„Magas bizalmi index nélkül ezt a szakmát nem lehet művelni” – Póta György az oltásellenességről, az AI-ról és a házi gyermekorvoslás jövőjéről
A Pirkadat szeptember 29-i adásában Breuer Péter dr. Póta György gyermekorvossal, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének volt elnökével beszélgetett az oltásellenesség terjedéséről, az „immunerősítők” körüli tévhitekről, a szülők internetes és AI-alapú öndiagnózisairól, valamint a házi gyermekorvosi rendszer súlyos utánpótlási gondjairól. Póta szerint az orvosi tudás mellett ma már a kommunikáció és a beteg bizalmának megszerzése is alapvető szakmai követelmény.
Az oltásellenesség zárt hitrendszerré válhat
Póta György szerint a meggyőződéses oltáselleneseket sokszor azért nehéz érvekkel elérni, mert gondolkodásuk egy zárt rendszerben működik. Hasonlatként a szélsőséges vallási fanatizmust említette: ha valaki eleve úgy érzi, hogy birtokában van az egyetlen igazságnak, akkor a cáfolatokat is ennek a rendszernek a részeként értelmezi.
Különösen aggasztónak tartja, amikor egészségügyi dolgozók is ebbe az irányba fordulnak. Beszélt az úgynevezett „paper shot” gyakorlatról is, amikor az oltást adminisztrálják, de ténylegesen nem adják be, így a rendszer felé úgy tűnik, mintha minden szabályosan megtörtént volna. Ez szerinte csak tovább erősíti az oltásellenes közösségek zártságát.
A vitamin nem helyettesíti az oltást
Az „immunerősítő” termékek kapcsán Póta egyértelmű különbséget tett a szervezet általános támogatása és az oltások által létrehozott célzott védelem között. A vitaminok, a megfelelő táplálkozás és az egészséges életmód segíthetik a szervezet működését, de önmagukban nem alakítanak ki védettséget egy konkrét kórokozóval szemben.
A folyamatot egy számítógéphez hasonlította. A kisgyermek immunrendszere kezdetben kevés „programmal” rendelkezik, és a különböző kórokozókkal való találkozások során tanulja meg, hogyan védekezzen ellenük. Az oltás ezt a tanulási folyamatot teszi biztonságosabbá azoknál a betegségeknél, amelyek természetes lefolyása komoly kockázattal járna.
Az orvosnak már az AI-jal is versenyeznie kell
A rendelőkben egyre gyakrabban jelennek meg olyan szülők, akik előzetesen az internetről vagy mesterséges intelligenciától szerzett információkkal érkeznek. Póta szerint ezt az orvos nem intézheti el azzal, hogy lesöpri a kérdéseket az asztalról. Éppen ellenkezőleg: tudnia kell, mi foglalkoztatja a szülőt, és arra érdemi, érthető választ kell adnia.
Ehhez szerinte az orvosi kommunikáció ugyanolyan fontos, mint maga a szakmai tudás. Saját egyetemi éveire visszaemlékezve azt mondta, a kommunikáció szinte egyáltalán nem jelent meg a képzésben, holott ma alapvető készség. A fehér köpeny tekintélyére épülő világ már elmúlt: a beteg vagy a szülő kérdez, mérlegel, és az orvos feladata az, hogy meggyőzően elmagyarázza, mi a probléma és miért éppen az adott kezelés indokolt.
„Az orvosnak pariba kell kerülni az AI-jal” – fogalmazott. Ha a szülő végül inkább az AI-nak hisz, mint az orvosnak, akkor a szakmai kommunikáció kudarcot vallott.
A bizalom nélkül az alapellátás nem működik
Póta saját praxisában negyven év alatt kialakult bizalmi kapcsolatról beszélt. A házi gyermekorvos hosszú éveken, akár generációkon keresztül kapcsolatban marad a családokkal, és ez teljesen más helyzetet teremt, mint egy egyszeri ügyeleti találkozás.
„Magas bizalmi index nélkül ezt a szakmát nem lehet művelni.”
Ezt a bizalmat nem automatikusan kapja meg az orvos: fel kell építeni, majd folyamatosan meg is kell őrizni. Póta szerint éppen ez teszi különösen értékessé az alapellátást, mert a szülő nemcsak pillanatnyi tanácsot kap, hanem olyan szakemberhez fordul, aki ismeri a gyermeket és a családot is.
Néhány éven belül széteshet a házi gyermekorvosi hálózat
A legsúlyosabb problémának a szakma elöregedését nevezte. Elmondása szerint a házi gyermekorvosok átlagéletkora gyakorlatilag elérte a nyugdíjkorhatárt, minden második praktizáló orvos nyugdíjas korú, és egyre több hetven, sőt nyolcvan év feletti kolléga dolgozik.
Mindez önmagában is nagy terhet jelent, de közben az utánpótlás rendkívül gyenge. A fiatal orvosok közül nagyon kevesen választják az alapellátást, mert a pálya szakmai és társadalmi megítélése sem elég vonzó. Póta szerint ezért már nem távoli veszélyről van szó: néhány éven belül megszűnhet az országosan, területi alapon működő házi gyermekorvosi hálózat jelenlegi formája.
Ő maga még szeretne néhány évig dolgozni, de abban már nem biztos, hogy két-három év múlva ugyanilyen rendszerben lehet majd beszélni a házi gyermekorvosi szolgálatról.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
