„Lakhatási válság van, és ez még fokozódni fog” – Nagy Richárd György szerint bérlakásprogram nélkül tovább nőhetnek az árak
A Pirkadat szeptember 22-i adásában Breuer Péter Nagy Richárd Györggyel, a Demokratikus Koalíció III. kerületi önkormányzati képviselőjével beszélgetett Óbuda beépítettségéről, az országos lakásépítés visszaeséséről, a bérlakások hiányáról és a barnamezős területek fejlesztéséről. Szóba került az is, hogyan lehetne egyszerre munkát adni az építőiparnak és enyhíteni a lakhatási válságot.
Óbuda megtelt, az építkezések viszont lelassultak
Nagy Richárd György felidézte, hogy a korábbi önkormányzati kampány egyik fontos állítása az volt: „Óbuda megtelt”.
Most azonban szerinte inkább az látszik, hogy a beruházások üteme lassult.
Saját választókerületét az Árpád híd és a Mozaik utca közötti, Duna felőli területként írta le, ahol a Waterfront City fejlesztése is zajlik.
Országosan jóval kevesebb lakás épül, mint húsz éve
Nagy szerint tavaly körülbelül 13 ezer új ingatlan épült Magyarországon.
Összehasonlításként a 2005–2006-os időszakot említette, amikor szerinte évi 35–36 ezer lakás készült.
Ebből arra következtetett, hogy a jelenlegi lakásépítési volumen kevés ahhoz, hogy érdemben enyhítse a lakhatási problémákat.
Rengeteg önkormányzati lakás szorulna felújításra
A képviselő szerint Magyarországon több mint 4,6 millió lakóingatlan van, ezek közül hozzávetőleg 120 ezer kapcsolódik önkormányzatokhoz.
Úgy becsülte, hogy ezekből 80–90 ezer használható, míg 30–40 ezer olyan állapotban van, hogy előbb fel kellene újítani.
Szerinte ez egyszerre lehetne szociális és gazdasági program: lakásokat lehetne visszahozni a piacra, miközben munkát kapna az építőipar.
A kormány tudna segíteni az építőiparon
Nagy szerint a kormány kezében több olyan eszköz van, amellyel egyszerre lehetne élénkíteni az építőipart és bővíteni a megfizethető lakások kínálatát.
„A kormány tud segíteni az építőiparon.”
Elsősorban bérlakás-fejlesztési programot, kedvezményes finanszírozást és piaci szereplőket bevonó konstrukciókat tartana indokoltnak.
Kevés bérlakás miatt is magasak az árak
Nagy szerint a magyar lakásállományon belül mindössze 2–3 százalék körüli a bérlakások aránya.
Ausztriát és Hollandiát hozta fel példaként, ahol ez jóval magasabb.
Nem tartaná reálisnak, hogy Magyarország rövid idő alatt több százezer új bérlakást építsen, de szerinte tízéves programra szükség lenne.
„Lakhatási válság van, és ez még fokozódni fog.”
Úgy véli, ha évente továbbra is csak 13–15 ezer új lakás épül, az ingatlanárak további emelkedése valószínű.
A fiataloknak valahol lakniuk kell
Breuer Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatalok házasodnak, családot alapítanak, és nem szeretnének tartósan a szülőkkel élni.
Nagy szerint éppen ezért nem elegendő kizárólag a lakásvásárlást támogatni.
A kollégiumi és bérlakás-kapacitás bővítésére is szükség lenne, hogy azok is elérhető lakhatáshoz jussanak, akik saját ingatlant nem tudnak vásárolni.
Barnamezős területeken is lehetne új városrészeket létrehozni
Nagy beszélt a Vekerle-programként említett fejlesztési elképzelésről is, amelyben uniós és piaci forrásokat használnának fel barnamezős területek átalakítására.
Elmondása szerint mintegy 550 millió euró uniós forráshoz további magántőkét kellene bevonni.
A program hosszabb távon több tízezer lakás és kollégiumi férőhely létrehozását célozhatná.
A rekultiváció önmagában is milliárdokba kerül
A barnamezős területek fejlesztésének egyik legnagyobb költsége a területek megtisztítása.
Nagy példaként az óbudai gázgyár környékét említette.
Ezeken a helyeken az ipari szennyezést és veszélyes anyagokat előbb el kell távolítani, csak ezt követően indulhat lakás- vagy intézményépítés.
Ezért szerinte az ilyen projektek jóval drágábbak, mint egy hagyományos zöldmezős beruházás.
A DK bérlakás-fejlesztést támogat
Nagy Richárd György elmondta, hogy a Demokratikus Koalíció támogatja az állami és önkormányzati bérlakásállomány bővítését.
Szerinte a szociálisan rászoruló emberek számára így lehetne elérhető áron lakhatást biztosítani.
A párt jelenleg nincs jelen az Országgyűlésben, ezért közvetlen kormányzati döntéseket nem tud kikényszeríteni, de saját programját továbbra is képviselni kívánja.
Parlamenten kívül is jelen akarnak maradni
Breuer Péter arra kérdezett rá, mit tud tenni egy parlamenten kívüli párt azért, hogy a fejlesztések valóban megvalósuljanak.
Nagy szerint elsősorban a nyilvánosságban és az önkormányzati politizálásban tudják képviselni elképzeléseiket.
„Mi az emberekhez akarunk mindenféleképpen szólni, hogy ők lássák azt, hogy mi még itt vagyunk, jelen vagyunk és értük dolgozunk.”
Elmondása szerint a DK a következő európai parlamenti és önkormányzati választáson, majd a 2030-as országgyűlési választáson is meg kívánja méretni magát.
Lakhatás és építőipar ugyanannak a problémának két oldala
A beszélgetés alapján Nagy Richárd György úgy látja, a jelenlegi helyzetben két gond egyszerre jelentkezik: kevés új lakás épül, miközben az építőipar megrendeléshiánnyal küzd.
Szerinte egy hosszú távú bérlakás- és felújítási program mindkét területen enyhülést hozhatna, ha ehhez állami, uniós és piaci forrásokat egyszerre sikerülne mozgósítani.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
