AZ EU TÖBBNYELVŰSÉGI BIZTOSA A NEMZETI KISEBBSÉGEK TAGJAINAK
ALAPVETŐ JOGAI MELLETT
AZ EU TÖBBNYELVŰSÉGI BIZTOSA A NEMZETI KISEBBSÉGEK TAGJAINAK
ALAPVETŐ JOGAI MELLETT
Brüsszel – Leonard Orban szerint minden jogi eszközzel garantálni
kell az alapvető jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez
tartozók alapvető jogait, és tevékenyen fel kell lépni a
diszkrimináció bármilyen lehetősége ellen – olvasható az EU
többnyelvűségi biztosának keddi közleményében. A közleményből
kitűnik, hogy Orban hétfőn Brüsszelben külön-külön találkozott
Balázs Péterrel, illetve Miroslav Lajcákkal, a magyar és a szlovák
diplomácia irányítójával. Orban közleménye szerint mindkét miniszter
tájékoztatta őt Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák
miniszterelnök múlt csütörtöki találkozójáról. A román EU-biztos
ugyanakkor leszögezte: nincs olyan közösségi jogszabály, amely a
nyelvhasználatot szabályozná az uniós tagállamokban, és az EU
működésének alapjait kijelölő szerződés nem is ad lehetőséget ilyen
jogszabály megalkotására.
KNUT VOLLEBAEK SZERDÁN POZSONYBAN TÁRGYAL
Pozsony – Szlovákia készen áll arra, hogy a módosított
államnyelvtörvény végrehajtásának folyamatában együttműködjön az
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) –
jelentette ki Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter kedden
Pozsonyban, egy nappal Knut Vollebaeknek, az EBESZ kisebbségügyi
főbiztosának szlovákiai látogatása előtt. „Ugyanakkor szeretnénk
megvitatni vele: miként tudna segíteni abban, hogy meggátoljuk a
félrevezető információk terjesztését a jogszabályról” – jegyezte meg
Lajcák. Vollebaek szerdai pozsonyi programja igen gazdag. Fogadja őt
Robert Fico miniszterelnök, Dusan Caplovic, a kisebbségekért felelős
kormányfő-helyettes, tárgyal Miroslav Lajcákkal, valamint Marek
Madaric kulturális miniszterrel, s részt vesz a parlament külügyi
bizottságának ülésén. A főbiztos ígéretet tett arra, hogy az emberi
jogi bizottságot is felkeresi. A tervek szerint találkozik Bugár
Bélával, a Most-Híd párt elnökével és a Szlovákiai Magyarok
Kerekasztalának képviselőivel.
BUZEK KÉSZ SEGÍTENI A SZLOVÁK-MAGYAR VITÁBAN
Brüsszel – Üdvözölte Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti
delegációjának vezetője kedden, hogy Jerzy Buzek, az EP új elnöke
„kész közvetítő szerepet vállalni a magyar-szlovák konfliktus,
illetve a Szlovákián belül a magyar kisebbség és a szlovák többség
között kialakult konfliktus rendezésében”. Buzek a plenáris ülésen
elmondott elnöki programbeszédében utalt arra, hogy szükség esetén
segít, hogy az európai értékek mentén sikerüljön rendezni Szlovákia
és Magyarország vitáját a kisebbségek jogairól. Tabajdi Csaba úgy
vélte, „történelmi jelentőségű Buzek elnök úr kezdeményezése,
ugyanis ez az első alkalom, hogy egy európai intézmény vezetője nem
a szőnyeg alá söpri a nemzeti kisebbségek ügyét, hanem szembenéz a
problémákkal és segíti azok megoldását”.
JOBBIK-SZOCIALISTA ÖSSZETŰZÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN
Brüsszel – Éles szóváltás alakult ki az Európai Parlament plenáris
ülésén kedd délután szocialista képviselők és a Jobbik között.
Morvai Krisztina, a Jobbik képviselője egy felszólalásában
kifogásolta, hogy a szabadságjogi, rendészeti és igazságügyi
EP-bizottság alelnöke az a Göncz Kinga (MSZP) lett, aki tagja volt a
kormánynak a 2006-os tüntetések idején, amikor „a kormány által
irányított rendőrség hatalmas erőkkel megtámadta a békés
emlékezőket”. Martin Schulz, a szocialista EP-frakció vezetője
elfogadhatatlannak nevezte, hogy – mint mondta – a „fasiszta Jobbik”
inzultálta a volt külügyminisztert, míg Göncz Kinga visszautasította
Morvai vádjait. Balczó Zoltán (Jobbik) ezt követően rágalomnak
minősítette, hogy Schulz fasisztának nevezte pártját.
NINCS JELE A MEGEGYEZÉSNEK NETANJAHU ÉS MITCHELL TALÁLKOZÓJA
UTÁN
Jeruzsálem – Több mint két órán át tárgyalt az izraeli
miniszterelnök és az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja
kedden Jeruzsálemben, de egyelőre semmi jele annak, hogy
megállapodásra jutottak volna a zsidó telepek bővítésének
kérdéséről. Benjámin Netanjahu és George Mitchell szerda délelőtt
ismét találkozik, s várhatóan csak akkor derül ki, hogy az amerikai
diplomata ért-e el bármiféle előrehaladást. Mitchell még kedd este a
ciszjordániai Rámalláhban megbeszélést tart Mahmúd Abbász palesztin
elnökkel is. Mitchell megpróbálja rábírni Netanjahut a zsidó telepek
bővítésének befagyasztására, ami előfeltétele a tavaly decemberben
felfüggesztett közel-keleti béketárgyalások felújításának, illetve
annak, hogy arab országok megtegyék az első lépéseket Izrael
elismerésének útján.
VÁRATLANUL IRAKBA ÉRKEZETT AZ AMERIKAI ALELNÖK
Washington/Bagdad – Előre be nem jelentett látogatásra Irakba
érkezett kedden Joe Biden amerikai alelnök; tárgyalni fog az iraki
vezetőkkel, és találkozik amerikai katonákkal is – közölte a
washingtoni Fehér Ház. Idén ez Biden harmadik iraki útja a januári
és júliusi látogatás után – jegyezte meg a washingtoni alelnöki
hivatal. Érkezése után Biden rövid tájékoztatót kapott Ray Odierno
tábornoktól, az amerikai erők iraki parancsnokától és Christopher
Hill nagykövettől. Nem sokkal ezután – Hill és Odierno
sajtótájékoztatója közben – aknagránátok csapódtak be az amerikai
nagykövetség közelében, az iraki kormány székhelyét is magába
foglaló, szigorúan őrzött bagdadi „zöld zónában”, áldozatokról vagy
károkról azonban nem érkezett jelentés.
AZ AMERIKAI VEZÉRKARI FŐNÖK SZERINT TÖBB KATONA KELL AFGANISZTÁNBA
Washington – Az amerikai haderő legmagasabb rangú vezetője szerint
az Egyesült Államoknak valószínűleg még több katonát kell küldeni
Afganisztánba, ha meg akarja nyerni a háborút. Mike Mullen
tengernagy, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának
elnöke a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtt
kedden fejtette ki ezt a véleményét. Arról nem beszélt, hogy hány
fős erősítést tartana szükségesnek. „Végre tudjuk hajtani a ránk
bízott feladatot, de a stratégiának megfelelő forrásokra lesz
szükségünk. Véleményem szerint megfelelő és elegendő eszközöket adni
a (tálib) lázadás elleni küzdelemhez, valószínűleg azt jelenti, hogy
további csapatokat kell küldeni” – mondta a
tengernagy.
MEDVEGYEV REFORMOKAT SÜRGETETT ÉS TÁMADTA A KORRUPCIÓT
Moszkva – Az orosz gazdaság nem kerülheti el a reformokat,
Oroszország növekedési reményeit nem helyezheti kizárólag a
nyersanyag-exportba, ez nem vezet sehová – mondta Dmitrij Medvegyev
orosz elnök kedden Moszkvában az Oroszországgal foglalkozó külföldi
szakembereket, politológusokat, újságírókat tömörítő Valdaj Klub
tagjai előtt. „Az üzletemberek sokasága semmit nem hoz létre, csak
eladja a nyersanyagokat. Változtatni kell az üzleti modellen, a
mentalitáson” – mondta Medvegyev. Élesen támadta a nagyon elterjedt
korrupciót. „Oroszországot korrupt hivatalnokok vezetik, övék a
hatalom” – mondta, s széles körű társadalmi és gazdasági reformokat
sürgetett.
A WIESENTHAL KÖZPONT ÜDVÖZLI A HÁBORÚS BŰNÖS KÉPÍRÓ
KIHALLGATÁSÁT
Jeruzsálem – A Simon Wiesenthal Központ kedden üdvözölte, hogy a
magyar hatóságok Budapesten gyanúsítottként kihallgatták a háborús
bűnök miatt egykor elítélt, de meg nem büntetett magyar náci háborús
bűnöst, Képíró Sándort. Jeruzsálemi keltezésű nyilatkozatában a náci
világháborús bűnösöket felkutató izraeli szervezet igazgatója,
Efrájím Zuroff nyilatkozata szerint „Képíró Sándor szerepe
vitathatatlan annak a tömeggyilkosságnak a megszervezésében,
amelyben legalább 1300 zsidó, szerb és roma polgárt öltek meg. A
Budapesti Nyomozó Ügyészség hétfőn gyanúsítottként hallgatta ki a
volt csendőrtisztet, mivel a rendelkezésére álló adatok szerint
1942. január 23-án a Képíró Sándor által vezetett járőrosztag tagjai
– a gyanúsított által beosztottjaihoz továbbított parancs alapján –
az úgynevezett „újvidéki tisztogatás” során Újvidéken négy civilt
lelőttek. Képíró tagadja az ellene felhozott vádakat.
EURÓPA TANÁCS: CSEHORSZÁGBAN A ROMÁK A RASSZISTA TÁMADÁSOK ELSŐ
SZÁMÚ ÁLDOZATAI
Strasbourg – A tettleges rasszista támadások elsődleges áldozatai
Csehországban a romák – állapította meg kedden nyilvánosságra hozott
jelentésében az Európa Tanács fajgyűlölet és intolerancia elleni
bizottsága (ECRI). A testület szerint folyamatosan érkeznek
jelentések az országból arról, hogy a rendőrség bántalmazza a
kisebbségek – főleg a cigányság – tagjait. Az utóbbi években
többször előfordult, hogy országos és helyi politikai vezetők
megjegyzéseket tettek romákra, és ezek a kijelentések nagy
nyilvánosságot kaptak. Ezzel párhuzamosan rendkívül rossz a romák
megítélése a közvéleményben, és ez tükröződik a bulvársajtóban és az
internetes fórumokon – írta az európai szervezet.
A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS ELFOGADTA AZ ILLEGÁLIS INTERNETES LETÖLTÉS
TILTÁSÁRÓL SZÓLÓ ÚJ TÖRVÉNYT
Párizs – A szenátus után a francia nemzetgyűlés is elfogadta kedden
az illegális internetes letöltést tiltó törvénytervezet új
változatát, amely várhatóan októberben lép életbe. A kormány azért
terjesztett be új javaslatot, mert az előző, májusban elfogadott
törvény legfőbb intézkedését – amelynek értelmében a világhálós
kalózok internethez jutása egyszerű adminisztratív eljárás
keretében, bírósági ítélet nélkül is felfüggeszthető lett volna -,
alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánytanács. Az internetes
kalózkodással szemben Európában legszigorúbb törvénytervezet végső
elfogadásához a módosított szövegről szeptember 22-én a parlament
két házának közösen is szavaznia kell, amelyek kormánytöbbséggel
rendelkeznek, és így várhatóan elfogadják azt. A törvény fokozatos
szankcionálást ír elő azoknak, akik illegálisan töltenek le
kulturális tartalmakat, így zenét és filmeket a
világhálóról.
KISZABADULT A BÖRTÖNBŐL AZ IRAKI CIPŐDOBÁLÓ
Bagdad – Kilenchavi fogva tartás után kiengedték a börtönből
Muntaszir az-Zaidi iraki újságírót, aki tavaly decemberben egy
bagdadi sajtóértekezleten George Bush akkori amerikai elnök felé
hajította cipőit. „Szabad vagyok, de a hazám még mindig börtön” –
jelentette ki az amerikai erők hat és fél éve tartó iraki
jelenlétére utalva az újságíró volt munkahelyénél, a Bagdadíja
TV-nél, amelyhez első útja vezetett a katonai támaszponttól, ahol
fogva tartották. A Bagdadíja TV közvetítette, amint székhelyéhez
megérkezik Zaidi. A nyakában egy iraki nemzeti színű sálat viselt,
és testőrök vették körül. A frissen kiszabadult újságíró a tévénél
rendezett sajtóértekezletén elmondta, hogy fogva tartása első
napjaiban ütötték, verték, áramütésekkel kínozták.
BreuerPress/MTI
