A BreuerPress és a HetiTV hírei
Az „erős visegrádi hang” megjelenése az Európa jövőjéről szóló vitában az Európai Unió (EU) érdeke is – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a Századvég Nyári Egyetem megnyitóján kiemelte: az Európa jövőjéről szóló vitában „hallatni kell a hangunkat”. Különösen abban a tekintetben, hogy az EU versenyképes legyen a világgazdaságban, visszaadják az európai emberek biztonságát, „megőrizzék a keresztény kultúránkat és az európai identitásunkat”, tisztességes és őszinte vitát folytassanak a következő hétéves költségvetésről, megvédjék az európai demokráciát, valamint bővülhessen az Európai Unió – sorolta Szijjártó Péter.
A forint árfolyamának alakulása miatt a külföldi utazások ára növekedhet – mondta az InfoRádiónak a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke, Molnár Judit. Az irodák zöme eddig nem emelt az árain, bár a jogszabályok – bizonyos korlátokkal – lehetőséget adnak erre. Az elmúlt hetekben a forint árfolyama jelentősen ingadozott, ami hatással lehet a külföldi utazások árára – mondta Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) alelnöke. „Az utazási irodák nagyon hosszú ideig tartották magukat, és el is mondtuk, hogy érdemes utazási irodánál befizetni a szolgáltatásoknak lehetőség szerint minél szélesebb körét, mert akkor az utas jól jár. Ha viszont külföldön vásárolja meg az utas az adott szolgáltatásokat akkor a gyengébb forinttal többe fog kerülni” – hangsúlyozta Molnár Judit. Az alelnök szerint eddig az irodák nem emeltek árakat – leszámítva egy-két esetet, amikor 5 százalékos drágításra kényszerültek -, és a MUISZ továbbra is bízik benne, hogy a cégek zöme ezután sem fog az áremelés módszeréhez nyúlni.
Lemondott egymilliós tiszteletdíjáról a Nemzeti Választási Iroda elnöke. Az áprilisi parlamenti választás lebonyolításáért járt volna a bónusz Pálffy Ilonának. Egy miniszteri rendelet szerint valóban járt volna a fizetésén felül egymillió forint tiszteletdíj a Nemzeti Választási Irodát (NVI) vezető Pálffy Ilonának a tavaszi parlamenti választás lebonyolításáért, ám az elnök végül úgy döntött, nem veszi fel a neki járó összeget, lemondott az egymillióról – közölte a Zoom.hu kérdésére az NVI. A hírportál azt írja, hogy még január elején rögzítették egy igazságügy-miniszteri rendeletben, mire mennyit fognak költeni az országgyűlési választáson. Ebben szerepelt, hogy az NVI elnöke, Pálffy Ilona részére is előirányoztak tiszteletdíjként egymillió forintot a lebonyolításért. Ezt a bónuszt nem vette fel az iroda elnöke.
Megbecsülni sem lehet, mennyi gyorsfagyasztott zöldséget kell visszahívni. A gyártó Greenyard vállalat magyarországi készlete önmagában több ezer tonna volt. Egyelőre megbecsülni sem lehet, hogy mennyi lisztéria baktériummal szennyezett gyorsfagyasztott zöldséget kellett visszahívni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának igazgatóhelyettese szerint a gyártó Greenyard vállalat magyarországi készlete önmagában több ezer tonna volt. Ebből kaptak a nagy áruházláncok, amelyek már visszahívták a zöldségeket. Nagy Attila hangsúlyozta, hogy a fagyasztott zöldségek felhasználásakor nagyon fontos a hőkezelési útmutatót betartása, ha ezt a vásárlók megtették, akkor nincs ok az aggodalomra. A lisztéria hasmenéssel, lázzal járó influenzaszerű tüneteket okoz általában a fertőzött termék elfogyasztása után egy, vagy maximum tíz nappal. Ugyanakkor hosszabb lappangási idő is elfordul, és ilyenkor 70-80 napig nem okoz tüneteket.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az adatbekérésekkel megkezdte az idei országgyűlési választáshoz kapcsolódó ellenőrzéseit. Az ÁSZ a vonatkozó törvényi előírás értelmében az április 8-i választást követő egy éven belül ellenőrzik a választáson mandátumhoz jutott jelöltek, valamint az egy százalék feletti listás eredményt elért jelölőszervezetek elszámolásait. A kampánypénzek ellenőrzése során az ÁSZ minden esetben utólagos pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzést végez, amelyet a jelöltek és jelölőszervezetek elszámolásaira, bizonylataira, egyéb dokumentumaira, valamint közzétett adataira alapoz.
A Népszava arról ír, hogy országszerte egyre több a térfigyelő kamera, pedig az európai adatvédelmi biztosa szerint csak „végső megoldásként” szabadna használni a köztéri megfigyelést. A bűnmegelőzés mellett a bírságolásból származó bevétel is fontos szempont a kamerák kihelyezésekor.
A Magyar Idők arról számol be, hogy kedden előkészítő üléssel kezdődik a kémkedéssel és költségvetési csalással vádolt Kovács Béla európai parlamenti képviselő pere, a Budapest Környéki Törvényszéken. A vád szerint a Jobbik volt tagja a bűncselekményeket az Európai Unió intézményei ellen követte el, a kémkedés végső célja pedig az volt, hogy belülről bomlassza az uniót.
Az MSZP felszólítja a kormányt, hogy 2020 után is 5 százalék legyen az új lakások áfája – közölte az ellenzéki párt alelnöke. Szanyi Tibor elmondta azt is, világosabb szabályokat kell tartalmaznia az Európai Unió készülő szerzői jogi szabályozásának. A politikus arra reagált, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten közölte, nem hosszabbodik meg a lakásépítés 2019-ig tartó áfakedvezménye, mivel az intézkedés átmeneti időszakra szólt, és a kormány nem is tett felelőtlen ígéreteket ennek ellenkezőjére. Szanyi Tibor szerint a magyar emberek érdeke, hogy 2020 után is 5 százalék maradjon az új lakások áfája és ne emeljék meg 27 százalékra. Ezzel ne szórakozzon a kormány, mert hasonló jelenséggel fogja szembetalálni magát, mint a netadó tervezett megemelésekor – tette hozzá.
A parlament költségvetési bizottságának DK-s elnöke azt kezdeményezi, hogy a testület hallgassa meg Varga Mihály pénzügyminisztert a jövő évi költségvetési javaslatról. Varju László indoklásként azt mondta, hogy 2019-ben a kormány által vártnál magasabb lesz az infláció, ezért az államnak az előzetesen kalkuláltnál nagyobbak lesznek a kiadásai. A költségvetési javaslatot hiába nyújtották be, az sem a hazai törvényeknek, sem az európai szabályoknak nem felel meg, ezért új költségvetést kell készíteni – összegezte véleményét.
Az alapvető jogok biztosa szerint hiányoznak a nem pszichiátriai osztályon kezelt betegek esetében alkalmazható fizikai korlátozások jogszabályi garanciái, a beteg önrendelkezési jogának tényleges érvényesítését biztosító szabályok – közölte az ombudsman hivatala. Székely László megállapította, hogy a nem pszichiátriai betegek esetében nincsenek meghatározva a korlátozó intézkedések elrendelésének feltételei és az alkalmazás jogi részletei, ezért az emberi erőforrások miniszterének intézkedését kérte. Az ombudsman egy beteg ellátásával kapcsolatos panaszügy vizsgálata során tárt fel komoly problémákat a korlátozások kórházi dokumentációjával kapcsolatban. A panaszos egy megyei kórház eljárása, az édesapja halálát megelőző egészségügyi ellátás kapcsán fordult beadványával az ombudsmanhoz. A kórházigazgató válaszából kiderült, hogy a beteg esetében több alkalommal alkalmaztak korlátozó intézkedést. Mivel a beteg húzogatta, kitépte magából a kanüljét, az infúzió adásakor lekötötték a csuklóját, a kezét.
Átadták a csontvelő-átültetésen átesett, orvosi felügyeletet igénylő gyerekek és szüleik részére fenntartott Démétér Ház új épületszárnyát Budapesten. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy a kormánynak, a kórházaknak, az orvosoknak és a nővéreknek az a közös feladatuk, hogy biztosítsák a betegek számára a legkorszerűbb gyógyító eljárásokat és az emberhez méltó gyógyulási körülményeket, de az egészségügy nem tudja pótolni a családi szeretetet, a biztonságot, a hitet és a reményt. A miniszter arra utalva, hogy a beruházás a kormányzati támogatás mellett jelentős társadalmi összefogással valósult meg, hozzátette: rendkívül nagyra tartja a Démétér Ház bővítésére irányuló kezdeményezést, mert nemcsak az egészségügy és a kormányzat, hanem az egész magyar társadalom részt vett abban, hogy olyan környezetet lehessen kialakítani, amely a lehető legtöbbet nyújtja a rászoruló gyerekeknek.
Külpolitika:
Izrael a folytatódó erőszakos cselekmények miatt lezárja a Gázai-övezet mentén fekvő Kerem Shalom határátkelőhelyet – jelentette be Benjamin Netanjahu miniszterelnök a Likud-frakció ülése után. Meg fogjuk duplázni a terrorszervezet Hamász elleni erőfeszítéseinket a következő időszakban – mondta a Times of Israel tudósítása szerint a zsidó állam kormányfő. Netanjhu szólt arról is, hogy a határátkelő lezárása mellett több más intézkedést is hozott a zsidó állam, de ezekről egyelőre nem kíván nyilatkozni. Az elmúlt három hónapban ezt a határátkelőt többször is le kellett zárni az egyre erőszakosabb palesztin akciók miatt.
Minden bizonnyal a nyakában lévő Dávid-csillag miatt támadtak meg egy férfit Berlin belvárosban szíriaiak – írta az Israel Hayom. A portál összeállítása szerint a szíriaiak csoportja tüzet szeretett volna kérni a férfitől, azonban amikor meglátták a nyakában a Dávid-csillagot akkor rátámadtak. A férfi megpróbált elfutni, de a földön is rugdosták és köpködték. A 25 éves áldozatot ezt követően kórházba kellett szállítani, az elkövetőket a rendőrség elfogta. Mindez az eset is világosan mutatja a lap szerint, hogy a 2015-ös menekültválság óta jelentősen nőtt az antiszemita incidensek száma Németországban, amit főként a Közel-Keletről érkezők követnek el.
Kilencen életüket vesztették egy szíriai légibázist ért légicsapásban – jelentette a szíriai állami média. Az eset Homsz tartományban történt. A bázison komoly iráni jelenlét is volt az Israel Hayom cikke szerint. Izrael egyelőre sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta azt az értesülést, hogy a zsidó állam gépei hajtottak végre akciót a bázis ellen. Az utóbbi években Izrael folyamatosan fellépett Szíriában az iráni térnyerés ellen, és mindent elkövet, hogy Teherán ne tudja felfegyverezni a terrorszervezet Hezbollahot.
Izraeli technológia segíti a thaiföldi gyerekmentést. A Maxtech nevű izraeli telekommunikációs cég röviddel a gyerekek eltűnése után kapcsolatba lépett a thaföldi haditengerészettel, hogy felajánlja különleges kommunikációs technológiáját mentésükhöz. Rendszerük kis walky talky-hoz hasonló eszközöket használ, amelyek vezeték nélküli kommunikációt közvetítenek egymás között. Ezek az eszközök lehetővé teszik a kapcsolat létrehozását olyan helyeken, ahol a más eszközök nem működnek. 19 készüléket helyeztek el a barlangban rekedt gyermekekhez vezető útvonalon, amelyeknek az elemei egyfolytában tíz órán át képesek biztosítani a kapcsolatot.
Egy közelmúltbeli beszédében az iráni forradalmi gárda helyettes parancsnoka azzal kérkedett, hogy a “szíriai iszlám hadsereg” a Golán-fennsíkon parancsra vár a gonosz izraeli rezsim felszámolására. Azt is elmondta, hogy a Teherán által támogatott Hezbollah terrorszervezet 100 ezer rakétát irányított Izraelre. “Ma egy nemzetközi iszlám hadsereg jött létre Szíriában, és muzulmánok hangjait hallani a Golán közelében,” – mondta. “Utasításokra várnak … a gonosz [izraeli] rezsim felszámolására, és hogy ennek a rezsimnek az élete egyszer s mindenkorra véget érjen. A cionista rezsim élete soha nem volt nagyobb veszélyben, mint most.” Salami hangsúlyozta, “a cionista rezsim veszélyt jelent az egész iszlám világ számára. Ez a rendszer létrehozásának filozófiája.” Izrael évek óta figyelmeztet Irán folyamatos kísérleteire, hogy megvesse lábát Szíriában, és csendes hadjáratot folytat az ellen, hogy Teherán új frontot hozzon létre a határain. Februárban azonban nyílttá vált a harc, amikor egy robbanóanyagot szállító iráni drón rövid időre behatolt az izraeli légtérbe Szíriából. Megtorlásul az izraeli hadsereg légicsapást hajtott végre a T-4 légibázison, megölve a forradalmi gárda legalább 7 tagját.
A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász kijelentette, hogy továbbra is pénzügyi támogatásban fogja részesíteni az izraeli börtönökben ülő biztonsági foglyokat és támadás végrehajtása közben megölt terroristák családjait annak ellenére, hogy múlt héten az izraeli parlament megszavazta, hogy több százmillió sékelnyi támogatást fog visszatartani a Palesztin Hatóság nevében begyűjtött adókból. Abbász a Fatah párt vezetőinek találkozóján erősítette meg, hogy a palesztin kormány fizetni fog “mártírjaiknak, a foglyoknak és a sebesülteknek”, ahogy azt teszi már 1965 óta. “Nem fogjuk hagyni senkinek, hogy beleavatkozzon a mártírok és a foglyok családjainak finanszírozásába,”- mondta Abbász a Wafa palesztin állami hírügynökség oldalán megjelent hivatalos átirat szerint. Izrael évek óta követeli, hogy állítsák le a bérék kifizetését, amelyek mintegy 35 ezer palesztin családot érintenek, akiket az Izraellel való konfliktus során megöltek, megsebesítettek vagy terrorista tevékenység miatt bebörtönöztek. Izrael érve szerint ezek a segélyek erőszakra ösztönöznek.
Nagyszabású ukrán-amerikai haditengerészeti gyakorlat kezdődött a dél-ukrajnai Odessza és Mikolajiv megyében, továbbá a Fekete-tenger északnyugati részén. A Sea Breeze-2018 (Tengeri Szellő) elnevezésű gyakorlatra elsőként érkezett meg július 7-én az Egyesült Államok haditengerészetének egyik zászlóshajója, a USS Mount Whitney, múlt vasárnap befutott Odessza kikötőjébe a USS Porter (DDG 78) romboló hadihajó is. A gyakorlatra érkeznek még hadihajók Törökországból és Romániából, különleges alakulatok, valamint különböző katonai vízi járművek Nagy Britanniából és Kanadából, továbbá haditengerészek Georgiából és Moldovából. Ukrajnát és az Egyesült Államokat is beleértve összesen 16 állam katonái vesznek részt a gyakorlaton. Bulgária, Görögország, Észtország, Litvánia, Dánia, Norvégia, Lengyelország és Svédország is képviselteti magát.
Idén várhatóan már nyolc NATO-tagállam védelmi kiadásai is el fogják érni a kívánt szintet, a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát – közölte Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára. Stoltenberg emlékeztetett arra, hogy a szövetségesek 2014-ben vállalták, hogy tíz éven belül a GDP-jük legalább 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat, de ezt a szintet akkor mindössze három ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Görögország – érte el. Hangsúlyozta: a várakozások szerint idén ez a szám már nyolcra fog nőni Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával és Romániával, 2024-re pedig a NATO-tagállamok többségének tervei vannak a kívánt szint elérésére, a többiek pedig a megfelelő irányba haladnak.
A legfrissebb hírek szerint 112 halálos áldozata és 80 eltűntje van a heves esőzéseknek Japánban, miközben tízezrek kényszerültek elhagyni otthonukat az áradások és földcsuszamlások miatt. Bár a csütörtök óta szüntelenül zuhogó eső már elállt a szélsőséges időjárás által leginkább érintett nyugati és középső régiókban, a japán meteorológiai szolgálat további földcsuszamlások veszélyére figyelmeztetett. Az agrártárca úgy tudja, hogy eddig legalább 238 földcsuszamlás történt 28 prefektúrában. Az utóbbi évtizedekben nem volt példa ilyen sok halálos áldozattal járó ítéletidőre, és az áldozatszám lehet még nagyobb is.
Dominic Raabot nevezte ki Theresa May brit miniszterelnök a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító brit minisztérium (DExEU) élére. Raab elődje, David Davis hétfő hajnalban jelentette be lemondását, azzal a véleményével indokolva döntését, hogy a kormány Brexit-politikájának iránya és taktikája miatt mind kevésbé tűnik valószínűnek a brit EU-tagságról két éve tartott – a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos arányú győzelmével végződött – népszavazás döntésének maradéktalan végrehajtása. Raab személyében a brit kormányfő olyan új vezetőt bízott meg a Brexit-tárca vezetésével, aki közismerten elkötelezett híve a brit EU-tagság megszűnésének. Kinevezése ugyanakkor meglepetés, mivel a 44 éves Dominic Raab viszonylag újoncnak számít a brit nagypolitikában, 2010 óta parlamenti képviselő, és közvetlen kormányzati munkát csak 2015 óta végez. Kinevezéséig az önkormányzatokért és helyi közösségekért felelős minisztérium államtitkára volt.
Teljesítőképessége határára érkezett a német haderő (Bundeswehr), a hadsereg jelenlegi kötelezettségei mellett 2019 végéig már nincs kapacitása arra, hogy további feladatokat vállaljon – jelentette a Bild a berlini védelmi tárca bizalmas belső értékelésére hivatkozva. A Bild által megszerzett titkos dokumentum szerint a fegyveres erők teherbíró képességükön felül teljesítenek, mert már most sem lehet betartani azt a szabályt, hogy a német katonákat négy hónapi bevetés után 20 hónapig nem vezényelhetik külföldi feladatra. A lap azt írja, hogy a gyakorlatokhoz nincs elegendő hadianyag és ember, mert az éles bevetéseken és a hosszú távú feladatoknál van rájuk szükség. Ez hatással van a képességek szinten tartására – idéz a lap a jelentésből.
Az alkotmánybíróság határozatának eleget téve Klaus Iohannis román államfő felmentette tisztségéből Laura Codruta Kövesit, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetőjét. Iohannis az alkotmánybírósági határozat hatályba lépése után több mint egy hónapos halogatás után szánta rá magát erre a döntésre, amit tavasszal még megtagadott. Kövesi leváltását a szociálliberális kormánykoalíció követelte, mert szerintük visszaélt hatalmával, a múlt héten pedig már felfüggesztéssel fenyegették meg az elnököt.
Teherán 300 millió euró készpénzt tervez repülővel Iránba szállítani Németországból, mert a teheráni vezetés attól tart, hogy az amerikai szankciók miatt kifogy a valutából – jelentette a Bild. Irán azzal magyarázza a lépést, hogy a külföldre utazó irániaknak szükségük lesz készpénzre, mert a szankciók miatt külföldön használható bankkártyájuk sem lehet. A pénzszállítás viszont feszültséget okozhat Németország, az Egyesült Államok és Izrael között. Az amerikai és izraeli hírszerzés attól tart, hogy a pénzből Teherán akár terrorszervezeteket is finanszírozhat. A német kormány szerint viszont erre semmilyen bizonyíték nincs. A Bild megjegyzi, hogy miután készpénzről van szó, aligha lehetne erre bizonyítéka a német hírszerzésnek.
A német hatóságok 2015 januárja óta mintegy 322 ezer családegyesítési vízumot adtak ki – jelentette a külügyminisztérium adataira hivatkozva a Bild. 2015-ben 72 681, 2016-ban 103 883, 2017-ben 117 992, az idei év első negyedévében pedig 27 551 ilyen beutazási engedélyt állítottak ki. A legtöbb ilyen dokumentumot, az összes 41,37 százalékát szíriai állampolgároknak hagyták jóvá. Őket az irakiak követik, akik a beutazási engedélyek 7,55 százalékát kapták meg. A lap kiemeli: nem tudni, hogy a 2015 eleje óta Németországba érkezett 1,8 millió ember közül hányan kérték még, hogy családtagjaik csatlakozhassanak hozzájuk.
A Scotland Yard szerint magas dózisú méreganyag okozhatta annak a két brit állampolgárnak a megbetegedését, akiket június utolsó napján szállítottak súlyos mérgezéses tünetekkel a délnyugat-angliai Salisbury kórházába. Egyikük, egy 44 éves, háromgyermekes nő, Dawn Sturgess a kórházban meghalt. Neil Basu, a londoni rendőrség országos hatáskörű terrorelhárító szolgálatának parancsnoka elmondta: a Scotland Yard alapfeltételezése az, hogy minden bizonnyal az idegméreg-hatóanyag tárolóeszköze került valahogy Dawn Sturgess és élettársa, a 45 éves Charlie Rowley kezébe. Rowley-t válságos állapotban kezelik Salisbury kórházában. A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézete a múlt héten megállapította, hogy a két brit megbetegedését is ugyanolyan Novicsok típusú, még a Szovjetunióban kifejlesztett katonai idegméreg-hatóanyag okozta, amilyentől négy hónapja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal is súlyos mérgezést szenvedett.
Gazdaság:
A Világgazdaság beszámol arról, hogy a német autógyártás végét is jelentheti, ha tovább szigorodik az újonnan forgalomba helyezett járművek károsanyag-kibocsátási normája. Az Európai Bizottság 2030-tól további legalább 30 százalékkal csökkentené a 2021-től érvényes normát, ezzel a Volkswagen konszern üzemi tanácsának elnöke szerint a németországi autógyártásnak akár búcsút is lehet mondani.
Noha csökkent a hazai sertéshús ára, a folyamat egyelőre nem hozható összefüggésbe a vaddisznóállományban fellelt afrikai sertéspestises esetekkel. A sertéságazat helyzetéről Nagy István agrárminiszter számolt be a Világgazdaságnak az ágazati egyeztetés után, amelyen új támogatások is szóba kerültek. A résztvevők nagy száma, konstruktív viszonyulása a felvetett valós szakmai problémákhoz azt a reményt erősítette bennem, hogy a szóba hozott kihívásokra rövidesen megoldásokat is találunk – mondta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak arról a megbeszélésről, amelyet a sertéságazat szereplőivel folytatott a napokban. Azon meggyőződésének adott hangot, hogy csak a gazdákkal szövetségben tudnak megoldásokat találni az ágazat előtt álló kihívásokra.
Az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) a kormánnyal együtt azon töri a fejét, hogy a megváltozott munkaképességűek speciális csoportjai miként válhatnának a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek tagjaivá – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kósa Lajos, az OSZT elnöke. Már több mint 140 nyugdíjas-szövetkezetet alapítottak az országban, a tagok száma megközelíti a 30 ezret, az eddigi árbevétel mintegy 1,5 milliárd forint körül van. Kósa Lajos szerint óriási siker lenne, ha a nyugdíjas-szövetkezetek elérnék a diákszövetkezetek teljesítményét, amelyek 135 ezer taggal 60 milliárd forintos bevételt termelnek évente, durván 10 ezer szerződés révén – ehhez azért évek kellenek.
Könnyű:
A Szentföld Jézus korabeli mindennapi életét bemutató új múzeumot nyitottak a ferencesek Jeruzsálem óvárosában – írta a The Times of Israel. A Heródes háza: élet és hatalom az Újszövetség korában című kiállításon a Jézus születése utáni első évszázadok kulturális sokszínűségét mutatják be a héber, görög, latin és szamaritánus feliratok a különböző ásatásokon talált és eddig többségükben soha ki nem állított tárgyakon. Az óváros Via Dolorosa nevű utcájában, a Terra Sancta Múzeum keresztes és mameluk kori épületében létrehozott új szárnyban a bibliai helyszíneken feltárt tárgyakat állították ki. A katolikus ferences rend képviselői számos ásatást végeztek a térségben Izraelben, a palesztin területeken, Jordániában és Libanonban, ahol rengeteg, felirattal is ellátott érmét, kerámiatöredéket, csontházat és kőlapot találtak különböző szövegekkel, különböző nyelveken.
