„A vállalkozások működő vagyonát adóztatni hiba” – Neubauer Katalin a vagyonadó és az árrésstop kockázatairól
A Pirkadat október 14-i adásában M. Kende Péter Neubauer Katalinnal, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárával beszélgetett a tervezett vagyonadóról és az árrésstop jövőjéről. A kereskedelmi érdekképviselet mindkét ügyben komoly gazdasági kockázatot lát: a vagyonadó szerintük a működő magyar vállalkozások fejlesztéseit büntetné, az árrésstop pedig már nem indokolható szakmailag, miközben tovább torzítja a piacot és gyengíti a kisebb boltokat.
A bolt értéke nem ugyanaz, mint a tulajdonos magánvagyona
M. Kende Péter azzal vetette fel a vagyonadó problémáját, hogy egy működő vállalkozás értéke könnyen átlépheti az egymilliárd forintos határt anélkül, hogy a tulajdonosa különösebben fényűző életet élne. Egy boltban ugyanis ott van az ingatlan, az árumennyiség, a berendezés és minden olyan eszköz, amely nélkül maga a vállalkozás nem működhetne.
Neubauer Katalin szerint éppen ez a tervezet egyik legsúlyosabb hibája. Nem válik világosan külön a magánvagyon és a vállalkozás működéséhez szükséges vagyon. A jogellenesen szerzett magánvagyont természetesen fel kell tárni, és annak következményeit is viselni kell, de egészen más kategória egy olyan cég vagyona, amelyet a tulajdonos évtizedeken át épített fel, a nyereséget visszaforgatta, gépeket vásárolt, üzletet fejlesztett és munkahelyeket teremtett.
„A vállalkozások működő vagyonát adóztatni hiba” – fogalmazott. Szerinte ez a tőke nem félretett magánvagyon, hanem a gazdasági működés egyik feltétele. Ha ezt újabb adóalappá alakítják, az a fejlesztések, a beruházások és végső soron a munkahelyek ellen hat.
A magyar kereskedő még versenyhátrányba is kerülhet
A főtitkár külön problémának nevezte, hogy a tervezet a magyar tulajdonú vállalkozásokat más helyzetbe hozhatja, mint a multinacionális láncokat. Példájában az utca egyik oldalán működő magyar élelmiszer-áruház vagyonát megadóztatnák, miközben a vele szemben működő multinacionális versenytárs más elbírálás alá kerülhet.
Ez szerinte már önmagában piacot torzítana. A kereskedelemben eleve éles a verseny, ezért egy ilyen különbség nem pusztán a tulajdonosok nyereségét érintené, hanem az egész magyar vállalkozói réteg mozgásterét.
Neubauer arra is figyelmeztetett, hogy a vagyonadó üzenete társadalmi szempontból is rossz. Ha valaki hosszú időn keresztül megtakarít, fejleszt és stabil vállalkozást épít, akkor éppen azzal kerül nagyobb adóteher alá. A tervezet szerinte azt üzeni: ne gyarapodj, ne fejlessz, ne gondolkodj hosszú távon. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség ezért nem a határértéken vagy a százalékon vitatkozna, hanem magát az elvet utasítja el a működő vállalkozói vagyon esetében.
Szakmai egyeztetés helyett társadalmi véleményezés maradt
M. Kende Péter arra is kíváncsi volt, milyen lehetősége van a szakmai szervezeteknek beleszólni a szabályozásba. Neubauer válasza szerint jelenleg nincs klasszikus szakmai egyeztetés a kormányzat és az érdekképviseletek között.
A szövetség ezért azokat a csatornákat használja, amelyek nyitva állnak: a nyilvánosságot, a közösségi médiát és a társadalmi egyeztetés hivatalos fórumát. A vagyonadó-tervezetről a határidő lejárta előtt ők is benyújtják észrevételeiket, nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és szociológiai érvekkel is.
Neubauer szerint különösen veszélyes lenne most megakasztani azt a vállalkozói fejlődést, amely Magyarországon történelmi léptékben is viszonylag rövid múltra tekint vissza. Úgy látja, három évtized munkáját kockáztatná egy olyan szabály, amely a gyarapodást új teherrel bünteti.
Az árrésstop mellett már szakmai érv sincs
A beszélgetés második felében az árrésstop került szóba. M. Kende Péter arra emlékeztetett, hogy az új kormány már fél éve hivatalban van, és a miniszterelnök maga is jelezte: eljött az intézkedés kivezetésének ideje.
Neubauer szerint szakmailag ez már hónapok óta eldőlt. Az élelmiszerárak nyolc hónapja csökkennek, az árrésstopnak szerinte nincs érdemi hatása az inflációra, miközben a kereskedelmet továbbra is erősen terheli. A legrosszabb helyzetbe azok a kisebb boltok kerülnek, amelyekre ugyan nem minden szabály vonatkozik közvetlenül, mégis egy olyan piacon kell versenyezniük, amelynek működését a szabályozás alapvetően átalakította.
A főtitkár úgy látja, már nincs gazdasági indok a rendszer fenntartására. „Ennek már csak politikai oka van” – mondta, mert a lakosság egy része továbbra is úgy érzi, hogy az árréskorlátozás közvetlen védelmet jelent számára.
Az ünnepi kínálat is megszenvedheti a szabályozást
Neubauer szerint az árrésstop nemcsak a kereskedők jövedelmezőségét befolyásolja, hanem a választékot is. Ha egy termékcsoporton csak korlátozott árrést lehet elérni, a kereskedőnek kevesebb érdeke fűződik ahhoz, hogy új árukat hozzon be, kísérletezzen vagy szélesítse a kínálatot.
Ez különösen az év végi időszak előtt problémás. Az ünnepi kereskedelem hagyományosan arról szólna, hogy bővül a választék, megjelennek új termékek és javul a minőség. Neubauer szerint a mostani rendszer éppen ehhez veszi el a forrásokat és az ösztönzőket.
A szomszédos országok szupermarketjeit említette összehasonlításként, ahol szerinte a kínálat és a minőség egyre jobban eltávolodik a magyarországi szinttől. Úgy látja, ha az árrésstop a minőségi verseny ellen hat, az már túlmutat a kereskedelmen: a teljes gazdaság teljesítményét is gyengíti.
Nem fokozatos kivezetést, hanem azonnali megszüntetést szeretnének
A műsorvezető arra kérdezett rá, elképzelhető-e több lépcsőben történő kivezetés. Neubauer szerint ennek már nincs értelme. A miniszterelnök maga mondta ki, hogy a szabályozást meg kell szüntetni, a szakmai érvek pedig olyan egyértelműek, hogy a szövetség azonnali kivezetést tart indokoltnak.
A főtitkár szerint az árrésstop közben éppen a diszkontokat erősítette, ahol kisebb a magyar termékek aránya. Ha pedig csökken a hazai termékek piaci részesedése, az nemcsak a boltokat érinti, hanem a magyar feldolgozóipart is: termelési lehetőségek és munkahelyek kerülhetnek veszélybe.
Neubauer abban bízik, hogy ebben a kérdésben végül a szakmai érvek felülírják a politikai megfontolásokat. A vagyonadó esetében ennél sokkal keményebb vitára számít: ott szerinte már az dől el, hogy a gazdaságpolitika támogatja-e a hosszú évek alatt felépített magyar vállalkozások további fejlődését, vagy éppen azok működő tőkéjét teszi újabb adóteher alapjává.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
