A BreuerPress és a Heti TV hírei 

A BreuerPress és a Heti TV hírei 

A kormány Hétfői  ülésén dönt arról, tegyen-e és ha igen, milyen jogi lépéseket az Európai Parlament szerdai szavazása ügyében. A testület megszavazta a Magyarországról szóló jelentést, de a kormány szerint nem volt meg az ehhez szükséges kétharmados többség. A tartózkodó szavazatokat ugyanis figyelmen kívül hagyták, mégpedig úgy, hogy tévesen értelmezték saját szabályaikat. Orbán Viktor szerint mindez abból ered, hogy a német kancellár büntetni akarja a magyar kormányt. Péntek reggeli rádióinterjújában a miniszterelnök emlékeztetett rá, Angela Merkelnek újabb tervei is vannak, hogy rákényszerítsék a bevándorlók befogadását azokra az államokra, amelyek megtagadták ezt.

Az idén is kapnak nyugdíjprémiumot az érintettek. Ezt erősítette meg a miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely elmondta, már látszik, hogy az idén 3,5 százalék feletti lesz a gazdasági növekedés, ami feltétele a juttatásnak. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára már a hét közepén úgy nyilatkozott, hogy a második negyedévben 4,8 százalékkal nőtt a GDP, így az egész évre vetítve négy százalék felett lehet a bővülés. Ez azt jelenti, hogy az idén a nyugdíjprémium maximális összege 15 ezer forint körül lehet.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége nem árulja el a magyar zsidó közösséget. Egyebek között ezt tartalmazza a MAZSIHISZ vezetőségének rendkívüli üléséről kiadott közlemény. Mint írták, az utóbbi hónapokban végképp világossá vált, a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Zsidó Hitközségnek nem a történelmi hitelesség, vagy a magyar zsidóság a fontos, hanem a közpénzek és ingatlanok megszerzése. Ez szemben áll a MAZSIHISZ törekvéseivel, amely elkötelezett a holokauszt hiteles bemutatásában. Ezért elutasítja a Sorsok Háza most meghirdetett koncepcióját, amelyet Köves Slomó és Schmidt Mária hirdetett meg. A közösségi emlékezet és a hiteles történelmi kutatások megerősítésére, bátorítására a Mazsihisz 10 millió forintos induló összeggel pályázati keretet különít el, hogy segítse a kutatók, intézmények, civil szervezetek munkáját.

Újabb időközi választást tartanak ma három településen is. Tiszavasváriban mintegy 9900 szavazásra jogosult dönthet arról, ki legyen az új polgármester. Az eddigi városvezető, a jobbikos Fülöp Erik áprilisban parlamenti képviselő lett, így le kellett mondania. Most a Fidesz-KDNP jelöltje mellett négy független induló verseng a posztért. Ugyancsak polgármestert kell választani a Somogy megyei Háromfa községben, a Fejér megyei Alsószentivánon pedig önkormányzati képviselőkre voksolnak.

Postafordultával írják alá a héten született új német-olasz menekültügyi egyezményt. A német belügyminiszter közölte, hogy sikerrel zárultak a tárgyalások az Olaszországban regisztrált, majd a német határon feltartóztatott menedékkérők visszaküldéséről. Horst Seehofer azt mondta, így ugyan kicsit hosszabb ideig tart a procedúra, de legalább az utazási költségeket megtakarítják. A kérdés korábban majdnem koalíciós szakításhoz vezetett Berlinben. Seehofer és pártja, a bajor keresztényszociális unió azt szorgalmazta, hogy mindenképpen fordítsák vissza a kérdéses embereket. Angela Merkel és a kereszténydemokraták viszont egyeztetni akart az unió érintett tagországaival.

Tovább tart a nyilatkozatháború London és Moszkva között. A brit hatóságok közölték, saját hírszerzési adataikkal cáfolni tudják, amit két férfi állított egy tévéinterjúban. Moszkvában ugyanis bemutatták azokat, akiket a britek a tavaszi idegméreg-támadással vádoltak. Mint mondták, üzletemberek, akik turistaúton voltak Angliában és semmi közük az orosz-brit kettős ügynök, Szergej Szkripal és lánya elleni támadáshoz. Azt elismerték, hogy jártak Salisburyben és valóban ők láthatók az utcai kamerák felvételein, de tagadták, hogy közük lenne az orosz hírszerzéshez. Üzleti tevékenységükről viszont nem akartak semmit sem elárulni, nehogy ártsanak partnereiknek. Nyilatkozatukat egy nappal korábban maga az orosz elnök konferálta fel. Putyin azt állította, az ügyben „nincs semmi kriminális”.

Spanyolországban el kell távolítani eddigi nyughelyéről Franco diktátor földi maradványait. Erről döntött a spanyol parlament. A szocialista kormány javaslatát 11 fős többséggel fogadták el. Az ügy hosszú ideje óriási vitákat váltott ki. Spanyolországban a polgárháború végétől 36 éven át tartott a tábornok diktatúrája. Uralma kemény megtorlásokkal kezdődött, a köztársaságpárti baloldali erők több ezer emberét bebörtönözték, legalább 30 ezer embert kivégeztek. Az Elesettek Völgyében a polgárháborús győzelem jelképeként épült az a mauzóleum, ahová a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteit is szállították. Végül 1975-ös halála után oda temették Francot is. A diktátor földi maradványait az év végén emelik ki a síremlékből. Carmen Calvo miniszterelnök-helyettes szerint addig nem lesz béke, amíg a diktátor az áldozataival együtt van eltemetve Spanyolországban.

A francia államfő a szegénység elleni küzdelmet célzó tervvel igyekszik visszaszerezni hanyatló népszerűségét. Emmanuel Macron a következő négy évben mintegy 8 milliárd eurót szán erre a célra. Az elnököt gyakran érte az a vád, hogy az adókedvezményekkel és gazdasági reformokkal elsősorban a tehetősebbnek kedvez. A tavalyi választás előtti kampányában már megígérte a szegénység felszámolását. A terv a gyerekkortól kezdve ígér különböző összegeket a felzárkózáshoz. Többek között a jelenlegi 16 évről 18-ra emelik az iskolakötelezettséget. A szülők nemcsak a gyermek 18 éves koráig kaphatnak szociális támogatást, hanem még további három évig.

Pekingben tárgyalt két napig a venezuelai elnök. Nicolas Maduro abban bízott, hogy Kínától kap segítséget országa súlyos gazdasági gondjainak megoldásához. A két ország együttműködése régóta jól alakul. Ezt jelzi, hogy a venezuelai alelnök, Delcy Rodriguez már napok óta a kínai fővárosban volt, tárgyalt politikusokkal, valamint az ázsiai ország nagy vállalatainak irányítóival. Az utóbbi majdnem húsz évben Kína dollármilliókkal vett részt a latin-amerikai ország gazdag olajkincsének kitermelésében. Ezért cserébe kedvező áron jutott a fontos nyersanyaghoz, ami nélkülözhetetlen volt ipara felfuttatásához.

Véglegessé vált, hogy Tel-Avivban rendezik a jövő évi Eurovíziós Dalfesztivált. Több város is pályázott az eseményre, de a főszervező szerint Tel-Avivé volt a legjobb pályázat. Izrael immár harmadszor kapta meg a rendezés jogát. Ez annak köszönhető, hogy májusban Lisszabonban Neta Barzilai győzött. Az előző két alkalommal azonban Jeruzsálemben volt a döntő. Az idén az is hátráltatta a szervezést, hogy az izraeli pénzügyminisztérium és a helyi közmédia vezetése csak nehezen jutott egyezségre a dalfesztivál költségeiről. Végül a Tagíd nevű közmédiaszervezet felvett ötvenmillió sékel – vagyis négymilliárd forint – bankkölcsönt, a minisztérium pedig garanciát vállalt, ha valamilyen ok miatt mégsem jönne létre az esemény. Az Eurovíziós Dalfesztivál jövőre május 14 és 18 között lesz.

Budapesten ma nincs autó-forgalom az Andrássy úton. Tegnap óta ugyanis családi nap van, csak a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedhetnek. Az érdeklődők megismerkedhettek azokkal a közlekedési módokkal, amelyek versenyképes és környezetkímélő alternatívát kínálnak az autózás mellett. Mindez az európai mobilitási hét felvezetését is szolgálja. A magyar főváros évek óta aktív résztvevője Európa legnagyobb közlekedési-környezetvédelmi programsorozatának. Ez a városi közlekedés ésszerűsítését, valamint a városok zöldebbé tételét tűzte ki célul. Az idei év mottója a „Mix and Move!”, témája pedig a különböző városi közlekedési módok legkedvezőbb kombinációja.

Ami az időjárást illeti, ez ma már kedvez a szabadtéri programoknak. Általában országszerte napos idő lesz, csapadék szinte sehol sem várható. Újra kellemes, későnyári hőmérsékletek lesznek. napközben 23 és 27 fokig melegszik a levegő, este sem lesz tíz foknál hidegebb.