A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.09.11.
Jövő héten ismét két napon át ülésezik az Országgyűlés.
Megszavazták parlamenti bizottsági meghallgatásain a katonai titkosszolgálat (KNBSZ) élére Szuvák Attilát, akiről korábban kényes dolgok derültek ki.
Egy, az Egyesült Arab Emírségek vezetéséhez közel álló forrás először erősítette meg, hogy országa figyelmeztetést juttatott el Izraelnek október 7. előtt.
Volodimir Zelenszkij Kanadába látogatott, ahol Mark Carney miniszterelnökkel elsősorban a légvédelemről és az ukrán energetikai rendszer tél előtti védelméről tárgyalt.
Belföldi hírek:
Jövő héten ismét két napon át ülésezik az Országgyűlés. A hétfői ülésnap Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával kezdődik, kedden döntenek a képviselők az Alkotmánybíróság új tagjairól, közölte György Bálint, az Országgyűlés sajtófőnöke a Házbizottság csütörtöki ülése után az MTI-vel. Az interpellációk után a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslatok vitáját tartják, ezekről kedden szavaznak a képviselők. A keddi ülésnap elején megemlékeznek a demokrácia nemzetközi napjáról, majd a zárószavazások következnek. A képviselők döntenek a szakképzésről szóló törvény módosításáról, az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló javaslatról, valamint az Alaptörvény 17. módosításával összefüggésben az Alkotmánybíróság működését érintő egyes igazságügyi törvények módosításáról is. Titkos szavazással megválasztják az Alkotmánybíróság új tagjait is. A jelölteket az Igazságügyi Bizottság hétfőn hallgatja meg, és sikeres megválasztásukat követően esküt tesznek. Az alkotmánybíráknál az Alaptörvény 17. módosításával visszaállították a 70 éves felső korhatárt, és ezzel megszűnt a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Polt mellett Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán mandátuma szűnt meg szeptember 1-jén.
Megszavazták parlamenti bizottsági meghallgatásain a katonai titkosszolgálat (KNBSZ) élére Szuvák Attilát, akiről korábban a Hvg és Panyi Szabolcs újságíró derített ki kényes dolgokat. A bizottségi ülésen a Szuvákot jelölő, és vele a beszámolók szerint közeli kapcsolatot ápoló Ruszin-Szendi Romulusz a felmerülő kérdések megválaszolása helyett a HVG-t és Panyi Szabolcsot kezdte el minősítgetni. Közben előkerült egy fotó, amelyen Szuvák Attila tiszás dzsekiben a Tisza parlamenti frakciójának vezetőjével és pártaktivistákkal szerepel. Az is kérdéseket vet fel, hogy Szuvák a nyugdíjazása után helyileg fontos szerepet vállaló aktivistaként segítette a Tisza Pártot egy budajenői Tisza Szigetnél. Az erről tanúskodó képet Bujdosó Andrea képviselő osztotta meg április 15-én. A tiszás dzsekit és baseballsapkát viselő Szuvák az első sor közepén látható – írta erről a Hvg. Panyi Szabolcs a kép kapcsán közösségi-bejegyzésében megjegyezte, hogy ezek után a Tisza pártnak és frakcióvezetőjének jóval nehezebb lesz függetlenítenie magát bármilyen olyan botránytól – legyen az akár újságírói források megfigyelése, akár bármi más – amibe a KNBSZ a jövőben esetleg belekeveredik. Még akkor is, ha esetleg semmi közük hozzá.
Külföldi hírek:
Egy, az Egyesült Arab Emírségek vezetéséhez közel álló forrás először erősítette meg a 12-es csatornának, hogy országa figyelmeztetést juttatott el Izraelnek október 7. előtt. Állítása szerint erről közvetlenül a háború kitörése után szerzett tudomást. Ez az első öbölbeli megerősítés arra, hogy a mészárlás előestéjén közvetlen riasztási csatornák működtek Jeruzsálem felé. Elmondása szerint komoly formában már a mészárlás követő első napokban hallott az emírségi figyelmeztetésről. Éles kritikát is megfogalmazott: szerinte vannak vezetők, akik hajlandók mások életére fogadni, ha ez fél órányi hatalmat ad nekik. Az előző esti hivatalos emírségi közleményről a következőt mondta: az mindent elárul, és nem tagadja, hogy a dolog megtörtént — nem tudtak nem reagálni rá.
Isaac Herzog elnök a nicosiai találkozón ciprusi kollégájával kifejezte reményét az Izrael és Libanon közötti béke iránt. „Az az álmom, hogy Izrael elnöke és Ciprus elnöke itt találkozzon Libanon elnökével” – mondta Herzog Nikos Christodoulides-szel való, a nicosiai elnöki palotában tartandó találkozója előtt. „Úgy vélem, hogy a béke felé kell haladnunk a régiónkban, miközben gondoskodunk arról, hogy a terrorizmust elutasítsuk és felszámoljuk, és hogy a nemzetek és népek között virágozzon az élet az egész régió és a világ jóléte érdekében.” Izrael és Libanon június 26-án írt alá egy, az Egyesült Államok által közvetített keretmegállapodást, amelynek célja, hogy előkészítse az utat egy esetleges békemegállapodás felé. Izrael beleegyezett abba, hogy kivonuljon két kis területről a Libanonban általa tartott pufferzónán túl, amelyeket a libanoni csapatok vesznek át, míg az izraeli tisztviselők szerint a további kivonulások attól fognak függeni, hogy a libanoni hadsereg mérhető előrelépést ér-e el a Hezbollah lefegyverzésében – írta a Times of Israel.
Egy izraeli légicsapás egy négytagú családot ölt meg az észak-gázai Beit Lahijában. A helyi egészségügyi illetékesek szerint egy férfi, a felesége, valamint nyolc- és tizenkét éves lányuk vesztette életét. A támadás egy olyan kétnapos műveletsorozat része volt, amelyben legalább hat lakóépületet ért találat. Az izraeli hadsereg a műveletek egészéről azt közölte, hogy fegyverraktárakat, rakétaindító eszközöket és robbanószerkezeteket támadott; a Beit Lahijában eltalált házról azonban a Reuters megkeresésére nem adott azonnali, konkrét magyarázatot. A Hamász ezzel szemben azt állítja, hogy Izrael ismételten polgári épületeket támad, és ezzel tudatosan akadályozza Donald Trump amerikai elnök szélesebb béketervének végrehajtását. A 2025. októberi tűzszünet óta a gázai egészségügyi hatóságok szerint több mint 1300 palesztin – többségében civil – halt meg izraeli támadásokban; Izrael ugyanezen időszak alatt négy katonájának haláláról számolt be.
Külföldi hírek (Világ):
A baloldali antiszemitizmus erősödésének megnyilvánulásaként értékelte Janez Jansa szlovén miniszterelnök csütörtökön a Gideon Szaár izraeli külügyminiszter látogatását és Izrael első szlovéniai nagykövetségének megnyitását kísérő előző napi ljubljanai tüntetéseket. Jansa a kormányülés után, Brdo pri Kranjuban tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a demonstráció „az erősödő baloldali antiszemitizmus egyfajta reflexe”. Hozzátette: Szlovéniában ehhez szerinte a „korábbi baloldali kormány idején tisztára mosott iráni pénzekből származó jutalékok ügye is társul”. A miniszterelnök ezzel arra a korábbi, Szlovéniában nagy visszhangot kiváltó ügyre utalt, amelyben azt vizsgálták, hogy 2008 és 2011 között az állami Nova Ljubljanska Bankán (NLB) keresztül iráni kötődésű személyekhez és vállalatokhoz kapcsolódó, nagy összegű tranzakciókat bonyolítottak-e le az Iránnal szembeni nemzetközi szankciók megkerülésével. Az ügyben parlamenti vizsgálóbizottság is alakult. Jansa korábban többször azt állította, hogy az NLB-n keresztül iráni pénzeket mostak tisztára; a most említett jutalékokra vonatkozó állítást nem támasztotta alá bizonyítékokkal.
Ukrajnában orosz drón csapódott egy délnyugat-kijevi üzemanyagtöltő állomásba. Négy ember megsérült, tűz ütött ki, legalább egy jármű megsemmisült, és egy szomszédos épület is megrongálódott. Az Ukrnafta szerint ez volt az első közvetlen támadás egy kijevi benzinkút ellen. Az eset azonban szélesebb hadjáratba illeszkedik: Oroszország az elmúlt hónapokban mintegy háromszáz ukrán töltőállomást támadott meg, főként a keleti frontvidéken, hogy megnehezítse a hadsereg és a polgári gazdaság üzemanyag-ellátását. Kijev eközben orosz finomítókat, tartályokat, vasúti üzemanyag-infrastruktúrát és megszállt területeken működő logisztikai célpontokat támad.
Tengeri drónok támadták meg Szocsi fekete-tengeri üdülőváros partvidékét, nyolc ember sérülését és a strand infrastruktúrájának megrongálódását okozva. A több különböző hírügynökség által ellenőrzött felvételeken fegyverropogás és robbanás látható a parti sétány közelében. Szocsi politikai és szimbolikus jelentőségét növeli, hogy Vlagyimir Putyin elnöknek hivatalos rezidenciája van a térségben.
Volodimir Zelenszkij Kanadába látogatott, ahol Mark Carney miniszterelnökkel elsősorban a légvédelemről és az ukrán energetikai rendszer tél előtti védelméről tárgyalt. Kanada és több európai ország saját készleteiből is szállít fegyvereket, továbbá amerikai eszközöket vásárol Ukrajna számára a PURL-program keretében. Ennek jelentősége megnőtt, miután a Trump-adminisztráció megszüntette a közvetlen amerikai fegyversegélyezést. Zelenszkij célja ezért már nem csupán új csomagok megszerzése, hanem egy olyan hosszabb távú ellátási rendszer fenntartása, amely az Egyesült Államok közvetlen részvétele nélkül is működőképes marad.
Huszonöt éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett támadást az Oszama bin Laden vezette al-Kaida iszlamista terrorszervezet az Amerikai Egyesült Államok ellen. Aznap két, a terroristák által eltérített repülőgép csapódott a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba, lerombolva azokat. Ezzel párhuzamosan a washingtoni Pentagon épületébe is becsapódott egy repülőgép. A negyedik eltérített gép az utasok ellenállása miatt végül pennsylvaniai Shanksville-nél zuhant le, megakadályozva ez által, hogy valamelyik washingtoni célpontba (a Capitolium vagy a Fehér Ház) csapódjon. A történelem eddigi legvéresebb, közel 3 ezer ember életét követelő merényletsorozata után George W. Bush akkori republikánus elnök meghirdette a háborút a terrorizmus ellen, amelynek első mozzanata a tálibok vezette, Oszama bin Ladent rejtegető Afganisztán megtámadása volt 2001. október 7-én. Az Egyesült Államok 2021. augusztus 30-án azonban, megalázó körülmények között vonult ki Afganisztánból. A szakértők Afganisztánt az előző demokrata államfő, Joe Biden Vietnamjának nevezték.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp felhős-viharos időre készülhetünk. Este kiadós esőkre kell számitani. A hőmérséklet jellemzően 23 – 29 fok körül alakul.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
