„A technológia gyorsabban halad, mint az emberi képességek” – Szanyi-Gyenes Xénia az AI veszélyeiről és lehetőségeiről
A Pirkadat szeptember 23-i adásában M. Kende Péter dr. Szanyi-Gyenes Xéniával, a Corvinus Egyetem oktatójával és kutatójával beszélgetett a mesterséges intelligencia vállalati és hétköznapi használatáról, a magyarországi lemaradásról, az ingyenes AI-eszközök korlátairól és az oktatás előtt álló kihívásokról. Szóba került a szövegértés romlása, az egyetemisták AI-használata és az is, mennyire bízhat egy vállalatvezető a mesterséges intelligencia által készített stratégiában.
A szép válasz nem feltétlenül jó válasz
Szanyi-Gyenes szerint valóban létezik annak a veszélye, hogy egy cég többet veszít a mesterséges intelligenciával, mint amennyit nyer rajta.
Az AI ugyanis meggyőzően, jól strukturáltan és sokszor hivatkozásokkal együtt fogalmaz, ezért könnyű kritikátlanul elfogadni a válaszát.
„Hajlamosak vagyunk a nagyon szépen felépített, jól strukturált válaszokat elfogadni.”
Szerinte a probléma különösen ott jelentkezhet, ahol egyszerre túl sok területen kezdik el használni a technológiát megfelelő emberi ellenőrzés nélkül.
„A technológia gyorsabban halad”
A kutató szerint ma nem feltétlenül az AI képessége a szűk keresztmetszet.
„A technológia gyorsabban halad, mint ahogy a munkatársak vagy az emberi képességek.”
A felhasználóknak még tanulniuk kell, hogyan ellenőrizzék a válaszokat, hogyan tegyenek fel jó kérdéseket, és mikor nem szabad az AI-ra hagyatkozni.
Ebben Magyarország lemaradása bizonyos szempontból időt is adhat arra, hogy más országok hibáiból tanuljunk.
Magyarország az AI-használatban is lemaradásban van
Szanyi-Gyenes szerint Magyarország innovációs és versenyképességi mutatóihoz hasonlóan a mesterséges intelligencia használatában is elmarad a versenytársaktól és több szomszédos országtól.
Egy 2026 áprilisában készült reprezentatív hazai kutatás alapján ugyanakkor a lakosság mintegy 60 százaléka már valamilyen formában kipróbált AI-eszközt.
A használat gyakorisága, sokszínűsége és magabiztossága azonban erősen eltér az egyes társadalmi csoportok között.
Sokan használják, kevesen fizetnek érte
A kutatás szerint nagy különbség van az AI kipróbálása és a fizetős szolgáltatások használata között.
A lakosság jelentős része kizárólag az ingyenes verziókat használja.
A fizetési hajlandóság főként a vállalati felsővezetők és a rendszeresebb, tudatosabb felhasználók körében magasabb, de még náluk is elmarad a nemzetközi versenytársakétól.
A tipikus magyar felhasználó fiatalabb, városi és diplomás férfi
Szanyi-Gyenes szerint a kutatásból jól kirajzolódik egy tipikus felhasználói profil.
A mesterséges intelligenciát leggyakrabban a 18 és 39 év közötti, budapesti vagy nagyvárosi, felsőfokú végzettségű férfiak használják.
Az idősebb, vidéken élő nők ezzel szemben sokkal inkább kimaradnak a technológiai váltásból.
A végzettség és a településméret is erős összefüggést mutatott az AI használatával.
A ChatGPT messze a legismertebb
A megkérdezettek döntő többsége elsősorban a ChatGPT-t használja.
Más mesterségesintelligencia-platformok jóval hátrébb szerepeltek.
A leggyakoribb felhasználási területek az információkeresés, a szövegösszefoglalás és a fordítás.
Szanyi-Gyenes szerint ezek valóban képesek gyorsítani a munkát, ha a felhasználó megfelelően ellenőrzi az eredményt.
A diákok könnyen kész válaszokat kapnak
A beszélgetésben az oktatás egyik legnagyobb dilemmája is előkerült.
Szanyi-Gyenes saját hallgatói között is tapasztalja, hogy sokan gyakorlatilag változtatás nélkül bemásolják az AI által készített szöveget.
„Ordít a válaszokról, hogy ez egy mesterséges intelligencia által generált megoldás.”
Még problémásabbnak tartja, hogy a diák sokszor maga sem tudja pontosan értelmezni azt, amit bead.
A szövegértés romlása komoly veszély
M. Kende Péter azt vetette fel, hogy a mai gyerekek egy része később már nehezen tud majd önállóan szöveget értelmezni.
Szanyi-Gyenes szerint ez reális aggodalom.
Saját iskolás gyerekein is azt látja, hogy a szövegértés nehézséget okoz, és ugyanezt jelzik a nemzetközi oktatási mérések is.
„Hajlamos megkérdezni a ChatGPT-től a házi feladatot, de nem feltétlenül tudják értelmezni.”
Az olvasás képessége felértékelődik
A kutató szerint az olvasás továbbra is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valaki jól fogalmazzon, értelmezze az összetett feladatokat és kritikusan gondolkodjon.
Úgy látja, a mai generáció ezen a területen komoly hátrányba kerülhet.
A mesterséges intelligencia éppen ezért nem helyettesítheti az alapvető szövegértési és gondolkodási készségeket.
Az ingyenes AI-val írt vállalati stratégia veszélyes játék
Szanyi-Gyenes egy jelenleg zajló egyetemi kutatást is említett.
Azt vizsgálják, mennyire ad sablonos válaszokat a mesterséges intelligencia akkor, amikor különböző vállalatvezetők ugyanarra a stratégiai problémára kérnek tanácsot.
A kérdés az, hogy az AI valóban személyre szabott stratégiát ad-e, vagy valójában nagyon hasonló megoldásokat kínál mindenkinek.
„Az a vállalatvezető, amelyik stratégiát az ingyenes ChatGPT-vel akar megíratni, hát az nem fog sokáig megélni a piacon.”
Az egészségügyben viszont óriási lehetőség rejlik
Szanyi-Gyenes hangsúlyozta, hogy az AI-tól nem félni kell.
Bizonyos ágazatokban, például az egészségügyben, hatalmas fejlődést hozhat.
Laboreredmények, szövettani minták és más nagy mennyiségű adat gyors elemzésében a mesterséges intelligencia jelentősen segítheti az orvosok munkáját.
A döntő kérdés az emberi képesség marad
A kutató szerint a következő évek legfontosabb feladata nem maga a technológia fejlesztése lesz, hanem az, hogy az emberek és a vállalatok megtanulják jól használni.
„Az egyéni képességek, vállalati képességek kövessék ezt a tendenciát. Ezen múlik minden.”
Szerinte az AI valódi előnye akkor jelenik meg, ha a felhasználó képes kritikusan gondolkodni, ellenőrizni az eredményt, és nem mond le saját szakmai tudásáról csak azért, mert egy algoritmus gyorsabban fogalmaz.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
