„Két év alatt minimum 50 ezer építőipari munkástól válik meg az ágazat” – Koji László szerint elfogyhat a cégek türelme és pénze
A Pirkadat szeptember 22-i adásában Breuer Péter Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével beszélgetett az építőipar egyre súlyosabb munka- és finanszírozási gondjairól, az állami beruházások visszaeséséről, a külföldi nagyberuházások magyar beszállítói arányáról és az átvilágítás alatt álló projektek kifizetéseiről. Koji szerint a következő hónapokban tízezrek munkahelye kerülhet veszélybe, miközben az ágazat későbbi újraépítése jóval nehezebb lehet, mint a mostani kapacitások megtartása.
Már a szakmunkásokat sem tudják mindenhol megtartani
Koji László szerint az építőipar foglalkoztatási helyzete látványosan romlott.
Úgy számol, hogy a tavalyi év elejéhez képest 2026 végére két év alatt legalább 50 ezer munkavállalótól válhat meg az ágazat.
„Most már a szakmunkásoktól is meg kell válni nagyon sok cégnek, mert nem tudja tartani.”
Egyes vállalatok részmunkaidővel próbálják átvészelni az időszakot, ez azonban a dolgozóknak már nem biztosít megfelelő jövedelmet.
Budapest képe félrevezető lehet
Breuer Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy Budapesten több nagy beruházás is látható.
Koji szerint azonban ebből nem szabad országos következtetést levonni.
A megmaradt közepes és nagy projektek jelentős része Budapesten és az agglomerációban koncentrálódik, miközben vidéken jóval rosszabb a helyzet.
Az állami és önkormányzati megrendelések volumenét a 2022-es szint töredékére tette.
A régi beruházások kifutnak, újakból kevés indul
Koji szerint a korábban megkezdett nagyberuházások még befejeződnek, de új projektekből kevés indul el.
A nagy befektetők közben kivárnak, és azt figyelik, milyen feltételeket kínál számukra az új kormány.
Az elnök szerint adókedvezményekkel, kedvezményes telekkel vagy közműfejlesztésekkel lehetne újra mozgásba hozni a beruházásokat.
„A legnagyobb ellenségünk az idő”
Koji szerint a kormány előtt több sürgős ügy áll, de az építőipar szempontjából veszélyes, ha túl sokáig húzódnak a döntések.
„A kormánynak is és mindannyiunknak jelenleg a legnagyobb ellenségünk az idő.”
Azt mondta, a cégek egy részének egyszerűen elfogyhat a pénzügyi tartaléka, mire megszületnek az új támogatási vagy beruházási megállapodások.
Nyugat-Európa sem jelent biztos menekülőutat
Korábban sok magyar szakmunkás külföldön talált munkát, ha itthon visszaesett az építőipar.
Koji szerint most ez is nehezebb, mert Nyugat-Európában is stagnál vagy enyhén csökken az ágazat teljesítménye.
Attól tart, hogy megismétlődhet a vendéglátás Covid alatti tapasztalata: ha egyszer sok szakember végleg elhagyja a pályát, később nagyon nehéz lesz őket visszacsábítani.
Több magyar vagy uniós beszállítót szeretne a külföldi beruházásokba
Koji szerint jogilag nem lehet kikötni, hogy egy beruházáson kizárólag magyar vállalkozások dolgozzanak.
Uniós vagy magyar beszállítói arányt azonban szerinte lehetne előírni.
Ezt különösen a kínai beruházásoknál tartaná fontosnak.
Állítása szerint egy kínai gyár építési költségének 75–80 százaléka gyakran nem magyar munkavállalóknál vagy cégeknél csapódik le, mert a beruházó saját mérnököt, munkást és technológiát hoz.
Az egyeztetések már elindultak
Koji elmondta, hogy a kormány illetékes szakminiszterével már megkezdődtek a tárgyalások.
A folyamatot pozitívnak tartja, de ismét az időtényezőt emelte ki.
Szerinte az építőipari vállalatok egy része nem tud hónapokon át úgy várni, hogy közben nincs megfelelő mennyiségű munkája.
A magyar cégek utakra, vasútra és nagy projektekre is képesek
Koji hangsúlyozta, hogy a hazai építőipar technikailag és szakmailag képes nagy állami beruházások végrehajtására.
Útépítést, vasúti felújítást, vágánycserét és más komoly infrastruktúra-fejlesztést is el tudnak végezni.
A Ferihegyi gyorsforgalmi út fejlesztésére például szerinte magyarországi székhelyű vállalkozások is versenyképes ajánlatot tudnának adni.
„Ez csak akkor tud kiderülni, ha valaki ajánlatot kér tőlünk.”
A koncessziók felrúgása szerinte veszélyes lehet
Koji arra figyelmeztetett, hogy a nagy projektek mögött nemcsak a generálkivitelező áll.
Több száz alvállalkozó és beszállító teljesítése épül be egy-egy beruházásba.
Ha egy szerződést átvilágítanak vagy leállítanak, könnyen előfordulhat, hogy a szakcégek hónapokig nem jutnak a pénzükhöz.
„Aki valóban teljesített, az kapja meg a pénzét.”
Már most is vannak százmilliós kintlévőségek
Koji szerint az átvilágítás alatt álló nagy munkáknál az ÉVOSZ felé már érkeznek jelzések olyan szakcégektől, amelyeknek százmilliós nagyságrendben tartoznak.
Ilyenkor a teljesítésigazolások és a kifizetések is lelassulnak.
Szerinte a túlárazásokat természetesen vizsgálni kell, de a ténylegesen elvégzett munkát nem szabad finanszírozási viták áldozatává tenni.
Nem csak készpénzzel lehet beruházást ösztönözni
Koji szerint egy államnak vagy önkormányzatnak akkor is vannak eszközei, ha kevés a közvetlen költségvetési forrás.
Telekkel, szabályozási kedvezménnyel, közműfejlesztéssel vagy szakaszos finanszírozással is lehet beruházásokat elindítani.
A lényeg szerinte az, hogy legyenek kiszámítható projektek és konkrét megrendelések.
„Szétzilálódik a magyar építőipar”
Koji szerint ha a 2026-os és 2027-es költségvetési évben sem indul el érdemi állami beruházási előkészítés, annak tartós következménye lehet.
„Szétzilálódik a magyar építőipar.”
Úgy látja, ha most elvesznek a szakemberek, a cégek és a felhalmozott tudás, később már sokkal drágább és lassabb lesz újra felépíteni azt a kapacitást, amelyre egy gazdasági fellendüléskor ismét szükség lenne.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
