„A választók ezt akarják” – Pulai András szerint a politikai valóságshow működik, a Fidesz pedig megállította a zuhanását
A Pirkadat szeptember 10-i adásában Breuer Péter Pulai Andrással, a Publicus Intézet alapító-tulajdonosával és stratégiai igazgatójával beszélgetett a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokról, a Tisza és a Fidesz támogatottságáról, a politikai kommunikáció megváltozásáról és a baloldali szavazók helyzetéről. A beszélgetés végén a nyomtatott sajtó eltűnése és a sajtószabadság kérdése is előkerült.
A Tisza támogatottsága csökkent, de továbbra is nagy az előnye
Pulai elmondta, hogy a Publicus augusztus végén zárta legutóbbi pártpreferencia-kutatását.
A biztos szavazó pártválasztók körében a Tisza támogatottsága egy hónap alatt három százalékponttal csökkent, a korábbi, kiugróan magas csúcshoz képest pedig nyolc ponttal.
A kutató ezt nem tartja drámai visszaesésnek.
Szerinte a Tiszának jelenleg körülbelül kétmilliós kemény szavazói magja lehet, ehhez pedig még nagyjából egymillió lazábban kötődő választó kapcsolódik.
A köztársaságielnök-választás körül volt egy „hupli”
A kutatásban azt is vizsgálták, hogyan ítélik meg a választók a köztársaságielnök-választás folyamatát.
Pulai szerint a kép vegyes volt, és volt egy olyan ügy, amely kifejezetten rontotta a kormány és a Tisza megítélését.
Összességében azonban úgy látja, a történetet végül sikerült pozitív irányba fordítani.
Ebből szerinte az következik, hogy egy-egy botlás önmagában még nem okoz komoly politikai kárt.
A politikát valóságshow-ként követik
Breuer Péter arra kérdezett rá, milyen hatással vannak a sűrű parlamenti közvetítések és a kormányzati kommunikáció a választókra.
Pulai szerint nagyon komoly érdeklődés van irántuk.
„Élvezik és szeretik, és egyfajta valóságshow-nak fogják fel.”
Úgy látja, a magyar közönség hosszú ideje hozzászokott ehhez a műfajhoz, és most a politikában is hasonló módon követi a konfliktusokat, szereplőket és fordulatokat.
A gyűlöletelemek sem riasztják el a választókat
Pulai szerint a politikai kommunikációban valóban jelen vannak erős, időnként kifejezetten gyűlöletkeltő elemek.
Ezek egy részét később korrigálják, más esetekben nem.
A kutatások alapján azonban ez összességében nem okoz különösebb problémát a választóknak.
„A választóknak ez összességében nem jelent problémát.”
Szerinte a jelenlegi miniszterelnöki kommunikáció lényegében ugyanazt a stílust viszi tovább, amellyel korábban támogatást szerzett, sőt bizonyos elemei még erősebbé is váltak.
Egy kinevezésnél elfogyott a türelem
A Publicus két konkrét ügyben is vizsgálta, mennyire elégedettek a választók a választási ígéretek teljesítésével.
A köztársaságielnök-választás mellett a vagyon-visszaszerzési hivatal vezetőjének kinevezése került fókuszba.
Pulai szerint ennél az ügynél már világosan érzékelhető volt a választók türelmetlensége és elégedetlensége.
Mivel az adatfelvétel még a folyamat lezárása előtt befejeződött, a következő mérésben újra visszatérnek a kérdésre.
A Fidesz mélypontról kapaszkodik vissza
A választás utáni időszakban a Fidesz támogatottsága Pulai szerint 19–20 százalék körüli mélypontra süllyedt a biztos szavazók között.
Azóta 24 százalékra erősödött.
„Egy stabilizáció, egy stagnálás, a bázis eróziójának a megállítása látszik.”
Pulai szerint a Fidesznek jelenleg nagyjából egymillió–1,2 millió olyan szavazója van, aki továbbra is nagyon erősen kötődik a párthoz.
A Tisza előnye még így is óriási
A Fidesz javulása ellenére Pulai szerint a Tisza fölénye továbbra is nagyon nagy.
A kutatásukban 41 százalékpontos különbséget mértek a két párt között a biztos szavazó pártválasztóknál.
Ebből szerinte az következik, hogy a Fidesz most inkább a saját táborát stabilizálja, mintsem valóban megközelítené a Tiszát.
A bizonytalanok aránya közben 26 százalék körül van, amit továbbra is alacsonynak tart.
A baloldali szavazók nagyrészt a Tiszánál vannak
A DK támogatottsága Pulai szerint egy százalékról kettőre nőtt.
Ez arányában látványos emelkedés, politikai súlyát tekintve azonban továbbra is nagyon kevés.
„Megduplázta a támogatói számát”, de Pulai rögtön hozzátette: ez még semmire sem elég.
A baloldali szavazók többsége szerinte jelenleg a Tiszára szavaz, és egyelőre jól is érzi magát ott.
A lazábban kötődő szavazók lehetnek az elsők, akik elbizonytalanodnak
Pulai úgy látja, a korábbi baloldali választók nem feltétlenül a Tisza legstabilabb támogatói közé tartoznak.
Ha később erózió indulna el, szerinte ezeknél a lazábban kötődő csoportoknál jelenhetnek meg először kérdőjelek.
Egyelőre azonban ezt még nem látja.
A vagyon-visszaszerzési hivatal vezetőjének kinevezése okozott némi bizonytalanságot, de szerinte az ügy mostanra nyugvópontra jutott.
Eltűnt az országos nyomtatott napilap
A beszélgetés végén Pulai személyesebb témára tért át: a nyomtatott sajtó eltűnésére.
Elmondta, hogy ő maga kifejezetten szereti a papíralapú újságokat.
Szerinte egészen más lelkiállapotot jelent leülni egy lappal és olvasni, mint folyamatosan görgetni a képernyőt.
„Olvasós időt tudott az ember tölteni, és nem görgetős időt.”
Úgy látja, Magyarország mára sajátos helyzetbe került azzal, hogy gyakorlatilag nincs országos közéleti napilap.
Egy teljes terjesztési rendszer is eltűnhet
Pulai szerint ez már nem pusztán kulturális kérdés.
Ha túl kevés nyomtatott napilap marad, a teljes terjesztési infrastruktúra is gazdaságtalanná válhat.
Ez szerinte strukturális problémát okoz, mert egy komplett alrendszer tűnhet el a magyar médiából.
Szlovákiát, Ausztriát és Lengyelországot említette példaként, ahol továbbra is jelentős példányszámú nyomtatott lapok működnek.
A kormánynak is lenne felelőssége a sajtó fenntartásában
Pulai szerint a nyomtatott közéleti sajtó fennmaradása közérdek.
Ha döntési helyzetben lenne, többféle politikai irányultságú napilap működését is támogatná.
Úgy véli, ennek finanszírozása nem jelentene elviselhetetlen terhet az állam számára, miközben hozzájárulhatna ahhoz, hogy az emberek ellenőrizhető, szerkesztett és megbízható hírekhez jussanak.
A kutató szerint a sajtószabadság szempontjából különösen fontos, hogy a közönség ne kizárólag olyan online tartalmakból tájékozódjon, amelyeknek sokszor a forrása és hitelessége is nehezen ellenőrizhető.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
