Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete a két ország közötti eseményeket értékeli.

Tehát pénteken, délután fél kettőkor várom Önöket a Halljad Izrael! adásával, itt a Kossuthon!

Január 2-án, pénteken délután fél kettőkor jelentkezem a Halljad Izrael! adásával.

A mikrofonnál a szerkesztő műsorvezető Breuer Péter.

Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete a két ország közötti eseményeket értékeli.

Tehát pénteken, délután fél kettőkor várom Önöket a Halljad Izrael! adásával, itt a Kossuthon!

 

Kiváló kapcsolatok, elfogadás, a béke igénye

ilan mor izr k

Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete értékelte az elmúlt esztendőt, felvázolva a 2015-ös év terveit, feladatait

Egy összegzést szeretnék kérni Öntől, mi is történt 2014-ben Magyarország és Izrael között?

Először is boldog új esztendőt kívánok Önnek a polgári időszámítás szerint, gazdaságban, boldogságban és sikerekben gazdag új évet. Ami a kérdést illeti, a magyar-izraeli kapcsolatok a továbbiakban is nagyon jó irányban haladnak, elsősorban a társadalmi kapcsolatokat illetően, ide sorolhatjuk a kultúrát, az innovációt. Politikai szempontból nem igazán vannak megoldatlan kérdések a két ország között. Magyarország álláspontja a közel-keleti kérdésekben teljes mértékben elfogadható Izrael számára, így a két ország közötti kapcsolatok a társadalmi diplomáciára összpontosítanak, illetve az is a dolgunk, hogy Izraelt milyen más fényben lehet még megmutatni Magyarország lakosságának.

Miként értékeli a magyar európai parlamenti képviselők szavazását a közel-keleti helyzettel kapcsolatban?

Azt általánosságban elmondhatjuk, hogy Magyarország, Izrael mellett szoktak állást foglalni a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. Azonban az is igaz, hogy sajnálatos módon a párthűségük nem teszi lehetővé, hogy az általános európai állásponthoz képest másként döntsenek az egyes képviselők. Az is sajnálatos, hogy az Európai Unió egyes intézményei egyoldalú módon szokták kezelni az izraeli és a közel-keleti kérdést. Ennek okán nagy nyomás nehezedik Izrael és az Európai Unió közti kapcsolatokra is, ami szintén sajnálatos. Azonban szeretném hangsúlyozni, itt az Unió és Izrael közötti kapcsolatokról van szó, amin időnként csorba esik, nem pedig a tagállamokkal való viszonyról, hiszen Izrael mind a 28 országgal nagyon jó kapcsolatot ápol.

Nemrégiben volt Karácsony, a kereszténység legnagyobb ünnepe. Betlehemben, amióta a Palesztin Nemzeti Hatóság vette át az irányítást, gyakorlatilag nincsenek keresztények, folyamatosan mecsetek épültek. Mit tesz Izrael azért, hogy területén, Nazaretben, vagy Jeruzsálemben a helyzet normalizált legyen?

Betlehemről köztudott, hogy Ciszjordánia területén helyezkedik el, ami viszont a szent helyeket illeti, ami Izrael területén vannak, itt ahogy eddig is, úgy a jövőben is mindent megteszünk azért, hogy a hívők bármikor, amikor úgy akarják, ellátogathassanak a szent helyekre, függetlenül attól, hogy muzulmánok, keresztények, vagy zsidók. Izrael soha nem korlátozta és soha nem is korlátozza a demokrácia eme szent értékét sem, mert fontos, hogy a vallását mindenki szabadon gyakorolhassa. Itt nem csak biztonsági kérdésről van szó, bár ezek is fontosak, hanem arról hogy ezeket a helyeket Izrael ápolja, elérhetővé tegye bárkinek mindenfajta korlátozás nélkül! Mindenki számára elérhető minden egyes szent hely!

Izrael megalakulásakor senki sem gondolta, hogy az ország decemberben tele lesz karácsonyfákkal, ünnepi kirakatokkal, sőt a szilveszterezők megtöltik a szállodákat is. Mit szól ehhez a rabbinátus?

Ennek elsősorban az az oka, hogy az izraeli társadalom sokkal elfogadóbbá vált, nagyobb a megértés, így más kultúrákat és más ünnepeket is tekintve. Azt sem szabad elfelednünk, hogy nagyon sok nem zsidó izraeli is van, vannak a keresztény arabok, vannak a volt szovjet tagállamokból érkezett kevert családok, ahol több vallás ünnepeit is megtartják. Izraelben ez az új életstílus, azaz a különböző kultúrák megférnek, elférnek egymás mellett.

Nemrégiben hallottunk arról, hogy egy nemzetközi versenyen Tel Aviv elnyert az Okos város címet. Mit lehet erről tudni?

Nálam mindig van egy kártya, ami bizonyítja, hogy Tel Aviv Jaffa mennyire XXI. századi város. Ezzel a kártyával mindent el lehet intézni, így elmondható, hogy technológiai szempontból egy nagyon fejlett városról beszélünk. Sokat dolgozunk azért, hogy Budapesttel felvehessünk egy újító, úgymond okos kapcsolatot, hiszen a magyar fővárosnak is van lehetősége arra, hogy okos várossá váljon.

A két ország közötti kapcsolatokat jól jellemezte a nemrégiben Budapesten lezajlott konferencia is.

Valóban, a második alkalommal megrendezett Magyar-Izraeli Innovációs Napról van szó, remélem, hogy lesz majd harmadik és még több is. Mint köztudott, Izrael világelső az újítások és a kezdeményezések tekintetében. Az volt a cél, hogy a fiatal magyar vállalkozókat, az úgynevezett sikerre „éhező” vállalkozókat kivigyük Izraelbe, lehetőséget adva a közös munkára.

A kulturális életet illetően, februárban az Operett Színház vendégszereplésre megy Izraelbe.

Igen, a Bajadért mutatják majd be, amit Breuer Ádám fordított héberre. Itt is, akár az előbb említett Innovációs Nap esetében, mindkét fél csak nyerhet. Azért fontos a magyar kultúrát kivinni, mert egyrészt egyedi és megismételhetetlen, másrészt azért, mert nagyon nagy az érdeklődés erre Izraelben. Sokan szeretik a magyar kultúrát, nem beszélve arról, hogy sok magyar származású izraeli is él kint nálunk. Hasonlatos ez ahhoz, ahogy izraeli kultúrát mutatunk be Magyarországon, ez elsősorban az én feladatom, a tartalma, valamint az egyedisége miatt is.

Ha már itt tartunk, 2015-ben milyen izraeli kulturális események lesznek Magyarországon?

Érdemes megemlíteni a nemzetközi filmfesztivált, de a harmadik innovációs napról is, de nem szeretnék mindent elárulni, mert lesznek meglepetések is. A tervek között szerepel az is, hogy nem csak a fővárosban szeretnénk elérni a magyar lakosságot, hiszen Budapesten kívül is vannak emberek, hozzájuk is szeretnénk eljutni.

Ennek a gondolatnak köszönhető, hogy az Izrael Múzeum több vidéki kiállítóhelyen is bemutatókat, kiállításokat szervez?

Jelenleg a Nemzeti Galériában található egy kiállítás, illetve Szentendréről indítottunk egy el egy vándorkiállítást, ez bejárja majd az országot. Ez az izraeli írásrendszerek, illetve a héber nyelvről, annak történetéről szól.

Izrael választások előtt áll. Mi várható 2015-ben?

Március 17-én lesznek a választások, ahol a szavazók mondhatnak véleményt, hiszen erről is szól a demokrácia.

A választások után mi lesz Önnel?

A megbízatásom, az Úr segítségével 2016 nyaráig szól. Addig meg az új évre békét kívánok, legyen az politikai és belső béke, egy olyan társadalomban, amely nyitott, képes a fejlődésre, az elfogadásra.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter

Az interjú a 2015. január 2-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.