Szijjártó Péter :Európában az elmúlt három évben 29 terrorcselekményt követtek el migrációs hátterű emberek .

MEGENGEDHETETLEN NEM BESZÉLNI A MIGRÁCIÓ BIZTONSÁGI VONATKOZÁSIRÓL

Megengedhetetlen nem beszélni a migráció biztonsági vonatkozásiról azok után, hogy Európában az elmúlt három évben 29 terrorcselekményt követtek el migrációs hátterű emberek – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben kedden, az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek, továbbá kereskedelmi és fejlesztési ügyekkel foglalkozó képviselőinek ülését követően.

A külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a húsz évvel ezelőtt megkötött és újratárgyalni tervezett cotonou-i megállapodás szövege olyan migrációs fejezetet tartalmaz, amely teljes egészében elfogadhatatlan Magyarország számára, ugyanis az Európai Unió egy újabb nemzetközi szerződésben akarja legitimálni a migrációt támogató politikáját.

„NEMZETI KOMPETENCIÁBA KELL UTALNI AZT, HOGY A MIGRÁCIÓT MINDEN TAGÁLLAM SAJÁT GAZDASÁGPOLITIKAI, TÁRSADALOMPOLITIKAI KIHÍVÁSAIRA ADOTT VÁLASZKÉNT AZONOSÍTJA-E, VAGY SEM. MAGYARORSZÁG NEM GONDOLJA, HOGY MUNKAERŐPIACI VAGY DEMOGRÁFIAI KIHÍVÁSAIRA A MIGRÁCIÓ LENNE A HELYES VÁLASZ. NEM SZABAD EZT NEMZETKÖZI VAGY EURÓPAI UNIÓS KÖTELEZETTSÉGGÉ TENNI.”

Magyarország akkor tud felhatalmazást adni az új tárgyalások megkezdéséhez az Európai Bizottság által előterjesztett irányelvek mentén, ha az érintett fejezet a migrációval mint biztonsági kihívással foglalkozik – szögezte le Szijjártó Péter.

Mint közölte, a szövegben az az uniós álláspont jelenik meg, hogy a bevándorlás jó, azt menedzselni és ösztönözni kell, ezért első számú prioritásnak kell tartani, mert hozzájárul a világ fejlődéséhez. Magyarország ezzel nem ért egyet, ahogy azzal a korábban megfogalmazott állásponttal sem, amely szerint az európai és az afrikai érdekek rendkívüli módon összefonódnak a bevándorlás tekintetében.

Kijelentette: nemzeti kompetenciába kell utalni azt, hogy a migrációt minden tagállam saját gazdaságpolitikai, társadalompolitikai kihívásaira adott válaszként azonosítja-e, vagy sem. Magyarország nem gondolja, hogy munkaerőpiaci vagy demográfiai kihívásaira a migráció lenne a helyes válasz. Nem szabad ezt nemzetközi vagy európai uniós kötelezettséggé tenni – emelte ki.

Szijjártó Péter a külügyi és kereskedelmi tanács ülésén elért eredményekkel kapcsolatban kijelentette, Magyarországnak alapvető érdeke, hogy a világszinten jelentkező kereskedelmi viták semmilyen módon ne torkolljanak kereskedelmi háborúba, hanem minél hamarabb megegyezésekkel záródjanak le. Elmondta, hogy Magyarország exportjának és GDP-jének aránya a 90 százalékot közelíti, tavaly 100 milliárd euró fölé emelkedett a magyar export, valamint az egy főre jutó külföldi tőke mennyisége meghaladja a 8500 eurót.

Ezért Magyarország számára rendkívüli jelentősége van azoknak a kereskedelmi feszültségeknek, amelyek az elmúlt időszakban a világkereskedelem nagy szereplői között kialakultak. Minden olyan intézkedés, amely akadályt jelent a globális szabad kereskedelem útjában, az Magyarország számára előnytelen – húzta alá a miniszter.

Kijelentette: Magyarország úgy véli, hogy az Európai Uniónak minél több szabadkereskedelmi megállapodást kell kötnie. Ezért pozitív lépésnek nevezte, hogy a külügyi és kereskedelmi tanács megadta a felhatalmazást arra, hogy az Európai Bizottság szabadkereskedelmi tárgyalásokat kezdjen Ausztráliával és Új-Zélanddal.

Magyarország számára ez azért fontos, mert az említett két országba több mint 500 millió eurós exportja van évente, amelynek mintegy felét a járműipar teszi ki – emelte ki. Magyarország elvárja az uniós bizottságtól, hogy a mezőgazdasági érzékenységeket is kiemelten kezelje a tárgyalások során – hangsúlyozta.

A miniszter a magyar mezőgazdaság és az autóipar szempontjából jó hírnek nevezte továbbá, hogy a tanács megadta az engedélyt arra, hogy az uniós bizottság aláírja Japánnal és Szingapúrral a szabadkereskedelemre vonatkozó megállapodást. Mint mondta, az egyezmény értelmében megszűnik a borokra kivetett vám, radikálisan csökken a marhahús vámja, valamint a sertésexport tekintetében is kedvezőbb helyzet áll elő. Hozzátette ugyanakkor, hogy a szabadkereskedelmi tárgyalások sebességét gyorsítani kell, hogy a kölcsönösen előnyös szerződések minél hamarabb hatályba léphessenek.