„A politika és a közember már nem ugyanazt a nyelvet beszéli” – Pászkán Zsolt szerint Románia újabb kormányválságba csúszott
A Pirkadat június 16-i adásában Breuer Péter vendége Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet Románia-szakértője volt. A beszélgetés a román kormányválság újabb fordulatáról, Nicușor Dan államfő vitatott miniszterelnök-jelöléséről, a Nemzeti Liberális Párton belüli konfliktusról, az RMDSZ óvatos távolságtartásáról, valamint arról szólt, hogyan szakadt el egymástól Romániában a politikai elit és a választói társadalom. Pászkán szerint a válság nem pusztán kormányalakítási nehézség: mélyebb bizalmi és információs válság is áll mögötte.
Újabb fejezet a román politikai szappanoperában
Breuer Péter azzal kérdezte vendégét, hol tart „ez az opera” Romániában. Pászkán Zsolt szerint a történet ott folytatódik, ahol korábban abbamaradt: Ilie Bolojan kormánya bizalmatlansági indítványon bukott meg, azóta pedig több mint negyven nap telt el anélkül, hogy valódi megoldás született volna.
Az államfő nagyjából egy hónapon át próbált olyan személyt találni, akit a pártok elfogadhatnak. Közben a parlamenti szereplők szinte egymást kizárva nyilatkoztak arról, kivel hajlandók együttműködni. A Nemzeti Liberális Párt és az USR, vagyis a Mentsétek meg Romániát Szövetség valamiféle „vesztesek koalícióját” próbálta felmutatni, de ez sem hozott stabil többséget.
Technokrata jelölt, politikai háttér nélkül
Nicușor Dan elnök előbb a technokrácia nevében jelölt kormányfőt. Pászkán szerint azonban nehéz technokrata jelöltnek nevezni azt a politikust, aki jelenleg európai parlamenti képviselő, és a legutóbbi választáson négy pártból álló koalícióval sem tudott két százaléknál többet szerezni.
A jelölt „futott néhány kört”, de gyorsan világossá vált, hogy aligha kap parlamenti többséget. Ezután az államfő újabb meglepő lépést tett: a Nemzeti Liberális Párt egyik alelnökét, Adrian Veșteát jelölte kormányfőnek.
Pászkán szerint ezzel az elnök látszólag oldani próbálta a válságot, valójában azonban újabb frontot nyitott.
Jelölés egyeztetés nélkül
A szakértő szerint a jelölés azért különösen problémás, mert Nicușor Dan nem egyeztetett sem az érintett párttal, sem a többi parlamenti szereplővel. Így a Nemzeti Liberális Párton belül is konfliktust idézett elő.
Ilie Bolojan pártelnök ultimátumot adott: a jelölt adja vissza a megbízatást, különben komoly következmények lehetnek. A pártban szavazás is volt, amelyen nemcsak azt utasították el, hogy támogassák saját párttársukat, hanem azt is, hogy együttműködjenek a szociáldemokratákkal.
Az RMDSZ szintén távolságtartó álláspontot vett fel. Pászkán szerint a magyar párt azt jelezte: nem vesz részt olyan konstrukcióban, amely tovább osztja a Nemzeti Liberális Pártot.
Ügyvivő kormány, korlátozott mozgástér
Breuer Péter arra kérdezett rá, meddig tarthat ez a „cirkuszi játék”. Pászkán szerint jogilag akár hosszú ideig is elhúzódhat. Romániában volt már példa arra, hogy ügyvivő kormányfő hosszabb ideig maradt hivatalban.
Most azonban nem egyszerű kisebbségi kormányzásról van szó. A Bolojan-kormány bizalmatlansági indítvánnyal bukott meg, ezért csak ügyvivő kabinetként működik. Ennek szűkebb jogosítványai vannak, főként a folyó ügyek menedzselésére alkalmas.
„Egy ország működtetése nem történhet úgy, hogy gyakorlatilag csak a folyóügyek menedzselésére van lehetőségem” – fogalmazott Pászkán.
Elvileg a kormány nem tehetne nagyobb horderejű javaslatokat, bár ezt meg lehet kerülni egyéni képviselői indítványokkal. Ettől azonban a helyzet továbbra is bizonytalan és képlékeny marad.
A fiatal politikai lendület kifulladása
Breuer Péter felvetette, nem volna-e szükség új politikai nemzedékre Romániában. Pászkán szerint ez a hullám már korábban lecsengett. Két mandátummal ezelőtt úgy tűnt, hogy egy új generáció másképp akar politikát csinálni. Ezt a lendületet leginkább az USR, a Mentsétek meg Romániát Szövetség képviselte.
A szakértő szerint azonban ez az energia gyorsan elfogyott. Az USR politikailag a szélsőbal felől indult, most pedig jobboldalinak próbálja láttatni magát, amit Pászkán önáltatásnak tart.
Szerinte ez figyelmeztetés más országok számára is: a gyorsan felépülő, generációs lendületre építő politikai mozgalmak figyelme hamar elvész, ha nem jönnek gyors eredmények. A fiatalabb választói rétegek könnyen továbblépnek, pénzt keresnek, külföldre mennek, vagy egyszerűen más ügy felé fordulnak.
Dühből szavazás és politikai elidegenedés
A román társadalmi hangulatot Pászkán nem aktív, szervezett felháborodásként írta le. Vannak tüntetések, például az új bértörvény miatt, de ezek szerinte vérszegények. Ami inkább nőtt, az a dühből szavazás igénye.
„Én csúfságból csinálom a politikát, akkor én csúfságból szavazok” – foglalta össze a hangulatot.
Szerinte a politika és a közember világa szétvált. A politikusok és a választók már nem ugyanazt a nyelvet beszélik, inkább csak üzengetnek egymásnak. Ez a helyzet különösen veszélyes lehet, mert a választó ilyenkor nem megoldást keres, hanem büntetni akar.
Az információ bősége és a tájékozódás illúziója
A beszélgetés egyik fontos része az információfogyasztás megváltozásáról szólt. Pászkán szerint Romániában alig maradt komoly nyomtatott média, de ez nemcsak román jelenség. Az online információk könnyen elérhetők, ezért sokan úgy érzik, elég elolvasniuk két címet és egy leadet, és máris értik a világot.
Szerinte a cikkcímek is megváltoztak: sokszor már féloldalasak, mindent beléjük próbálnak préselni, mert a többség a címnél tovább nem olvas. Ráadásul előfordul, hogy a cím mást sugall, mint maga a cikk, miközben a szöveg formálisan megfelel az újságírás szabályainak.
A szakértő ezt nagyon veszélyesnek tartja, mert az olvasó úgy érzi, mindent tud, és nem akarja, hogy bárki „kioktassa”. Hasonlatként azt mondta: ez olyan, mint tengeren szomjan halni. Mindenütt ott a víz, mégsem iható.
Személyes érintettség és szakmai távolság
Breuer Péter arra is rákérdezett, milyen érzéseket váltanak ki Pászkánból a romániai események. A szakértő azt mondta: régóta edzi magát arra, hogy különválassza a személyes benyomásait a szakmai elemzéstől.
A magyar vonatkozású ügyek azonban nehezebbek. Ilyenkor néha sétál egy nagyobb kört, hogy visszaállítsa azt az egyensúlyt, amelyre szakértőként szüksége van. Vannak érzései, különösen a magyar közösséget érintő ügyekben, de ezek nem írhatják felül azt, amit elemzőként le kell írnia.
Mi történhet a következő napokban?
A megoldás időpontját Pászkán nem tudta megjósolni, de a menetrendet felvázolta. Ha Adrian Veștea nem lép vissza, és valóban elviszi a jelölést a parlamentig, akkor legfeljebb 15 napon belül valamilyen döntésnek történnie kell.
Zavaró tényező lehet, ha megtámadják Nicușor Dan államfő döntését arra hivatkozva, hogy nem folytatott megfelelő konzultációt a pártokkal. Ez késleltetheti a folyamatot.
Ráadásul már nemcsak az AUR, hanem a Nemzeti Liberális Párton és az USR-en belül is felmerült az államfő felfüggesztésének gondolata. Ez tovább mélyítheti a válságot, és újabb bizonytalansági szintet vihet a román politikába.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
