„Magyarországon is szükség van új lakásokra” – Koji László szerint évi 16 ezer lakás nagyon kevés
A Pirkadat augusztus 31-i adásában M. Kende Péter Koji Lászlóval beszélgetett a magyar építőipar nehéz helyzetéről, a lakásépítések visszaeséséről, a felújítások növekvő súlyáról és arról, hogyan lehetne megfizethetőbbé tenni az új otthonokat. Szóba került a települések és kerületek növekedése, a lakhatási mobilitás, a vidéki fejlesztések lehetősége, valamint az új kormány készülő lakásgazdálkodási stratégiája is.
A felújítások uralják a lakossági piacot
Koji László szerint egy kiegyensúlyozott építőipari piacon nagyjából fele-fele arányban oszlana meg a lakásépítés és a felújítás.
Jelenleg azonban a felújítások súlya értékben és műszaki volumenben is inkább 70 százalék körül van.
Az Otthon Start program tapasztalatai is ezt mutatják: az eddig kihelyezett források 93 százaléka meglévő, használt lakások vásárlására, illetve részben azok felújítására fordítódott.
Az új lakások építése továbbra is alacsony szinten maradt.
„Örülni kell annak, hogyha egy város vonzó”
M. Kende Péter felvetette, hogy Budapesten több kerület vezetése már arról beszél: elérték azt a népességet, amelyet a jelenlegi infrastruktúra még elbír.
Koji szerint ő másképpen közelíti meg a kérdést.
„Örülni kell annak, hogyha egy város, egy település vonzó, és ott több ember szeretne élni.”
Úgy látja, a növekedéssel együtt természetesen fejleszteni kell az utakat, közműveket, iskolákat, óvodákat és az élhető környezetet. Ehhez önkormányzati, állami és magánszereplők együttműködésére lenne szükség.
Szerinte Magyarországon éppen ez a sokszereplős együttműködés működik nehézkesen.
A lakhatási mobilitás a munkahelyeknél kezdődik
Koji egy friss munkaerő-felvételi tapasztalatát említve azt mondta, elsősorban a 25 és 55 év közötti korosztály mutat erősebb mobilitást.
Az álláskeresők már a jelentkezéskor mérlegelik, hogyan jutnak el a munkahelyre, hol tudnak lakni és milyen napi logisztikával jár az új állás.
„Maga az építés nem velünk, az építőiparral kezdődik.”
Koji szerint a lakásigényeket mindenekelőtt a munkalehetőségek térképe határozza meg. Ha valahol új gazdasági központ vagy jelentős foglalkoztatás jön létre, ott rövid időn belül új lakásokra is szükség lesz.
Az építőipar képes követni a változásokat
Koji úgy látja, maga az építőipar elég rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodjon a lakosság mozgásához.
A kérdés inkább az, hogy kik építik meg ezeket a lakásokat.
A nagy ingatlanfejlesztők elsősorban Budapesten, prémium helyszíneken és prémium árszinten szeretnek beruházni. Koji szerint csak részben látható, hogy ezek a cégek más piaci szegmensek felé is elmozdulnának.
Vidéken ezért új szereplőkre lehet szükség, miközben szerinte a megfelelő kivitelezői tudás már most is rendelkezésre áll.
Az építési költség csak egy része a lakás árának
Koji szerint a lakások magas árát sokszor túlságosan egyszerűen az építőiparra vezetik vissza.
A végső árban azonban jelentős szerepet játszik a telek, az engedélyezési folyamat, a finanszírozás, a közműfejlesztés és az ezekhez kapcsolódó hozzájárulások is.
Szerinte egy növekedni kívánó önkormányzat ezek közül több tényezőn is tudna változtatni.
Az állam pedig olyan ingatlanokat vihetne be kedvező feltételekkel lakásfejlesztésekbe, amelyek ma kihasználatlanul állnak.
Lengyelországban évente kétszázezer új lakás épül
Koji a magyar helyzet érzékeltetésére Lengyelországot hozta példának.
Elmondása szerint a nagyjából 40 milliós országban évente körülbelül 200 ezer új lakás készül el.
Magyarországon idén várhatóan mintegy 16 ezer.
„Magyarországon is szükség van rá.”
A két ország lakosságának arányát figyelembe véve is jelentős különbséget lát. Szerinte a magyar lakásépítés jelenlegi volumene messze elmarad attól, amire hosszabb távon szükség lenne.
Új tartalom jöhet az Otthon Start programban
Koji szerint a lengyel kormány korábban kezdett olyan programokba, amelyek közvetlenül támogatták a lakásépítést.
Magyarországon a kormányváltás átmenetileg lassította a folyamatokat, de az ágazat arra számít, hogy az Otthon Start program új tartalmat kaphat.
Reményei szerint az energiamegtakarítást ösztönző otthonfelújítási program is újraindulhat, amely jelenleg szünetel.
Az új kormány már egyeztet a szakmával
Koji László elmondta, hogy az illetékes tárcákkal már megkezdődtek a szakmai egyeztetések.
„Örülök is neki, hogy arra a tudásra, ami a szakmában van, az új kormány is igényt tart.”
A lakásügyért felelős Vitézy Dávid vezetésével többirányú lakásgazdálkodási stratégia előkészítése indult el.
Koji szerint most azt kell összehangolni, mit vár az építőipar, milyen eszközöket tud biztosítani a kormány, és mire van valóban szükségük a lakásvásárlóknak.
A szakma számára a legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy hosszú távon kialakuljon egy kiszámítható finanszírozási rendszer, amelyben a megfizethető lakások építése is gazdaságosan megvalósítható.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
