„Akinek a nevét fölolvasták, az azonnal mehetett a platóra” – Sebes József Wallenberg embermentéséről és 1956 örökségéről
A Pirkadat október 14-i adásában M. Kende Péter Dr. Sebes Józseffel, a Raoul Wallenberg Egyesület elnökével beszélgetett az őszi programokról. Az egyesület ismét emléktáblát avat a Sorsok Házánál Wallenberg embermentő tevékenységének emlékére, október 21-én bemutatja a Wallenberg-füzetek új kötetét 1956 és az antiszemitizmus kapcsolatáról, közben pedig már készül a következő országos középiskolai vetélkedő is.
Visszakerül a helyére az ellopott emléktábla
A Sorsok Házánál most egy korábban már felavatott, később ellopott emléktáblát állítanak helyre. Sebes József felidézte, hogy az eredeti táblát 2006-ban helyezték el a Józsefvárosi pályaudvarnál, még akkor, amikor a későbbi emlékhely csak előkészítő stádiumban volt. A kezdeményezés az argentin nemzetközi Wallenberg Alapítványtól érkezett, amely a költségeket is vállalta.
A tábla Wallenberg ottani embermentő akcióinak állított emléket. Sebes szerint ma már szinte hihetetlennek tűnik, milyen körülmények között tudott embereket kimenteni a deportálásra várók közül. A svédek megállapodtak a németekkel arról, hogy akinek svéd védőpapírja van, azt nem deportálhatják, a helyszínen pedig Wallenbergék mondták meg, kik kerülhetnek ki a sorból.
A történetek sokszor már a papírok valódiságának határát is átlépték. Sebes felidézte egyik egyesületi ügyvivőjük nagyapjának esetét: amikor az ő nevét is felolvasták, valójában nem volt nála svéd dokumentum. A zsebében keresgélt, előhúzott egy mosodai számlát, azt mutatta fel, és felszállhatott a mentőautóra.
„Akinek a nevét fölolvasták, az azonnal mehetett a platóra” – mondta Sebes. Az új tábla most ismét amerikai támogatással kerül a helyére.
Egy új kötet 1956 és az antiszemitizmus kapcsolatáról
Október 21-én a FUGA ad otthont a Wallenberg-füzetek 23. kötetének bemutatójának. Őrsi László történész könyvének címe: 1956 és az antiszemitizmus, a szerzővel Kovács András professzor beszélget majd.
Sebes szerint a kötet egyik fontos állítása, hogy az 1956-os események során valóban voltak antiszemita tendenciák és atrocitások, ezek azonban nem írják felül a forradalom egészének jellegét. Őrsi ezt konkrét esetekkel és életrajzokkal is igyekszik alátámasztani: a kötet több tucat olyan zsidó származású ember életútját közli, akik fontos szerepet játszottak a forradalomban.
A téma ugyanakkor Sebes szerint csak akkor érthető meg tisztességesen, ha azok tapasztalatait is komolyan vesszük, akik 1956-ban személyesen éltek át antiszemita megnyilvánulásokat. M. Kende Péter egy olyan ismerőse történetét idézte fel, aki gyerekként szerepelt a Kádár-korszak egyik fehér könyvében, és egész életében pontosan emlékezett arra, mi történt a településén a helyi zsidókkal.
A holokauszt után tizenegy évvel újra zsidózást hallani
Sebes azt mondta, a kézirat olvasása közben ő maga is sokat gondolkodott azon, hogyan lehet egyszerre látni a forradalom egészét és az egyéni traumákat.
Azok számára, akik 1944–45-ben túlélték a holokausztot, majd visszatértek Magyarországra, különösen megrázó lehetett, hogy mindössze tizenegy évvel később újra antiszemita jelszavakat hallottak az utcán, és egyes helyeken atrocitásokkal is találkoztak. Sebes szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1956 után ismét sok zsidó hagyta el az országot.
A vidéki zsidóság helyzetét különösen súlyosnak nevezte. A holokauszt után eleve megtizedelt közösségeket az újabb kivándorlási hullám tovább gyengítette. A beszélgetésben ezért nem egyetlen, mindent lezáró értelmezés rajzolódott ki, hanem több egymás mellett létező emlékezet: a forradalom szabadságélménye és azok félelme, akik ugyanabban az időben antiszemita megnyilvánulásokkal találkoztak.
Már tizennyolc csapat jelentkezett a vetélkedőre
Az egyesület őszi programjai azonban nemcsak emlékezésből állnak. Már megjelent a következő, 2026–27-es Wallenberg nyomán országos középiskolai vetélkedő pályázati felhívása is.
November 30-ig lehet jelentkezni, és Sebes elmondása szerint már tizennyolc csapat nevezett. Ez kifejezetten biztató kezdet, mert a korábbi években rendszerint hatvan-hetven csapat körüli létszám gyűlt össze.
Ha most is hasonló lesz az érdeklődés, öt-hat városban rendeznek majd elődöntőt, azt pedig országos döntő követi. M. Kende Péter jelezte, hogy a műsor továbbra is figyelemmel kíséri a versenyt, mert számára mindig különösen érdekes, hogyan látják a mai középiskolások Wallenberg történetét, a holokausztot és azokat a történelmi kérdéseket, amelyekről az egyesület programjai szólnak.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
