Ünnepélyes keretek
között megnyílt az Esterházy-kincsek – Öt évszázad műalkotásai a
hercegi gyűjteményekből című kiállítás kedden Budapesten, az
Iparművészeti Múzeumban.
között megnyílt az Esterházy-kincsek – Öt évszázad műalkotásai a
hercegi gyűjteményekből című kiállítás kedden Budapesten, az
Iparművészeti Múzeumban.
Mádl Ferenc volt köztársasági elnök megnyitó beszédében
hangsúlyozta: a kiállításon látható tárgyak a maguk közvetlen
művészeti értékén túl a magyar történelemről is szólnak.
Mint mondta, a kiállításon olyan csodálatra méltó tárgyakat
láthat a közönség, amelyek önmagukban nézve is remekművek, de egymás
fényében még többet mondanak.
Kitért arra, hogy a kiállítás darabjai közül több közvetve vagy
közvetlenül a család történetét jeleníti meg. Mint mondta, a
legkorábbiak azok, amelyek Esterházy Miklós gyűjteményéből maradtak
ránk. Példaként említette, hogy a kiállításon látható az a dísztál,
amely a család történetének igazi gyásznapját, a vezekényi csatában
elesett László halálát ábrázolja. De, mint mondta, láthatóak a
Harmonia Caelestis révén a zenetörténetbe is bevonult Esterházy
Pálhoz köthető műkincsek is.
Mádl Ferenc jelképes erejűnek nevezte a kiállítást, amelynek
köszönhetően az Iparművészeti Múzeumban „összetalálkozhatnak a
Trianonban egymástól elszakított tárgyak, amelyeket később a
vasfüggöny is elválasztott egymástól”.
„Ez a találkozás azt is jelzi, hogy a szétdarabolt Közép-Európa
részei is összetalálkozhatnak, a történelmi sebek gyógyulhatnak” –
mondta.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter beszédében
történelmi dátumnak nevezte azt a napot, amikor 2004-ben Esterházy
Melinda hercegnővel és Ottrubay Istvánnal, az Esterházy
Privatstiftung (Magánalapítvány) vezérigazgatójával aláírta azt az
együttműködési nyilatkozatot, amelynek köszönhetően ismét együtt
láthatók a fraknói várban és Budapesten őrzött legendás gyűjtemény
darabjai. A 80 éve szétválasztott gyűjtemény darabjai a miniszter
szerint művészettörténetileg és történetileg is szerves egységet
képeznek.
Takács Imre az intézmény főigazgatója beszámolt arról, hogy a
tárlaton az Esterházy-család előkelő ízlésű bútorait, festményeit is
láthatja a nagyközönség.
Az Esterházy-kincsek közül 131 műtárgyat vonultat fel a
kiállítás. A tárlat ötvösműveket, ékszereket, díszfegyvereket, ékes
kelméket, továbbá nagyméretű, egészalakos képmásokat mutat be az
egykori dúsgazdag arisztokrata család gyűjteményéből, a művek
többsége a XVI-XVII. században készült. A gyűjtemény több darabját
Magyarországon először láthatja a közönség.
Az Iparművészeti Múzeum a kismartoni Esterházy Alapítvánnyal
együttműködve állítja ki a kollekciót. A tárgyak közül 22
Ausztriából, a fraknói Esterházy vár kincstárából érkezett
Budapestre.
A gyűjtemény az 1949-es leletmentés után került a múzeumba,
sérülten, a budai Tárnok utcai Esterházy-palota lebombázott romjai
alól. A tárgyak helyreállítása az 1950-es években kezdődött meg. A
siralmas állapotban előkerült kincsek a restaurátorok több évtizedes
munkájának köszönhetően újultak meg. Az Iparművészeti Múzeum jövő év
december 31-ig nyitva tartó kiállításán több olyan műtárgyat is
megcsodálhat a közönség, amely a restaurálás miatt még nem volt
kiállítva.
BreuerPress-info
hangsúlyozta: a kiállításon látható tárgyak a maguk közvetlen
művészeti értékén túl a magyar történelemről is szólnak.
Mint mondta, a kiállításon olyan csodálatra méltó tárgyakat
láthat a közönség, amelyek önmagukban nézve is remekművek, de egymás
fényében még többet mondanak.
Kitért arra, hogy a kiállítás darabjai közül több közvetve vagy
közvetlenül a család történetét jeleníti meg. Mint mondta, a
legkorábbiak azok, amelyek Esterházy Miklós gyűjteményéből maradtak
ránk. Példaként említette, hogy a kiállításon látható az a dísztál,
amely a család történetének igazi gyásznapját, a vezekényi csatában
elesett László halálát ábrázolja. De, mint mondta, láthatóak a
Harmonia Caelestis révén a zenetörténetbe is bevonult Esterházy
Pálhoz köthető műkincsek is.
Mádl Ferenc jelképes erejűnek nevezte a kiállítást, amelynek
köszönhetően az Iparművészeti Múzeumban „összetalálkozhatnak a
Trianonban egymástól elszakított tárgyak, amelyeket később a
vasfüggöny is elválasztott egymástól”.
„Ez a találkozás azt is jelzi, hogy a szétdarabolt Közép-Európa
részei is összetalálkozhatnak, a történelmi sebek gyógyulhatnak” –
mondta.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter beszédében
történelmi dátumnak nevezte azt a napot, amikor 2004-ben Esterházy
Melinda hercegnővel és Ottrubay Istvánnal, az Esterházy
Privatstiftung (Magánalapítvány) vezérigazgatójával aláírta azt az
együttműködési nyilatkozatot, amelynek köszönhetően ismét együtt
láthatók a fraknói várban és Budapesten őrzött legendás gyűjtemény
darabjai. A 80 éve szétválasztott gyűjtemény darabjai a miniszter
szerint művészettörténetileg és történetileg is szerves egységet
képeznek.
Takács Imre az intézmény főigazgatója beszámolt arról, hogy a
tárlaton az Esterházy-család előkelő ízlésű bútorait, festményeit is
láthatja a nagyközönség.
Az Esterházy-kincsek közül 131 műtárgyat vonultat fel a
kiállítás. A tárlat ötvösműveket, ékszereket, díszfegyvereket, ékes
kelméket, továbbá nagyméretű, egészalakos képmásokat mutat be az
egykori dúsgazdag arisztokrata család gyűjteményéből, a művek
többsége a XVI-XVII. században készült. A gyűjtemény több darabját
Magyarországon először láthatja a közönség.
Az Iparművészeti Múzeum a kismartoni Esterházy Alapítvánnyal
együttműködve állítja ki a kollekciót. A tárgyak közül 22
Ausztriából, a fraknói Esterházy vár kincstárából érkezett
Budapestre.
A gyűjtemény az 1949-es leletmentés után került a múzeumba,
sérülten, a budai Tárnok utcai Esterházy-palota lebombázott romjai
alól. A tárgyak helyreállítása az 1950-es években kezdődött meg. A
siralmas állapotban előkerült kincsek a restaurátorok több évtizedes
munkájának köszönhetően újultak meg. Az Iparművészeti Múzeum jövő év
december 31-ig nyitva tartó kiállításán több olyan műtárgyat is
megcsodálhat a közönség, amely a restaurálás miatt még nem volt
kiállítva.
BreuerPress-info
