„Minden a szavakkal kezdődött” – Grósz Andor szerint a zsidó közösségnek ma sem szabad félvállról vennie az antiszemitizmust
A Pirkadat szeptember 22-i adásában Breuer Péter prof. dr. Grósz Andorral, a MAZSIHISZ és a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont elnökével beszélgetett a zsidó újév kezdetéről, az OR-ZSE felújításáról, a vidéki közösségek erősödéséről, a fiatalok megszólításáról és az antiszemitizmus európai terjedéséről. Szóba került a Páva utcai intézmény jövője és a Sorsok Háza lehetséges hasznosítása is.
A böjt nehéz volt, az új évtől békét vár
Grósz Andor elmondta, hogy Jom Kipur 25 órás böjtje számára is megterhelő volt, de reméli, hogy az új zsidó év békét és egészséget hoz.
A következő időszaktól elsősorban nyugalmat és építkezést vár – fizikai és közösségi értelemben egyaránt.
Az OR-ZSE felújításához türelmet kértek
Breuer Péter felidézte az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rossz állapotát és a korábbi felújítási ígéreteket.
Grósz szerint az új kormány részéről nem kaptak elutasítást sem az OR-ZSE, sem más zsidó intézményi beruházások ügyében, de türelmet kértek tőlük az ország nehéz pénzügyi helyzetére hivatkozva.
Úgy fogalmazott, bízik abban, hogy hónapokon, esetleg egy éven belül előrelépés történhet.
A könyvtár állapota különösen sürgető
Grósz hangsúlyozta, hogy az OR-ZSE könyvtára nem kizárólag a zsidó közösség értéke.
Ritka könyveket, ősnyomtatványokat és más dokumentumokat őriz, amelyek szerinte az egész magyar kulturális örökség részét képezik.
A falak állapota és a nedvesség azonban már az állományt is veszélyeztetheti.
„A gomba éppenséggel nem barátságos a könyvek számára, de sem az egészség számára.”
Ha a kivitelezés rögtön nem is indulhat el, Grósz legalább a tervezés megkezdését reális célnak tartja.
A vidéki zsinagógák is megteltek az ünnepeken
Az elnök az ünnepek alatt több közösséget is meglátogatott.
Szombathelyen péntek este a zsinagóga mintegy háromnegyedig megtelt, és hasonlóan jó tapasztalatokról számolt be Miskolc, Debrecen és Nagykőrös kapcsán is.
Szerinte ebben fontos szerepe van a helyi közösségek szervezőképességének, a rabbiknak és más vallási szereplőknek, valamint annak, hogy a MAZSIHISZ az elmúlt években tudatosan erősítette a vidéki közösségeket.
Budapesten is sokan mentek zsinagógába
Grósz Jom Kipur idején a Frankel Leó úti, a Dohány utcai és a Hegedűs Gyula utcai közösségben is megfordult.
Elmondása szerint mindenhol magas volt a részvétel.
Külön kiemelte a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát, ahol két közösség működik együtt, köztük egy fiatalokból felépített körzet.
A kezdeményezés körülbelül két és fél éve indult, elsősorban a 18–35 év közötti korosztály megszólítására.
A fiatalok számára már a férőhely is szűkös
Grósz szerint az óvodákban, bölcsődékben és iskolákban is erős az érdeklődés, egyes helyeken több a jelentkező, mint a rendelkezésre álló férőhely.
A zsidó intézményrendszerben működő iskolák között megemlítette a Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnáziumot, valamint más MAZSIHISZ- és BZSH-fenntartású oktatási intézményeket is.
A következő év egyik fő céljának azt tartja, hogy a fiatalokat a vallási alkalmak mellett kulturális és közösségi programokkal is megszólítsák.
„Béke, nyugalom és az építkezés éve legyen”
Grósz így foglalta össze várakozását az új évvel kapcsolatban:
„Azt szeretném várni, hogy béke, nyugalom legyen, és az építkezés éve legyen.”
Ehhez szerinte a szükséges közösségi források rendelkezésre állnak, különösen a fiataloknak szóló programok esetében.
Az antiszemitizmus erősödése aggasztja
Grósz szerint sokkal kevésbé megnyugtató az, ami Európában és a világ más részein történik.
Különösen aggasztónak tartja az antiszemitizmus és az Izrael-ellenes megmozdulások erősödését.
A MAZSIHISZ továbbra is tiltakozni kíván olyan palesztinpárti demonstrációk ellen, amelyekről úgy ítéli meg, hogy már túlmutatnak a palesztin ügy támogatásán és a terrorizmus legitimálásához közelítenek.
„Minden a szavakkal kezdődött, minden a kisebb tettekkel kezdődött.”
Grósz szerint ezért a látszólag csekély jelenségekre is időben reagálni kell.
Bízik abban, hogy Magyarország megőrzi biztonságát
Az elnök úgy fogalmazott, Magyarország eddig a zsidó közösség számára európai összehasonlításban is biztonságos hely volt.
Azt szeretné, ha ez továbbra is így maradna.
Ebben bízik a magyar állam fellépésében és abban is, hogy a társadalmi tolerancia nem gyengül.
A Merkaz a fiatalok megszólításában is fontos partner
Grósz nagy jelentőségűnek nevezte a Merkaz – Izraeli Kulturális Intézet és a Szochnut munkáját.
A kulturális, nyelvi és oktatási programok mellett szakemberekkel is segítik a magyarországi zsidó oktatást és az ifjúsági közösségek építését.
Szerinte az antiszemitizmussal szembeni fellépésben is sok lehetőség rejlik az együttműködésben.
A Páva utcára konkrét kormányzati ígéretet kaptak
A Holokauszt Emlékközpont felújításával kapcsolatban Grósz azt mondta, konkrét miniszterelnöki ígéretük van.
Hangsúlyozta, hogy az intézmény ügye „nem zsidó ügy, hanem nemzeti ügy”, hiszen a holokauszt zsidó és roma áldozatairól, valamint más üldözöttekről is megemlékezik.
Az intézmény jelenleg stabil anyagi háttérrel és komoly kutatói bázissal működik, amelyet ígéretük szerint tovább erősítenek.
A Sorsok Házából Találkozások Háza lehetne
Breuer Péter felvetette, hogy a Páva utcai intézmény fizikai korlátai miatt a Sorsok Háza épülete is szerepet kaphatna a fejlesztésben.
Grósz elmondta, hogy ezt a javaslatot már a miniszterelnökkel folytatott találkozón is felvetették.
„Nem kaptunk elutasító választ.”
Elképzelésük szerint ott egy „Találkozások Háza” jöhetne létre, amely nem kizárólag a zsidó közösséget szolgálná, hanem az egész társadalom számára nyitott intézmény lenne.
Grósz azt reméli, hogy az új zsidó évben végre döntés születik a hosszú ideje rendezetlen Sorsok Háza jövőjéről is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
