezte ki a dunai hajókatasztrófa áldozatainak, családjának, a dél-koreai népnek, egyben azt is megjegyezte, bízik abban, hogy a még keresett négy áldozatot is megtalálják rövidesen. A mentési munkálatokban, a Hableány kiemelésében a Magyar Honvédség is közreműködött a saját képességeivel, a TEK, a rendőrség, a folyami szakemberek mellett. A Honvédség részéről elsősorban a tűzszerészek működtek közre az igen bonyolult mentési munkálatokban, de a tanulságok levonása után a későbbi esetek megelőzése érdekében is készítenek majd egy javaslatot.
A politikus beszélt arról is, hogy a Honvédség fejlesztése a vízi területeken is zajlik, hiszen – mint azt kiemelte, ezen a területen is komoly visszaesések voltak 2010 előtt. A katonai szakemberek az elmúlt néhány hónapban többször is megmentették a fővárost egy-egy óriási katasztrófától, amikor is nagy és még nagyobb világháborús bombákat hoztak a felszínre, majd hatástalanította őket a tűzszerész és hadihajós ezred. Németh Szilárd szerint ennek a területnek is zajlik a fejlesztése, a legmodernebb eszközökkel szerelték fel őket, de még tovább zajlanak a fejlesztések, ahogy az újabb kihívásokra felelni tudó megfelelő szakemberek képzése is.
Az első világháborús úzvölgyi katonai temetőben történt incidens kapcsán arra a kérdésre, hogy a magyar kormány, a honvédelmi vezetés fordult-e a nemzetközi szervezetekhez, az államtitkár elmondta, még nem tart itt a helyzet, de azt lehet látni, ezek a magyarellenes események már több mint két hónapja zajlanak. Március végén döntött úgy a dormánfalvi polgármester, hogy hozat egy olyan határozatot, amely szerint az ő tulajdonukba kerül ez a temető, nem pedig a csíkszentmártoniaké. Mindezek mellett, azt is elhatározták, hogy mindenféle engedély nélkül kezdenek ott cselekedetekbe. Minden román hatóság törvénytelennek nyilvánította a dormánfalvi képviselők határozatát, de van még ezen kívül a két ország, Magyarország és Románia között egy megállapodás, immár tizenegy éve, ez rögzíti a katonai áldozatok jogait. Mindezzel a kegyeleti szempontokat vették figyelembe, valamint azt, hogy mindenki tisztességgel tudjon megemlékezni a saját katonáira. A megállapodás értelmében bármely országban akar valamelyik fél a katonai temetőkben változtatásokat eszközölni, ahhoz a két állam megegyezése szükséges. Az úzvölgyi katonai temető esetében ilyen kérés nem érkezett Magyarországra, ahol egyébként a Hadtörténeti Intézet és Múzeum a felelős ezekben az ügyekben. A történet folytatódott, hiszen június 6-án a temetőben román szélsőségesek jelentek meg, akik szétvertek mindent, a magyar sírokat meggyalázták. Az államtitkár szerint ez a tette már mindennek a legalja volt. A helyzet békés megoldására törekszik a kormány, egyetértve az RMDSZ véleményével, mert ezt a helyzetet már nem lehet tovább fokozni. Magyarország határozott álláspontja az, hogy a román félnek kell az ere3deti állapotot visszaállítani ebben a katonai temetőben. Azonban nem csak politikai, hanem szakmai viták is állnak az úzvölgyi temető kapcsán. Németh Szilárd kijelentette, ez egy 1916-ban megnyitott magyar katonai temető, ám ezt a román fél vitatja, hiszen úgy vélik, több román katona van itt eltemetve, míg a magyar vélemény szerint csupán egy román katona nyugszik. Ám azt is tudni kell, a román álláspontot egyetlen levéltári, temetői dokumentum sem igazolja, most várja a magyar fél a dokumentumok becsatolását.
Az államtitkár elmondta, normális esetben ennek úgy kellett volna zajlania, hogy a románoknak, amennyiben vannak információik, dokumentumaik, akkor ezeket egy megbeszélésen kellett volna bemutatni, vitázni róluk, ám ez nem történt meg. A román kormány az események után azt nyilatkozta, hogy az lenne a legjobb, ha a román honvédelmi minisztérium venné birtokba a temetőt, a magyar kormány szerint az eredeti állapotot kell visszaállítani és közben pedig megkezdeni a tárgyalásokat.
Németh Szilárd a határok védelme kapcsán megjegyezte, van egy óriási nyomás, hiszen a nyűár miatt az embercsempészek is erősebben fejtik ki tevékenységüket. Az embercsempészetet meg kell állítani, ezt a szárazföldön Magyarország már megtette, Olaszország pedig a tengeren tette meg ugyanezt. Ez azt jelenti, hogy az embercsempészek, a menekülők is tudják, ezek az irányok számukra járhatatlanok, most már irányokat keresnek, mint például Spanyolország felé. Ez nagy baj, főleg azért, mert – mint azt a politikus kiemelte, az emberek május 26-án az EP választáson arról döntöttek, a bevándorlást meg kell állítani, ezt pedig a schengeni határokon kell megtenni. Ugyanakkor egy másik nyomás is van Európán, mégpedig az amerikai kontinensről, ahol a dél-amerikaiak miután nem tudnak bejutni az USA-ba, ezért az óceánon keresztül Európát vették célba. A Magyar Honvédség ezekre a feladatokra fel van készülve, ezt már bizonyították a Közös Akarat gyakorlaton is 2015 és 2018 között. Ám most júniustól kezdve a katonák ismételten segítséget nyújtanak a határvadász rendőröknek minden meglévő eszközzel, képességgel.
Mellékletek terület
