„Én inkább megyek a saját fejem után” – Paor Lilla a televíziózásról, értékteremtésről és a dalokról, amelyek tovább élnek
Breuer Péter vendége a Hétórás Vendég második részében ismét Paor Lilla volt. Az első beszélgetésben az énekesi, színpadi és éjszakai pálya állt a középpontban, ezúttal azonban a televíziózás, a műsorvezetés, a Hatoscsatorna, a Lillás reggeli, a produkciós munka és az értékőrzés került előtérbe. A beszélgetés végén Paor Lilla énekelt is: a személyes életút így nemcsak történetekben, hanem hangban is megszólalt.
A kérdezés szakma, nem puszta szereplés
Paor Lilla szerint a helyi televíziók és kisebb csatornák világa nagy iskola volt. A Terézvárosi TV, majd a Metropol TV után pontosan látta, hogy a képernyős munka nem abból áll, hogy valaki szépen ül a kamera előtt és felolvassa a kérdéseit. A jó beszélgetéshez figyelem kell.
„Először is kell, hogy érdekelje a riportalany” – mondta. Szerinte a felkészülés fontos, de önmagában kevés: ha a műsorvezető csak a leírt kérdéseit nézi, és nem figyel arra, amit a vendég mond, az egész beszélgetés steril lesz. A lényeg az, hogy legyen fonal, amelyen végig lehet vezetni az adást, de közben észre kell venni a váratlanul megnyíló kapukat is.
Ezt tanította a fiataloknak is: nem mindenki való képernyőre, aki szeretne oda kerülni. A beszéd, a jelenlét, a figyelem, a reagálás képessége mind része a szakmának.
ATV: élő adás, betelefonálók és a politika határai
Az ATV-s időszakban Paor Lilla az Öt kérdés című betelefonálós műsorban is szerepet kapott, ahol politikusokkal, közéleti szereplőkkel és művészekkel beszélgetett. A formátum élő volt, a kérdéseket előre kitették, a nézők pedig telefonon kapcsolódtak be.
A műsorvezetői alkatának azonban nem a konfliktuskereső, „szurkálós” stílus felelt meg. Mint mondta, hamar érezte, hogy a politika nem az ő terepe. „Ha az kell, hogy a riportalany rosszul érezze magát a bőrében, akkor ne engem válasszanak” – fogalmazott. Ő inkább megnyugtatja a vendégeket, mert hisz abban, hogy amit ki szeretne hozni belőlük, az feszültségkeltés nélkül is megszületik.
Breuer Péterrel ebben közös pontot találtak: mindketten arról beszéltek, hogy a gyűlölködő, kirekesztő beszédnek nincs helye egy ilyen műsorban. A határ világos: nem zsidóznak, nem cigányoznak, nem buziznak.
A Duna TV-től a saját csatornáig
Paor Lilla egy dunatévéss műsorvezető-válogatáson is részt vett, ahol több mint ötszáz jelentkező közül négyen maradtak bent. Ő a Kalendárium című délutáni műsort kapta volna, ám közben már saját gyártóstúdiója és saját televíziós tervei is voltak, ezért végül másik utat választott.
„Én inkább megyek a saját fejem után” – mondta erről az időszakról. Olyan televíziót akart létrehozni, amely az ő és fia, Gyarmati Paor Zoltán lelki világához áll közel: nyugtat, szórakoztat, értéket ad, és nem az indulatokra épít.
Ebből nőtt ki a Hatoscsatorna. A név egyszerűen született: a stúdió a hatodik kerületben volt, így lett a csatorna neve Hatoscsatorna. Bár sokan kerületi tévének gondolták, országos terjesztésű csatornaként működött, és volt időszak, amikor 2,8 millió háztartásban volt elérhető.
Hatoscsatorna: politika nélkül, emberi történetekkel
Paor Lilla és fia olyan csatornát szerettek volna, ahol minimális a politika, ahol nem bántják egymást az emberek, és ahol a műsorokból a néző hazavihet egy gondolatot. Nem látványos botrányokra, hanem emberi tapasztalatokra építettek.
A csatorna fenntartása azonban komoly feladat volt. Egy idő után Paor Lilla úgy döntött, a tulajdonjogot átadja másnak, ő pedig főszerkesztőként és műsorkészítőként folytatja. Ma is készíti az Értéktár című műsort, és több produkciót felügyel.
Lillás reggeli: életutak ötven fölött
A Lillás reggeli ötlete abból született, hogy szükség volt egy olyan műsorra, amely egyértelműen Paor Lilla nevéhez és arcához kötődik. A címet fia, Gyarmati Paor Zoltán találta ki. A koncepció szerint elsősorban olyan vendégek kerültek be, akik ötven év fölött már fel tudtak mutatni egy megélt, érdekes, tanulságos életutat.
Több mint ötszáz adás készült. Paor Lilla különösen büszke arra, hogy ezekben a beszélgetésekben sokszor olyan mondatok születtek, amelyek később családi, közösségi emlékezésekben is szerepet kaptak. Korcsmáros György temetésén például a Lillás reggeliből kértek bejátszást, mert olyan gondolatokat mondott el a műsorban, amelyek méltók voltak a búcsúztatáshoz.
Színház, filmek, családi történelmek
A beszélgetés vége felé Paor Lilla azokról a színházi és filmes produkciókról beszélt, amelyekre különösen büszke. Producerként vett részt több olyan munkában, amelyek családi és történelmi traumákhoz kapcsolódtak.
A Rejtett üzenetek az 1956 utáni besúgórendszerhez kötődött, amelyet családja is megélt. A Minden határon túl Trianonnak állított emléket, családi aradi kötődésekkel. Fia, Gyarmati Paor Zoltán Röpülőfalu című filmjének is ő volt a producere; a film itthon és külföldön is több díjat nyert, és a kitelepítések, elvándorlások korszakát idézte meg.
Ezek mellett dokumentumsorozatokra is büszke, például a Miért éppen Magyarország? című 24 részes dunatévéss sorozatra, amely olyan bevándorlókat mutatott be, akik tudatosan választották Magyarországot otthonuknak. A történetekben Fülöp-szigeteki, vietnámi, orosz és izraeli szereplők is megjelentek, közös pontként pedig az, hogy Magyarországot élhető, befogadó országnak látták.
Egy dal a végén
A beszélgetés végén Breuer Péter váratlanul arra kérte Paor Lillát, hogy énekeljen. A vendég először meglepődött, majd Horváth Jenő dalát választotta: a Gyere, ülj kedves mellém című számot.
A dal nem egyszerű műsorzárás volt, hanem visszakapcsolás mindahhoz, amiről a két rész szólt: éjszakához, színpadhoz, szerelemhez, búcsúhoz, emlékezethez. Paor Lilla ebben az adásban már nemcsak előadóművészként jelent meg, hanem televíziósként, tanárként, producerként, anyaként, nagymamaként és értékőrző alkotóként is.
A Hétórás Vendég második része így egy pálya kevésbé látványos, de talán még fontosabb oldalát mutatta meg: azt a munkát, amelyben Paor Lilla nemcsak szerepel, hanem mások történeteinek is teret ad.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
