Biztonság és politika a világban 2018-ban
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő a Heti Tv Pirkadat című műsorában elemezte ki a tavalyi évet, de szóba került Európa és a világ jövője is.
Biztonság és politika a világban 2018-ban
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő a Heti Tv Pirkadat című műsorában elemezte ki a tavalyi évet, de szóba került Európa és a világ jövője is.
A szakértő áttekintette a tavalyi évet, mint elmondta több olyan esemény volt, amit a legfontosabbnak lehet tekinteni, ezek közül a Brexit körüli történéseket említette meg. Mint hozzátette, a briteknek az EU-ból való kilépésének a mikéntjéről még az új év elején sem lehet tudni semmit, sőt még mindig 50-50 százalék a végleges kilépésnek az esélye, mert szerinte még mindig van lehetőség visszalépni ebből az elhamarkodott „játékból”. Akármi is lesz a döntés, az biztos, hogy senki ne jár majd vele jól.
Ugyancsak fontosnak tartotta kiemelni azokat a változásokat, amelyek az amerikai elnök, Trump stílusa miatt következtek be, ennek egyébként komoly hatásai voltak például a Közel-Keletre is. Mindezek mellett érdemes figyelni azt is, hogy milyen gazdaságpolitikát folytat az elnök, elsősorban a nagyhatalmak irányába, legyen szó Kínáról, Oroszországról. Utóbbiak kapcsán a szakértő megemlítette a szankciókat, valamint a két ország közötti biztonsági helyzet romlását is. Ezt megfejelendő, az európai szövetségeseivel sem erősödött az amerikaiak viszonya, amely kihatással van a gazdasági helyzetre.
Kis-Benedek József ugyancsak felhozta az USA és Észak-Korea közti megállapodást, amelyről a tavalyi év elején még szinte mindenki azt gondolta, hogy ez jó irány, ám közben kiderült, hogy azért ez nem ilyen egyszerű. Most azon folyik a gondolkodás, hogy létrejöjjön egy újabb találkozó a két vezető között, ám a szakértő szerint ennek nincs nagy esélye, mert nem igazán tudnak miről tárgyalni a felek. Észak-Korea vezetője nyilatkozta a tavalyi év végén, hogy ha nem változtat az USA a politikáján, akkor bizony ők elkezdik az atomprogramjukat. Azt is lehet tudni, hogy Trump elnök nagyon nem kedveli, ha megfenyegetik.
A sokszor emlegetett migrációval kapcsolatban Kis-Benedek József elmondta, az folytatódott, bár az is igaz, hogy csökkent a szintje, azaz az Európába való bevándorlás csökkent. Ezzel szemben az Egyesült Államokba történő bevándorlás nőtt a déli, közép-amerikai államokból.
Ami a terrorizmust illeti, ennek súlya a válságkörzetekben nem csökkent, ugyanakkor Európában és az USA-ban is csökkenés volt tapasztalható. A szervezetek képessége sokat változott, hiszen gyengültek szerencsére, sőt az egyre kevesebb európai terrorcselekményeknél sem sűrűn lehet robbantásokkal találkozni, csökkent a gépfegyveres és a gépjárműves cselekmények száma. Ez elsősorban az azóta hozott biztonsági intézkedéseknek köszönhető. Így „csak” a késes merényletek maradnak, amelyek ellen nehéz védekezni.
Az USA új külpolitikai irányait tekintve, a szakértő szerint elég sűrűn változnak a nagyhatalom barátai, eddig elsősorban a NATO és az Európai Unió tagállamai közül kerültek ki a fő szövetségesek. Itt már történtek lazulások, elsősorban gazdasági okok miatt, de a biztonsági szempontok is érvényesültek, hiszen a tavalyi év elején az amerikai elnök a NATO csúcson bejelentette igényét, hogy minden tagállam egyszerre járuljon hozzá a szövetséghez. Ezt a bejelentést az érintett országok mindegyike komolyan is vette, a tagállamok többet kezdtek el költeni a védelmi kiadásikra. Így tett Magyarország is, Kis-Benedek József szerint már éppen ideje volt lépni, mert a sor végén voltunk, de a 2026-ig tartó program már változásokat ígér. A tavalyi év legvégén megkötött szerződéseknek köszönhetően a szárazföldi haderő ütőképességét fokozni lehet. Mellette a magyar légierőnél is komoly változások történtek, amire szükség is van, mert a magyar légierőnek a nemzetközi kötelezettségek okán igen nagy a leterheltsége. A pilótaképzést is Magyarországon folytatják, eddig Kanadában képezték őket, de ez nagyon drága volt. Mindezek mellett még helikopterek vásárlásáról is döntés született, de a szakértő megjegyezte, számára a projekt finanszírozása még kérdéses, mivel a honvédség vezetői erről keveset beszélnek. Ahogy az sem világos, hogy mi az ellentételezés a vásárlásoknál, mert mint elhangzott, ez a hadiipari beszerzéseknél így szokott történni.
Ugyanakkor szükség van arra is, hogy az új haditechnikai eszközöket kezelje valaki, hiszen az ember is kiemelten fontos a honvédelemben. Itt is szükség van az előrelépésre, új emberekre. Többször, több alkalommal is változtattak a katonák bérezésén, már jobb a helyzet, de persze itt is van még tennivaló. Ennek kapcsán az is elhangzott, hogy az egyéni felszerelési program is fontos, azaz, milyen felszereléssel kell egy katonát ellátni, ami biztosítja a testi épségét, ez jelenleg Magyarországon még gyermekcipőben van.
A nemzetközi politikai életben azt lehet észrevenni, hogy egykor az ENSZ által alapított szervezetekből országok lépnek ki, mert nem a nekik tetsző események zajlanak ezekben. Ennek kapcsán a szakértő megjegyezte, már régóta van szó arról, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét jelentősen át kell alakítani, az új feltételeknek megfelelően kell működtetni. Mindezt nem lehet egyszerűen megtenni, hiszen jelenleg 193 ország tagja a világszervezetnek, valamint itt is jelentősen érzékelhetőek – már ami a kilépéseket illeti – az új amerikai politika meggondolásai, hiszen Trump elnök áttekintette országa költségvetését és úgy látta, nem térülnek meg a jelentős kiadásaik, ezért döntött például az UNESCO-ból való kilépésről. A szakértő szerint érthető volt Trump lépése, hiszen az USA, mint legnagyobb befizetője a nemzetközi szervezeteknek, nem szereti, ha szinte csak vele szemben foglalnak állást.
Az ENSZ menekültügyi paktumából is több ország – köztük Magyarország – is kilépett. Kis-Benedek József szerint bár jól hangzik az, amit a magyar kormány mond, hogy a menekültválságra a megoldás a helyben történő segítés, ám ezt eddig még nem igazán sikerült megoldani. Azt sem szabad elfeledni, hogy az ENSZ 193 tagállamának a jelentős többsége a menekültügyi paktum elfogadása mellett foglalt állást. Ki kell elemezni a megállapodás összes pontját, az ENSZ feladatainak az ismerete mellett, elfeledni persze azt sem szabad, hogy az 1945-ben megalakult világszervezetnek nagy feladata volt abban, hogy nem történtek világméretű háborús konfliktusok azóta. Minden azóta történt konfliktus esetében is először az ENSZ-hez fordultak, így nem is lehet tudni, hogy mi történne, ha ez a szervezet most nem biztosítani a menekültek ellátását – tette hozzá Kis-Benedek József.
A szakértő beszélt arról is, hogy vannak országok, amelyeknek újra nagyhatalmi törekvései vannak, ám nem mindegyikük tudja ezt érvényesíteni, elsősorban a Közel-Keleten, itt Egyiptomról lehet beszélni. Ez az ország Mubarak elnöksége alatt még az arab világ vezető hatalma volt, ma már azt lehet mondani, annak is lehet örülni, ha működik az ország, noha jelentős támogatást kapnak az USA-tól évente és a turisztikai bevételek is erősen lecsökkentek.
Törökország is erősíteni kívánja befolyását a térségben, a gazdasági nehézségei ellenére még mindig egyfajta példaképe több arab országnak. Ugyanakkor az tény, hogy a török gazdaság meggyengült, segítségre van szüksége. Most két tűz között vannak. Egyrészt ott van az Európai Unió, amellyel a csatlakozási tárgyalások tekintetében nem történt változás, a németek és a franciák mereven elzárkóznak, erre mondja a török vezetés, hogy akkor elmennek egy másik irányba. Mindez nem egyszerű az amerikaiaknak, hiszen nekik szükségük van a törökökre, ám Erdoganék nem mindig azt teszik, ami az USA számára megfelelő, de mindezek mellett a NATO tagja is. Törökország meggyengülését jelenti az is, hogy komoly letartóztatási hullám érte el a katonaságot, a rendőrséget a puccskísérlet után, a sok börtönbe zárt esetében emberi jogi kérdések is felmerülnek. Ugyanakkor Törökország továbbra is tartja magát a menekültek ügyében kötött megállapodáshoz, amelyet a német kancellár hozott létre. A jelenleg ott lévő menekültek közül a törökök átvettek sok szír értelmiségit, akik azért hasznot hozhatnak az országnak a tudásukkal.
A szíriai helyzetet illetően a szakértő szerint a háború végén biztosan ki kell alakulnia egy olyan tervnek, mint amilyen a II. világháború után volt Európában a Marshall-terv. Történtek már tárgyalások, egyeztetések ebben az ügyben. Az újjáépítésben az EU-nak is lesz szerepe, ahogy az Egyesült Államoknak, már ezért sem tartja érthetőnek az amerikai elnöknek a kivonásról szóló döntését a szakértő, véleménye szerint a folyamatokba egyébként a gazdag arab országokat is be kell majd vonni, hiszen nekik is van felelősségük.
Ami Oroszországot illeti, Kis-Benedek József szerint minden probléma ellenére van gazdasági fejlődés, amíg vannak szénhidrogén készleteik, addig bevételeik is vannak, a hadiipari fejlesztések lendületben vannak, de ma nagyon meggondolja az orosz vezetés, hogy melyik országnak ad anyagi támogatást és ezt milyen feltételekkel. A Közel-Keleten több országban is szerepet vállalnak, mellette a nyugat-európai országok felé is kacsingatnak, példaként a németekkel kötött gázüzletet említette meg a szakértő. De a dél-amerikai, afrikai országoknál is van orosz jelenlét már, ezek a jelek azt mutatják, Oroszország a világpolitikában vezető szerepre törekszik.
A májusi EP választások során a szakértő szerint a két megoldás, az Európai Egyesült Államok és a nemzetállamok szövetsége között lesz a megoldás, mint megjegyezte az euroszkeptikusok nem fognak olyan befolyást elérni, hogy ne folytatódjanak az eddig folyamatok. Mindez persze függ a francia-német együttműködéstől, ami az utóbbi időkben meggyengült kissé.
