Oberlander Báruch rabbi :A zsidó temető szentségéről
4
2016. december 2.
A rabbi válaszol
A zsidó temető szentségéről
A múlt héten olvastunk a Tórában arról, hogyan zajlott a történelem első zsidó temetése. Ennek fontos eleme, hogy Ábrahám nem kevés pénzért saját temetkezési helyet vásárolt – létrejött az első zsidó temető. Ennek apropóján, és az elmúlt hetekben zajló események kapcsán kerestük meg Oberlander Báruch rabbit, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetőjét, hogy megpróbáljunk válaszokat találni a kérdésekre.
Elsőként arra kérem, tisztázza, hogy mitől is zsidó egy zsidó temető!
A temető nem egy raktár, nem egy olyan hely, ahova jobb hí- ján tesszük a holttesteket, ame- lyektől meg kell szabadulni. Itt adjuk meg a végső tiszteletet az elhunytaknak. A zsidó temetés pedig még ennél is több, az egy vallási szertartás, a zsidó temető pedig egy szent hely. Ezért van, hogy mikor egy földterületet kijelölnek zsidó temetőnek, ak- kor azt meg kell szenteli. Kör- bejárni, zsoltárokat és imákat mondani, a résztvevők aznap böjtölnek, stb. (lásd Nité Gávriél – Ávélt 2. kötet 95. fejezet). Egyszóval megszenteljük a helyet. Zárójel- ben jegyzem meg, hogy sok vi- déki zsidó temetőnél felmerült a háború után, hogy a temető fel nem használt területével mi legyen, mert a temető annyira szent, hogy nem is lehet elad- ni belőle sok vélemény szerint olyan, „mint egy zsinagóga”1. A temetés maga pedig egy vallási szertartás, aminek pontos me- nete és előírásai vannak. Vannak szakrális állomásai az életnek, a brisz, a bár micvó, és ugyanígy halál is.
A zsidó temetésnek is meg- vannak a maga rituáléi, melyek egyaránt vonatkoznak magára a temetésre és arra is, hogy mind- ez egy zsidó temetőben legyen. A zsidó temetőnek a fent emlí- tettek mellett az is feltétele, hogy ott zsidó vallásúak nyugodja- nak. Ha ezt megszegjük, akkor a már ott nyugvók végakaratát szegjük meg (visszamenőleg).
Olyan ez, mint pl. a minjen, amelybe zsidó vallásúakat szá- molunk be. Ha tízen vagyunk, de nem mindenki zsidó, és még- is úgy teszünk, mintha minden- ki megfelelne ennek a feltétel- nek, akkor tulajdonképpen ma- gunkat és a többieket tévesztjük meg.
Ahogy egy rabbiban fel se merülhet, hogy egy nem-zsi- dó vallásút beleszámoljon a minjenbe, ugyanígy az sem, hogy valakit zsidó rítus szerint nem-zsidó temetőben temessen el, sem pedig az, hogy egy nem- zsidó vallású elhunytat zsidó te- metőben temessen el.
Ezzel együtt fontos hangsú- lyozni, hogy a zsidó jog kifeje- zetten kötelességként rója nem- zsidó vallásúak eltemetését is a zsidó közösség tagjaira. Ez a kö- telesség mindenkire vonatkozik. „Nem-zsidó halottakat a zsidó halottakhoz hasonlóan köteles- ségünk eltemetni…” írja a Tal- mud (Gitin 61a. és Rási uo.).
Értesüléseink szerint ennek kapcsán nyilatkozta azt, hogy az ilyen eljárás sérti a már ott nyugvó halottakat.
Nem, sértésről nem beszéltem. Eredetileg az angol nyelvű Há- modiában2 nyilatkoztam szó sze- rint – magyarra fordítva –, hogy „Több, mint százezer zsidó van ott eltemetve, és ők azért vették a sírhelyüket, hogy más zsidókkal együtt legyenek eltemetve. Nem- zsidókat idetemetni az mind- egyikük meglopása”. (Ez erede- tileg angolul hangzott el, a más médiumokban megjelent fordí-
tásokért nem tudok felelősséget vállalni.) Ha valaki zsidó teme- tést szeretne, annak előfeltétele, hogy ez zsidó temetőben történ- jen, zsidó temető pedig többek közt azért zsidó temető, mert ott kizárólag a közösség tagjai nyug- szanak. Ha ezt megszegjük, ak- kor azzal az ott nyugvókkal, sőt a jövőben oda temetettekkel szem- ben követünk el kegyeletsértést. Ráadásul ez nem csak háláchá, bibliaitilalom(3Mózes19:11.,25:17.), hanem sima polgári jog. Ők va- lamilyen feltételekkel vásároltak sírhelyet, és ezeket nem lehet utólag megváltoztatni, sértené a vásárlói jogaikat.
Hamvasztásról is szólnak hí- resztelések. Sokan elborzad- nak ennek a gondolatától a Holokauszt után, de van ennek vallási tilalma is?
Ha a temetésnek csak az lenne a lényege, hogy eltüntessük a ma- radványokat, akkor jó lenne a hamvasztás is. De ahogy mond- tam, a temetés is egy rítus és a háláchá tiltja a hamvasztást, a holttest elégetése halottgyalázás (lásd írásom: Tél tálpijot 2. szám 6-8. oldal). A Kozma utca esetében tudni kell, hogy a hamvasztás tilalmáról 1932-ben döntött a neológ vallási vezetőség3 és csak az Állami Egyházügyi Hivatal nyomására4 kezdtek 1965-ben „ideiglenesen” urnás temetést csinálni, de csak elkerítve a te- mető többi részétől.
Miért fontos, hogy ennek kap- csán nyilatkozzon egy külföldi zsidó lapnak?
A Hamodia – ahogy korábban már más magyarországi té- mákkal kapcsolatban is – meg- keresett a téma kapcsán, mert külföldön nagyon nagy vihart kavart ez a hír. Erről az esetről történetesen azért tudtam, mert egy zsidó vezető nem sokkal ko- rábban felhívott, és elmondta, hogy egy vallási vezető jelen- létében nem-zsidót temettek a Kozma utcai zsidó temetőben, a helyszínen meg is mutatta, hogy melyik sírról van szó. Később a jelenlegi fenntartó több embere meg is erősítette nekem, hogy az elhunyt sehol nem tért be zsidó- nak.
Külföldön nagy rabbik is – figyelemmel követik a magyar zsidóság életét, annál is inkább, mert sokan közülük magyar származásúak. Ez az eset na- gyon rossz hírét keltette a ma- gyar zsidó közösségnek, hiszen egy évezredek óta fennálló alap- vető érték, a kever Jiszráél, sé- rült. Mostani izraeli utamon számos nagyhírű rabbival talál- koztam, akik reményüket fejez- ték ki, hogy nem lesz ebből be- vett gyakorlat.
1 Möláméd löhoil responsum, Jore déá 106. fejezet; Chátám Szofér responsum, Jore déá 335. fejezet; 2 Címe: hamodia.com/2016/11/01/controversy- alleged-non-jewish-burials-budapests-kozma-street-cemetery/; 3 Magyar zsidó szemle 1932. 111–113. oldal; 4 Forrás: acenter.hu/Kozma-utcai-izraelita- temeto-budapest-7744/
Kiadja a Chabad-Lubavics – Zsidó Ne- velési és Oktatási Egyesület / Published weekly by Chabad-Lubavitch – e Jewish Heritage Center of Hungary
1052 Budapest, Károly körút 20.
Munkatársak: Golubovics Martina, Dénes Anna, Kovács Kristóf
Gut Sábesz – megjelenik hetente
Telefon: +36-1-268-0183
www.zsido.com / [email protected]
Felelős kiadó: Oberlander Báruch rabbi
Főszerkesztő: Steiner Zsó a
A kiadvány szent szövegek részleteit és magyarázatait tartalmazza. Kérjük ne dobja el!
