A BreuerPress és a HetiTV hírei
A Fidesz-frakció szerint az ellenzéki pártok az összehívott rendkívüli üléssel folytatták a színészkedést: nekik nem Magyarország érdeke, csak a hatalom megszerzése és a „pillanatnyi politikai balhé” a fontos. A nagyobbik kormánypárt azt írta, az ellenzéki pártok egyszer már „lebuktak”, amikor „gyenge színészi teljesítményt nyújtva, áldozatként” próbálták feltüntetni magukat a köztelevízió épületében. Csütörtökön pedig újra „lebuktak”, hiszen az ellenzéki képviselők jelentős része az általuk kezdeményezett parlamenti ülésen a napirendi szavazást sem várta meg – tették hozzá. Azt is írták, hogy az ellenzék decemberben erőszakos eszközökkel próbálta megakadályozni az Országgyűlés munkáját, nem törődve azzal, hogy a „balhé” közben saját korábbi javaslatát, így az ápolási díj megemelését sem szavazta meg.
Orbán Viktor a hét elején Brazíliába látogatott, ahol részt vett Jair Bolsonaro brazil elnök beiktatásán. A kormányfő itt találkozott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is, akinek tárgyalásaik során azt mondta: a magyar kormány hamarosan teljesen új tervekkel áll elő a Sorsok Házával kapcsolatban – írja a Magyar Narancs izraeli lapértesülésekre hivatkozva. A Times of Israel emlékeztet, hogy a Sorsok Háza már a kezdetektől viták kereszttüzében áll, a kiállítás koncepciója ugyanis azt sugallja, hogy a magyarok nem is igazán felelősek a magyarországi holokausztért. A lap szerint decemberben a magyar kormány képviselői Jeruzsálemben jártak, ahol találkoztak az izraeli külügyminisztérium és miniszterelnökség képviselőivel is, hogy a Sorsok Házáról tárgyaljanak. A múzeumot többen is bojkottálják, köztük nemzetközi holokausztkutatók és zsidó közösségek is, ugyanakkor az EMIH részt vesz a kiállítás kialakításában, sőt a múzeum egésze a szervezet tulajdonába került. Decemberben Netanjahu hivatala közleményt adott ki, amelyben azt írták, az izraeli kormány csak akkor járul hozzá a megnyitáshoz, ha annak koncepciója egybevág az általánosan elfogadott történelemszemlélettel.
Orbán Viktor a V4-Izrael csúcsról és a biztonságpolitikai együttműködésről is tárgyalt Benjamin Netanjahuval A 2019 elején Jeruzsálemben tartandó V4-Izrael csúcstalálkozóról is tárgyalt Orbán Viktor magyar és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Brazíliavárosban
Az idei évtől bővülnek és emelkednek az ápolási díjak – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence közölte, a kormány idén januártól – új kategóriaként – a tartósan beteg, önellátásra képtelen gyermeküket otthon ápolók számára bevezette a gyermekek otthongondozási díját (gyod), amelynek összege havi bruttó 100 ezer forint és a gyermek életkorától függetlenül folyósítható. Ezt az új juttatást a járási hivatalok állapítják meg január 15-ig, és február 5-én folyósítják először a mintegy 17 ezer család számára – tette hozzá. A gyod összege 2022-ig folyamatosan emelkedni fog, és eléri majd az akkori minimálbér szintjét – emelte ki Rétvári Bence. Az államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy január 1-jével minden egyéb ápolási díj összege is emelkedik; a növekedés az idén 15 százalékos, majd 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben 5-5-5 százalékos lesz, ami 30 százalékos emelkedést jelent összességében.
Karácsony Gergely is indul a budapesti előválasztáson – tudta meg a Népszava. A lap azt írja: Zugló polgármestere hivatalosan pénteken jelenti be, hogy megméretteti magát Tarlós István kihívójaként. A fővárosi előválasztáson interneten és személyesen is lehet majd szavazni, a szocialisták több tízezer résztvevőre számítanak. Az MSZP hivatalosan a szocialista Horváth Csabát támogatja. Az előválasztáshoz nem csatlakozott a Momentum, a Jobbik és az LMP sem, utóbbi viszont jelezte hogy támogatja Puzsér Róbertet az őszi választáson. A tervek szerint az előválasztásnak ugyanis júniusban második fordulója is lehet. Ott az első kör győztese mérkőzhet meg Puzsér Róberttel. Az autómentes belvárossal kampányoló publicista új politikai centrumot hozna létre. Korábban már többször kifejtette, álláspontja szerint az MSZP és a DK kormányképtelen és a Fidesz hatalmon maradását segíti, ezért nemcsak a kormányt hanem az ellenzéket is leváltaná.
Összesen 2262 migráns veszett a Földközi-tengerbe tavaly, míg 113 482 társuk sikeresen kelt át a veszélyes tengeri úton Európába – számolt be az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. A számok csökkenő tendenciát mutatnak: 2017-ben 172 301-en érkeztek a tengeren át Európába, és 3139-en haltak meg vagy tűntek el útközben a genfi főbiztosság honlapján közzétett adatok szerint. Az elmúlt évben Spanyolországon keresztül lépett be a legtöbb bevándorló Európába: 55 756-an érkeztek az országba tengeri úton (2017-ben 22 103-an). A bevándorlásellenes politikát folytató kormány irányította Olaszországot ezzel szemben mindössze 23 371-en választották úti célul tavaly, ami jelentős csökkenés 2017-hez képest: akkor még 119 369 érkezőt regisztráltak az országban. A korábban a migráció elsődleges útvonalán fekvő Görögországba 32 497 migráns érkezett 2018-ban. A legtöbb migráns tavaly Guineából indult útnak (13 068), ezt követi Marokkó (12 745), Mali (10 347), illetve Szíria, Afganisztán és Irak.
Nemzetközi körözést adott ki a román rendőrség Olosz Gergely, az RMDSZ volt szenátora ellen, akit három év letöltendő szabadságvesztésre ítéltek korrupcióért – közölte az Agerpres hírügynökséggel Nicoleta Tolvaj Marin, a Kovászna megyei rendőrfelügyelőség szóvivője. A legfelsőbb bíróság december 20-án hozta meg ítéletét, Olosz Gergely azonban nem jelentkezett büntetése végrehajtására, és a rendőrségnek sem sikerült előállítania. Az óév utolsó napjaiban országos elfogató parancsot adtak ki a nevére, és személyi adatait elküldték Románia valamennyi határátkelőjére. Miután ez nem vezetett eredményre, most már nemzetközi körözést adtak ki ellene – magyarázta a szóvivő. A volt székelyföldi képviselőt és szenátort befolyással való üzérkedésben találta vétkesnek a román legfelsőbb bíróság. Az ítélet a háromévi letöltendő börtönbüntetés mellett 384 ezer euró (123 millió forint) és 400 ezer lej (27 millió 600 ezer forint) értékű vagyonelkobzásról is rendelkezett.
A Vatikán szerint nem adottak a biztonsági feltételek ahhoz, hogy Ferenc pápa Irakba utazhasson – mondta Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár. „A pápa Irakba való utazásához olyan minimális feltételekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy maga az utazás megvalósuljon, és amelyek jelenleg nem léteznek” – mondta Parolin a TV2000 olasz katolikus televíziónak. Parolin a múlt héten Irakban járt, ahol Barhám Száleh iraki elnök meghívást adott át neki, amelyben azt kérte hogy a pápa látogasson el Irakba. A szentszéki államtitkár úgy fogalmazott: reméli, hogy a lehető leghamarabb adottak lesznek a feltételek a pápalátogatáshoz. A terrorizmus még mindig jelen van Irakban – mondta ugyanakkor. Parolin a múlt hónapban érkezett Irakba, hogy tanúságot tegyen lelki közelségéről a keresztény közösség iránt, amely üldöztetés áldozata volt az elmúlt években.
Kína a jelenlegi világrend kereteit feszegeti, szeretne az Egyesült Államokkal egyenrangú szereplő lenni – mondta Salát Gergely Kína-szakértő. Ennek a folyamatnak a része, hogy Kína az utóbbi két évtizedben, az Egyesült Államok befolyását csökkentve, Afrika elsőszámú kereskedelmi partnerévé vált. Ugyanakkor vége a kétszámjegyű kínai gazdasági növekedés időszakának – mondta a szakember. A kapitalizmus a legjobb fogamzásgátló: a kínai fiatalok inkább utazni szeretnének, lakást, autót venni, nem pedig gyermeket vállalni – mondta Salát Gergely. Arra utalt ezzel, hogy Kínában 2016 óta engedélyezett a családonkénti két gyerek – a korábbi egy helyett -, ennek ellenére 2016-ban 18 millió gyermek született, tavaly viszont csak 15 millió. Néhány éve csökken az aktív lakosság Kínában, a gazdaság lassulásához a demográfiai probléma is hozzájárul – fűzte hozzá.
Több tízezer embert menekítenek ki tengerparti területekről Thaiföld déli részén a Pabuk trópusi vihar miatt. A vihar már lecsapott Nakorn Szi Thammarat tartományban, és várható a turisták által kedvelt Phuket és Ko Szamuj szigeteken, valamint Krabi városban a katasztrófavédelem közlése szerint. Könnyen lehet, hogy a Pabuk lesz a legpusztítóbb trópusi vihar az országban 1962 óta, amikor a Harriet nevű vihar ezer ember életét követelte. Thaiföld déli részén szombatig jelentős mennyiségű eső várható. A hullámok akár az ötméteres magasságot is elérhetik, ezért tilos a hajózás és a tengeri fürdés a térségben. Egyelőre nem érkezett jelentés arról, hogy bárki áldozatul esett volna a zord időjárásnak.
Csaknem 1,1 millió dollárt ad Németország egy új múzeum kialakítására az egykori sobibori koncentrációs tábor területén. A pénzt egy állandó kiállítás létrehozására fordítják, amit várhatóan 2 év múlva nyitnak meg, a megállapodást a közelmúltban írták alá – írta a Times of Israel. A projektben benne van Lengyelország mellett Izrael, Hollandia és Szlovákia. Szakmai segítséget nyújt az Auschwitz-Birkenau Alapítvány és a Majdaneki Állami Múzeum. A német kormány az Auschwitz-Birkenau Alapítványon keresztül adja a pénzt, egy épület már készül a területen. Németország lengyelországi nagykövete a dokumentum aláírásakor a történelmi emlékezet fenntartásának fontosságáról beszélt. Sobibor 1942 májusától 1943 októberéig működött, a nácik Lengyelországból, a mai Csehország, Szlovákia, Fehéroroszország területéről, Franciaországból, Hollandiából és Németországból hurcoltak oda zsidókat. Az áldozatok számát 170 és 300 ezer közé teszik. 1943 október 14-én felkelés tört ki a táborban, néhány fogolynak sikerült elmenekülnie.
Gazdaság:
Több mint hathavi csúcsra emelkedett az arany dollárban kifejezett világpiaci ára, mivel a világgazdasági növekedés lassulása miatti aggodalmak erősítették a válságok idején biztos menedéknek számító nemesfém iránti keresletet. A dollár gyengülése ugyancsak az áremelkedés irányába hatott. Az arany unciánkénti ára 0,3 százalékkal 1287,97 dollárra kúszott fel, ami június 15. óta a legerősebb jegyzés. A New York-i árupiac határidős jegyzésében a februári szállítású arany unciánkénti ára 0,5 százalékkal 1289,90 dollárra nőtt. Napi csúcsán 1294,25 dolláron állt, ami ugyancsak június közepe óta a legmagasabb ár. „Részben a gazdasági növekedés lassulása miatti félelmek idézték elő a részvénypiacok kilengéseit, elősegítve ezáltal a határidős piacokon felvett short pozíciók fedezését és az arany iránt befektetői érdeklődés feléledését – mutatott rá Carsten Menke, a legnagyobb svájci magánbank, a Julius Baer elemzője.
Időjárás:
Szombaton országszerte csapadékos idő várható, többfelé fog havazni, de délután a Dunántúlon egyre többfelé havas esőre, esőre, néhol átmenetileg ónos esőre válthat a csapadék. Kezdetben a Dunától keletre lehet többfelé élénk a szél, majd a Dunántúlon egyre többfelé feltámad, erős, viharos lökések kísérhetik az északnyugatira forduló szelet. Nappal -3 és +4 fok között alakul a hőmérséklet, nyugaton lehet enyhébb az idő.
