„Ezt a háborút a Nyugat nem veszítheti el” – Kis-Benedek József szerint Európában inkább romlik a biztonsági helyzet
A Pirkadat szeptember 22-i adásában Breuer Péter dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel, egyetemi tanárral beszélgetett az európai fegyverkezésről, az orosz–ukrán háború várható folytatásáról, Észak-Korea szerepéről, a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus veszélyéről, valamint Izrael és Irán helyzetéről. Kis-Benedek szerint a világbéke egyelőre nincs belátható közelségben, Európában pedig inkább nőnek a biztonsági kockázatok.
„A világbéke kitörésétől nem kell sajnos aggódni”
Breuer Péter abból indult ki, hogy a gazdasági fellendüléshez és az építőipari beruházásokhoz elsősorban kiszámíthatóságra és békére lenne szükség.
Kis-Benedek szerint azonban erre rövid távon kevés az esély.
„A világbéke kitörésétől nem kell sajnos aggódni.”
Úgy látja, Európában sem javul a helyzet, sőt több területen fokozódnak az ellentétek.
A fegyverkezés csak bizonyos ágazatoknak jó üzlet
Az európai országok egyre többet költenek hadiiparra, de Kis-Benedek szerint ez nem jelent általános gazdasági fellendülést.
A hadipari cégek és beszállítóik profitálhatnak belőle, a lakosság szélesebb rétegeinek azonban ez nem feltétlenül javítja az életkörülményeit.
A katonai infrastruktúrához ugyan utak, vasutak és objektumok építése is hozzátartozik, de szerinte az építőipar elsődleges feladata továbbra is a polgári igények kiszolgálása.
Szaúd-Arábia rengeteget költ fegyverekre, de a technika önmagában kevés
A beszélgetésben Szaúd-Arábia is szóba került, amely az elmúlt években hatalmas összegeket fordított korszerű fegyverrendszerekre.
Kis-Benedek hangsúlyozta, hogy a fegyverek mellé kiképzett személyzet is szükséges.
A hiányzó szakembereket adott esetben szerződéses katonákkal, zsoldosokkal lehet pótolni, akik azonban egészen más motivációval harcolnak, mint egy saját országát védő katona.
„A zsoldosnál nem hazavédelemről van szó. Itt megélhetésről van szó.”
Oroszország és Észak-Korea együttműködése komoly tényező
Kis-Benedek szerint Oroszország azért is támaszkodik észak-koreai katonákra, mert így csökkentheti saját veszteségeit.
Úgy látja, Moszkva és Phenjan között komoly katonai megállapodás állhat fenn.
Észak-Korea közben intenzíven fejleszti és teszteli ballisztikus rakétáit, ami Dél-Korea és Japán számára is komoly biztonsági kockázat.
Kína szerepe kulcsfontosságú Észak-Korea ügyében
A szakértő szerint az egyik legfontosabb kérdés az, hogy Peking mennyire akarja és mennyire képes fékezni Phenjant.
Az amerikai és kínai vezetők találkozóit azonban nem tartja önmagukban döntő jelentőségűnek.
„Ezek ilyen udvariassági látogatások, illetve beszélgetések, nagy dolgok nem így dőlnek el.”
Szerinte a komoly megállapodásokhoz hosszabb, részletes diplomáciai tárgyalásokra van szükség.
Putyin akár újabb mozgósítást is elrendelhet
Kis-Benedek szerint az orosz belpolitikai helyzet újabb katonai eszkalációhoz vezethet.
Úgy véli, nem zárható ki egy újabb nagyszabású támadás Ukrajna ellen, és akár egy szélesebb mozgósítás lehetősége is felmerülhet.
Hozzátette, politikailag ez kényes döntés lenne, de Oroszország hatalmas népessége miatt jelentős emberi tartalékokkal rendelkezik.
A NATO-nak kerülnie kell a közvetlen háborút Oroszországgal
Breuer Péter azt kérdezte, meddig tartható fenn az a helyzet, amelyben a NATO támogatja Ukrajnát, miközben igyekszik elkerülni a közvetlen fegyveres összecsapást Oroszországgal.
Kis-Benedek szerint ez továbbra is alapvető cél.
„Kerüljük el azt, hogy közvetlen kinetikus háborúra kerüljön sor az Oroszországi Föderáció és a Nyugat között.”
Úgy véli, Moszkva számára is egyértelművé tették, hogy bizonyos határok átlépése már közvetlen nyugati reakciót válthatna ki.
Oroszország katonai ereje nem azonos a Szovjetunióéval
Kis-Benedek fontosnak tartotta különválasztani a mai Oroszországot az egykori Szovjetuniótól.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz hadsereg több mint négy év háború után sem tudta teljesen elfoglalni azokat az ukrajnai régiókat, amelyekre igényt tart.
Szerinte ebből is látszik, hogy Moszkva katonai lehetőségei korlátozottabbak, mint sokan feltételezik.
„Ne keverjük össze a Szovjetuniót a mai Oroszországgal.”
„Ezt a háborút a Nyugat nem veszítheti el”
A szakértő egyértelműen úgy látja, hogy Ukrajna továbbra is jelentős nyugati támogatásra szorul.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna ebben a konfliktusban védekező félként áll szemben Oroszországgal.
„Ezt a háborút a Nyugat nem veszítheti el.”
Kis-Benedek szerint ugyanakkor mindent meg kell tenni azért, hogy a támogatás ne vezessen közvetlen NATO–orosz háborúhoz.
A szankciók nehezítik Oroszország helyzetét, de nem bénítják meg
A beszélgetésben szóba kerültek az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók is.
Kis-Benedek szerint Moszkva egyre nehezebben viseli ezeket, ugyanakkor kerülőutakon továbbra is be tud szerezni számos hiányzó terméket és alkatrészt.
Ez többe kerül, de szerinte önmagában nem képes működésképtelenné tenni az országot.
Izrael számára Irán atomprogramja létkérdés
A beszélgetés végén Izrael helyzete is előkerült.
Kis-Benedek szerint Izrael számára alapvető stratégiai kérdés, hogy Irán ne jusson atomfegyverhez.
„Ezt mindenképpen meg kell akadályozni.”
Ugyanakkor Izrael katonai lehetőségei és Irán mérete, ereje között jelentős különbség van, ezért az Egyesült Államok támogatása kulcsfontosságú lehet.
A szakértő szerint azonban Washington jelenleg még legszorosabb szövetségeseit sem feltétlenül támogatja olyan intenzitással, ahogy azok elvárnák, ezért Izrael mozgástere is bizonytalanabbá válhat.
A biztonsági helyzet továbbra is kiszámíthatatlan
Kis-Benedek szerint a következő időszakban egyszerre kell számolni az ukrajnai háború eszkalációjával, az orosz belpolitikai döntések következményeivel, Észak-Korea katonai aktivitásával és a közel-keleti konfliktusok további éleződésével.
A gyors megoldás esélyét nem látja, ezért szerinte továbbra is a diplomácia, a tárgyalás és a megállapodások betartása jelentené az egyetlen érdemi kiutat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
