Pirkadat: Kocsis András Sándor – Ünnepi Könyvhét

„A legrégebbi magyar nagy kulturális rendezvény” – Kocsis András Sándor szerint a Könyvhét még mindig összeragasztja a szakmát

A Pirkadat június 16-i adásában Breuer Péter vendége Kocsis András Sándor kiadóvezető, szerző, fotóriporter és állandó beszélgetőtárs volt. A téma a 97. Ünnepi Könyvhét volt: annak története, mai jelentősége, szakmai súlya, a könyvpiacot érintő miniszteri bejelentések, valamint a friss kiadványok. A beszélgetésből egy olyan könyvszakmai látlelet rajzolódott ki, amely egyszerre szól hagyományról, piaci feszültségekről, kulturális sokszínűségről és arról, hogy a könyvkiadásnak ma is szüksége van közös fórumokra.

Supka Gézától a Dunakorzóig

Kocsis András Sándor pontosítással indított: nem nemzetközi könyvkiállításról, hanem a 97. Ünnepi Könyvhétről van szó. Ennek történeti jelentőségét külön hangsúlyozta, hiszen az Ünnepi Könyvhét a magyar kulturális élet egyik legrégebbi, folyamatosan visszatérő eseménye.

Felidézte, hogy Supka Géza 1927-ben Lillafüreden jelentette be az ünnepi könyvhét ötletét. Egy évvel később Békéscsabán próbálták ki néhány pavilonnal, majd 1929-ben Budapesten Klebelsberg Kuno kultuszminiszter nyitotta meg.

„Nagyon büszkék vagyunk rá, mert ez a legrégebbi magyar nagy kulturális rendezvény” – mondta Kocsis.

Az esemény 1929 óta csak három alkalommal maradt el: 1957-ben, amikor az írók szolidaritásból nem mentek ki, mert Zelk Zoltán még börtönben volt, valamint kétszer a Covid idején.

Már nem csak a Vörösmarty tér

A Könyvhét korábban szinte teljes egészében a Vörösmarty térhez kötődött, ma azonban már a Dunakorzó felé is kinyílt. Kocsis szerint a Vigadó tér és a szállodák előtti pavilonok újabb, kellemesebb térhasználatot adtak az eseménynek.

A programon rengeteg dedikálás volt, közel ezer szerzői jelenléttel. A vasárnap délutáni eső ugyan megzavarta a rendezvényt, de a Könyvhét így is erős szakmai és közönségtalálkozási fórumként működött.

Breuer Péter felvetésére Kocsis úgy fogalmazott: reméli, „egy pici ragasztó” még mindig maradt a Könyvhétben, vagyis képes összefogni a szakma szereplőit.

Árfixálás: felfüggesztés, amelyre a szakma várt

A beszélgetés fontos része volt Tar Zoltán miniszteri bejelentéseinek értékelése. Kocsis szerint az első lényeges pont az úgynevezett árkötöttségi szabályozás felfüggesztése volt.

Elmondta, hogy körülbelül tíz évvel korábban Zentai Péterrel már készítettek egy önszabályozó törvényjavaslatot, mert a könyvpiacon megjelent az a gyakorlat, hogy egyes kiadók felárazták a friss könyveket, majd azonnal nagy kedvezménnyel árulták őket. Ez szerinte káros volt a szakmának és megtévesztő a vásárlóknak.

A később bevezetett állami szabályozást viszont problémásnak tartotta, mert az újdonságokat egy évig legfeljebb tíz százalékkal lehetett leárazni. Kocsis szerint ez sok kiadónak ártott, hiszen a kiadók a magas kereskedelmi árrés ellen korábban saját honlapjukon 15–20 százalékos kedvezményekkel próbáltak védekezni.

A szabályozás felfüggesztése szerinte ezért fontos könnyítés a kiadói oldalnak.

Fóliázás és könyvtártámogatás

A második fontos bejelentés a könyvek fóliázásához kapcsolódott. Kocsis egyetért azzal, hogy pornográf tartalom ne kerüljön gyerekek elé, de a korábbi rendelkezést „rendkívül bornírt” megoldásnak nevezte, amely szerinte sok esetben komikussá vált.

A harmadik fontos ügy a Márai-program megerősítése. Kocsis elmondta, hogy a programot szintén Zentai Péterrel dolgozták ki, és ő maga javasolta a nevet is, abban bízva, hogy Márai Sándor neve miatt egyetlen kormány sem fogja eltörölni.

A Márai-program könyvtártámogatási rendszerként működött: 680 könyvtár részesült belőle, és válogathatott a kiadványok közül. Kocsis szerint ezt újra meg kell erősíteni.

Tankönyvkiadás: újra kell gombolni a kabátot

A negyedik bejelentés a tankönyvekről szólt. Kocsis szerint a korábbi tankönyvpiac sem volt tökéletes, hiszen nem feltétlenül jó, ha például egy harmadikos matematika tárgyból nyolc-tíz könyv közül kell választani. A teljes államosítás viszont szerinte szintén nem jó megoldás.

Úgy látja, idén már nem lehet érdemi változtatást végrehajtani, hiszen a tankönyveket már nyomják, és nem is volna helyes kapkodni. Jövőre azonban szerinte „újra kell gombolni a kabátot”.

Hat új kiadvány és erős dedikálások

A Kossuth Kiadó hat új kiadvánnyal jelent meg a Könyvhéten, szombaton pedig egész nap folyamatos dedikálás volt. Kocsis külön kiemelte Bajár Iván András Tisza áradása című könyvét, amely a rendszerváltás rövid történetét viszi el május 9-éig.

Szerinte a kötet azért lehet különösen érdekes, mert fél év múlva újraolvasva még jobban láthatóvá válik majd, milyen társadalmi folyamatokat rögzített. Kocsis hangsúlyozta: nem politikai élt akar adni a könyvnek, inkább egy rendkívüli társadalmi mozgás dokumentálásáról beszélt.

Párhuzamos életek Goodfrienddel

A friss könyvek között külön beszélt André Goodfrienddel közösen írt kötetükről is, amelynek címe Párhuzamos életek. Kocsis szerint Goodfrienddel levelezni és beszélgetni mindig intellektuális élmény.

A könyv azt vizsgálja, hogyan jöhetett létre szoros barátság és értékazonosság két nagyon különböző háttérből érkező ember között. Goodfriend Phoenixben nőtt fel, zsidó, lengyel és ciprusi családi gyökerekkel, Kocsis pedig a budapesti Wekerlén szocializálódott. A kötetben irodalom, zene, vallás, Ószövetség, Újszövetség és talmudi utalások is szerepet kapnak.

Szerzők, sorok, viták

Kocsis megemlítette Odze György Szerelem, amelyhez nem elég egy élet című könyvét, valamint Marton Mária A szerelem kísértetei című kötetét is. Külön kiemelte Iványi Gábort, aki három órán át dedikált náluk, és nagy sor állt előtte.

Szóba került Stefano Bottoni és Róna Péter is. Utóbbi kapcsán Breuer Péter jelezte, hogy a Heti TV-ben vannak szereplők, akiket a nézői visszajelzések és korábbi megszólalásaik miatt nem hívnak meg. Kocsis erre a nyitottság fontosságával válaszolt: saját életútjából és családi hátteréből kiindulva azt mondta, nem akar „kerítések között élni”, és szívesen tanul másoktól is.

Vallás, érték, nyitottság

A beszélgetés egyik személyesebb része Kocsis értékszemléletéről szólt. Elmondta, hogy nagyapja református lelkész volt, ő pedig már gyerekként úgy érezte, nem lesz „jó református”, mert nem akar zárt határok között élni.

„Én hívő ember vagyok, értékhívő ember vagyok” – fogalmazott.

Szerinte minden nagy vallásban megtalálható néhány olyan alapérték, amely fontos számára. A zsidó vallásban, a kereszténységben és az iszlámban is lát olyan kulturális és erkölcsi örökséget, amely a világ közös szellemi kincséhez tartozik.

Könyvpiac: polcpénz, árrés, bevásárlóközpontok

Breuer Péter felvetette a kiadóktól kért polcpénz és a nyomott árak problémáját is. Kocsis elismerte, hogy ez súlyos kérdés. A kereskedők magas infrastrukturális költségekkel dolgoznak, ugyanakkor most a kiadók és kereskedők számára kedvező helyzetet teremtett az erős forint, mert a könyvesbolti forgalom jelentős része bevásárlóközpontokban zajlik, ahol a bérleti díjak euróalapúak.

Szerinte az árfolyammozgás jelenleg csökkentheti a könyvesboltok rezsijét, de a könyvpiac szerkezeti feszültségei ettől még megmaradnak.

A Könyvhét után a könyvesboltokban folytatódik

A beszélgetés végén Breuer Péter arra emlékeztetett: a kiállítások és könyvfesztiválok csak néhány napig tartanak, de a könyvek útja a könyvesboltokban folytatódik. Kocsis András Sándor pedig jelezte: legközelebb azokról az új kötetekről is szívesen beszél, amelyek hamarosan megjelennek a kiadónál.

 

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.