„Nem itt kell keresgélni szerintem a megoldást” – Karácsony Mihály szerint a nyugdíjak helyett az állam működésén lehetne többet spórolni
A Pirkadat augusztus 12-i adásában M. Kende Péter Karácsony Mihállyal, a Nyugdíjas Parlament elnökével beszélgetett két, egymással élesen szemben álló nemzetközi nyugdíjügyi ajánlásról, a 13. és 14. havi nyugdíjról, az alacsony ellátások felzárkóztatásáról és a költségvetés mozgásteréről. Karácsony szerint a kormánynak az Európai Unió megközelítését érdemes követnie, mert az a nyugdíjasszegénység csökkentésére helyezi a hangsúlyt.
Két jelentés, két teljesen eltérő irány
Karácsony Mihály szerint júliusban rövid időn belül két fontos országjelentés is megjelent: az egyik az Európai Unió, a másik az OECD részéről.
A két anyag nyugdíjpolitikai ajánlásai szerinte szinte ellentétesek.
Az OECD-jelentés a fiskális szigor irányából közelít, és Karácsony értelmezése szerint többek között a 13. és 14. havi nyugdíj korlátozását, a nyugdíjkorhatár emelését, valamint a tovább dolgozó nyugdíjasok keresetének megadóztatását is felveti.
Különösen kifogásolta, hogy a nyugdíjakkal foglalkozó fejezet elkészítésében magyar szakemberek is részt vettek.
Az uniós javaslat a szegénység mérséklésére koncentrál
Karácsony Mihály jóval kedvezőbben ítélte meg az Európai Unió ajánlását.
Szerinte az EU arra helyezi a hangsúlyt, hogy csökkenjen a nyugdíjasok közötti jövedelmi szakadék, és mérséklődjön az időskori szegénység.
Ennek egyik lehetséges eszköze az lehetne, hogy a 13. és 14. havi juttatásokat azonos összegben kapják a jogosultak, így az alacsonyabb nyugdíjból élők arányosan nagyobb segítséghez jutnának.
„Én az Európai Unió javaslata mellett vagyok” – mondta.
Az inflációkövetés önmagában kevés
Karácsony fontosnak tartja azt az uniós megállapítást is, hogy a kizárólag inflációhoz kötött nyugdíjemelés hosszabb távon növelheti a relatív szegénységet.
Ha ugyanis a bérek gyorsabban nőnek, mint a fogyasztói árak, a nyugdíjasok jövedelme fokozatosan leszakad az aktív keresőkétől.
Ezért szerinte a jövőbeni nyugdíjpolitika egyik lényeges kérdése az lesz, milyen más gazdasági mutatók jelenjenek meg az emelések számításánál.
Először a pótköltségvetést kell rendbe tenni
A nyugdíjasok számára is meghatározó lesz az augusztusra várható pótköltségvetés, majd a következő évi büdzsé.
Karácsony szerint az új kormány nehéz pénzügyi helyzetet örökölt, ezért először a 2026-os költségvetés egyensúlyát kell helyreállítani, és csak erre lehet felépíteni a következő év terveit.
Úgy véli azonban, hogy a megtakarításokat nem elsősorban a nyugdíjrendszerben kell keresni.
„Nem itt kell keresgélni szerintem a megoldást.”
A NAV kintlévőségeit is elővette
Karácsony az állami működés hatékonyságát emelte ki olyan területként, ahol szerinte jelentős tartalékok lehetnek.
Példaként a NAV évkönyvében szereplő, mintegy 2500 milliárd forintos behajthatatlan kintlévőséget említette.
„Az állam ne legyen ilyen nagyvonalú, hogy hát behajthatatlan kintlévőség. Tessék behajtani” – fogalmazott.
Szerinte az állami működés pazarlásainak és hatékonysági problémáinak csökkentésével jóval nagyobb összegeket lehetne felszabadítani, mint a nyugdíjak visszavágásával.
Magyarország kevesebbet költ nyugdíjra az uniós átlagnál
Karácsony arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország GDP-arányosan az európai átlaghoz képest kevesebbet fordít nyugdíjakra.
Elmondása szerint Magyarországon ez az arány körülbelül 8 százalék, míg az uniós átlag 10 százalék fölött van, Ausztriában és Franciaországban pedig ennél is magasabb.
Ezért úgy látja, nincs megalapozva az az állítás, hogy a nyugdíjrendszer lenne az egyik legnagyobb költségvetési teher.
A legalacsonyabb nyugdíjak kerülhetnek először sorra
Karácsony kedvezően értékelte azokat a kormányzati vállalásokat, amelyek a legkisebb nyugdíjak emelését célozzák.
A 120 ezer forint alatti ellátások felzárkóztatását és a 120–140 ezer forint közötti nyugdíjak korrekcióját olyan lépésnek tartja, amely valóban a legrászorultabbak helyzetén javíthat.
Hasonlóan támogatja a SZÉP-kártyás juttatás tervét, amely az alacsonyabb nyugdíjból élőknek nagyobb összegű segítséget adna, a magasabb ellátásban részesülőknek kevesebbet vagy semmit.
2027 még átmeneti év lehet
Karácsony Mihály nem számít arra, hogy 2027. január 1-jétől már teljesen új nyugdíjrendszer indulhat.
Úgy véli, a következő év még a jelenlegi vállalások teljesítéséről és a legégetőbb problémák kezeléséről szólhat, az átfogóbb reform pedig később következhet.
Reményei szerint 2028-ra már olyan koncepció készülhet, amelyben nagyobb szerepet kap a szegénység csökkentése, az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása és az inflációnál szélesebb alapú emelési rendszer.
A Nyugdíjas Parlament elnöke szerint a következő költségvetési viták tétje ezért az lesz, hogy a pénzügyi egyensúly megteremtése közben a kormány mely társadalmi csoportokat kívánja megvédeni, és hol keresi meg a szükséges forrásokat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
