„Megindult a verseny az ügyfelek kegyeiért” – Binder István szerint fékezi az árakat a lakásbiztosítási piac
A Pirkadat október 14-i adásában M. Kende Péter Binder Istvánt, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivőjét kérdezte a lakásbiztosítások legfrissebb adatairól. Miközben az építési és javítási költségek tovább emelkednek, az átlagos biztosítási díjak enyhén csökkentek. Binder szerint ebben fontos szerepe van az évről évre meghirdetett lakásbiztosítási kampánynak, amely látványosan élénkítette a versenyt a biztosítók között.
A díjak csökkentek, miközben drágább lett az újjáépítés
A Magyar Nemzeti Bank lakásbiztosítási indexének évközepi adatai szerint az átlagos díjak 0,6 százalékkal csökkentek az előző év hasonló időszakához képest. Országosan nagyjából 64 ezer forintos éves díjjal lehet számolni, Budapesten valamivel 60 ezer forint fölötti, vidéken körülbelül 64 600 forintos átlaggal.
Ez első pillantásra kedvező kép, de közben a háttérben egészen más folyamat zajlott. Az építési-szerelési költségek és az építőanyagárak 9,7 százalékkal emelkedtek, vagyis egy komolyabb kár helyreállítása ma lényegesen többe kerülhet, mint egy évvel korábban. Binder hangsúlyozta, hogy a biztosítók ezt a biztosítási összegekben már követték, ezért hosszabb távon nem biztos, hogy fenntartható a díjak jelenlegi szintje.
A márciusi kampány valóban megmozgatta a piacot
Binder szerint a díjak visszafogottságának egyik fő oka az évente március–áprilisban meghirdetett lakásbiztosítási kampány. Ebben az időszakban az ügyfél a szerződés évfordulójától függetlenül újra átnézheti a biztosítását: összehasonlíthatja a szolgáltatásokat, a díjakat, és eldöntheti, marad-e a meglévő biztosítónál vagy másikat választ.
A konstrukció éppen azt a célt szolgálta, hogy felrázza a korábban meglehetősen nyugodt piacot. Binder szerint ez meg is történt. A tizenkét hazai lakásbiztosító közül a kisebb szereplők több ügyfelet tudtak megszerezni annál, mint amit korábbi piaci részesedésük indokolt volna, a nagyobb társaságok pedig kénytelenek voltak védeni ügyfélkörüket. Ennek részeként többletszolgáltatásokkal, asszisztenciával és más kiegészítő lehetőségekkel próbálnak vonzóbb ajánlatot adni.
„Megindult tényleg, vagy fölerősödött a verseny az ügyfelek kegyeiért” – fogalmazott.
A moratórium véget ért, de egyelőre nincs áremelkedési hullám
A díjak alakulását az is fékezte, hogy a biztosítók önkéntes díjmoratóriumot vállaltak, amely idén június 30-ig tartott. Ez azt jelentette, hogy a korábbi díjszinthez képest korlátozták az emeléseket akkor is, amikor új szerződés született vagy évfordulós indexálás történt.
M. Kende Péter azt mondta, örül a moratórium végének, mert szerinte az ilyen piaci beavatkozások hosszabb távon torzíthatják a versenyt. Binder válaszából ugyanakkor az derült ki, hogy az első őszi visszajelzések alapján a biztosítók a szabadság visszanyerése után sem kezdtek jelentős díjemelésbe.
A szóvivő ezt azzal magyarázta, hogy az ügyfelek ma sokkal könnyebben összehasonlíthatják az ajánlatokat, az online alkuszok és más felületek pedig átláthatóbbá tették a piacot. A biztosítóknak így számolniuk kell azzal, hogy egy túl nagy áremelés után az ügyfél egyszerűen továbbáll.
A kisebb biztosítók is komolyabban beleszólnak a versenybe
Az MNB hosszabb távú biztosítási jövőképében szerepel az is, hogy oldódjon a koncentráció azokban az ágazatokban, ahol néhány nagy szereplő túlságosan meghatározó.
Binder szerint a lakásbiztosításoknál már láthatók ennek jelei. Nem történt még látványos erősorrend-váltás, de a kisebb társaságok erősödtek, és az ügyfelek számára ma valódi választási lehetőség van.
Ebben szerepet játszik a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás is. Ezek a termékek átlagosan mintegy 13 százalékkal kedvezőbb díjat kínálhatnak más ajánlatokhoz képest, miközben a szolgáltatások tartalmát az MNB egységes keretekhez köti. A viharkártól a tűzkáron át a földrengésig pontosabban összehasonlíthatóvá válik, mire és hogyan fizet a biztosító.
A feltételek között a digitalizáció is fontos elem: nemcsak a szerződéskötést, hanem a kárbejelentést és a kárrendezést is gyorsabb, követhetőbb folyamat felé terelik.
Nem mindegy, ki javítja meg a kárt
A beszélgetés végén M. Kende Péter a biztosítók szerződéses szakembereinek minőségére kérdezett rá. Ha a biztosítás részeként egy szerelőt, zárast vagy más mestert küldenek ki, az ügyfél joggal várhatja el, hogy valóban megfelelő munkát kapjon.
Binder nem tudott egységes, általános szakember-minősítési rendszerről, de szerinte maga a piac működtet ilyen ellenőrző mechanizmusokat. Ha a biztosító partnere nem megfelelő minőségben dolgozik, a biztosítónak helyre kell állítania az ügyfél kárát, és nyilvánvalóan nem érdeke újra megbízni ugyanazt a szakembert.
Példaként a betörésbiztos zárak minősítését említette, ahol már létezik szakmai rendszer arra, hogy mely megoldásokat fogadják el megfelelő védelemként. Hasonló logika érvényesül a kárrendezésnél is: a szolgáltatásnak azt az állapotot kell visszaállítania, amelyre a biztosítást megkötötték. Teljes kár esetén pedig a biztosítás újjáépítési értékre szól, vagyis a cél az eredeti állapot helyreállítása.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
