Franciaországban betiltották az örmény népirtás tagadását

Franciaországban betiltották az örmény népirtás tagadását

A francia parlament hétfő este végleg elfogadta az örmény népirtás tagadásának tiltásáról szóló törvénytervezetet a szenátusi végszavazással, amely jelentős diplomáciai válságot okozhat Párizs és Ankara között.
 
A felsőház 127 igen szavazattal nyolcvanhat ellenében jóváhagyta a Nemzetgyűlés által egy hónapja megszavazott javaslatot. Miután a Szenátus nem változtatott a szövegen, a tervezetet – amelynek alapján a törvény megsértőire egy évi elzárás és negyvenötezer eurós pénzbüntetés lesz kiszabható – véglegesen elfogadta a parlament.

Franciaország eddig két genocídiumot ismert el, a Soát és az örmények népirtását, de csak az előbbinek a tagadását büntette. A francia parlament már 2001-ben népirtásnak minősítette, de nem szankcionálta az 1915 és 1917 között lezajlott törökországi tömegmészárlást, amelyben az örmény fél szerint 1,5 millióan vesztették életüket.

Sarkozy virágokat helyez el az örmény népirtás emlékhelyénél Jerevánban

A Nicolas Sárközy államfő által is támogatott javaslatnak jobb- és baloldalon is egyaránt akadtak ellenzői, de a szenátus két nagy képviselői csoportja, a jobbközép UMP és a Szocialista Párt is támogatta.

A törvény közel egy hónapja feszültségeket okoz Törökországgal, amely nem ismeri el a népirtást, s az utolsó pillanatig meghátrálásra próbálta késztetni a francia parlamentet.

A törvény elfogadása után a török igazságügyi minisztérium közölte, hogy azt Franciaország részéről a Törökország iránti „tisztelet teljes hiányaként” értékeli. A párizsi török nagykövet „folyamatos következményeket” ígért a törvény kihirdetésének esetére. „Franciaország most veszti el egyik stratégiai partnerét” – mondta egy török diplomáciai forrás.

A nap folyamán több száz örmény, illetve török tüntetett egymás mellett, de biztonsági kordonokkal, illetve rohamrendőrök sorfalával szétválasztva Párizsban, a Szenátus épülete előtt. Az előbbiek támogatták, az utóbbiak viszont ellenezték a javaslat elfogadását. A két ország nagykövete a szavazáskor a tribünön, a közönség soraiban foglalt helyet.

Patrick Ollier, a parlamenti kapcsolattartásért felelős államtitkár a vita kezdetén leszögezte: a javaslat része egy olyan általános vonulatnak, amellyel Franciaországban a rasszista és idegengyűlölő megszólalásokat büntetik. „Ez nem megemlékezési törvény. Nem azt kérjük önöktől, hogy megmondják, mi része a történelemnek, hanem azt, hogy megfelelően kezeljék azokat, akik a törvény által elismert népirtásokat tagadják” – mondta a szenátoroknak az államtitkár.

A nemzetgyűlési szavazást követően Törökország néhány hétre hazarendelte párizsi nagykövetét, befagyasztotta a politikai és katonai együttműködést Franciaországgal, annak ellenére, hogy Párizs legfőbb partnerének tekintette a szíriai válság megoldásában, valamint felfüggesztette a kétoldalú látogatásokat.

A török vezetés most azzal fenyegeti Franciaországot, hogy végleg hazarendeli nagykövetét, korlátozza a külképviselet működését, valamint kereskedelmi és gazdasági szankciókat vezet be Franciaország ellen.

Index, MTI,tav.hu, bpi.hu