„Aki nem türelmes a művészethez, annak a kultúrához sincs türelme” – Szíves Márton ütőhangszerekkel érkezik a Zsidó Kulturális Fesztiválra
A Pirkadat augusztus 11-i adásában Breuer Péter Szíves Márton ütőhangszeres művésszel beszélgetett a dallamjátszó ütőhangszerek világáról, a marimba és a vibrafon sajátos zenei lehetőségeiről, az ütőhangszeres képzésről és a közelgő Zsidó Kulturális Fesztiválról. Szíves Márton augusztus 30-án a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában lép fel egy összművészeti esten, ahol Satie, Kurtág és Steve Reich zenéje is megszólal.
Az ütőhangszeres valójában zenei világpolgár
Szíves Márton szerint az ütőhangszeres szakma jóval szélesebb annál, mint amit a közönség elsőként a dobolással azonosít.
„Egy zenei világpolgárt” – válaszolta arra a kérdésre, mit jelent számára ütőhangszeresnek lenni.
Több ezer különböző ütőhangszer létezik, az ő specialitása pedig a dallamjátszó hangszerek világa: elsősorban a marimba és a vibrafon, de szükség esetén pergődobon vagy timpanin is játszik.
Ez a szakma szerinte megköveteli, hogy az előadó a jazztől a kortárs magyar zenéig többféle zenei nyelven otthonosan mozogjon.
Szegedtől Dánián és Amerikán át Pécsig
Első diplomáját a Szegedi Tudományegyetemen szerezte, jelenleg Pécsett doktori tanulmányokat folytat ugyanebből a szakterületből.
Tanult Dániában, Görögországban és az Egyesült Államokban is, ahol neves marimbaművészektől sajátíthatott el különböző technikákat és zenei megközelítéseket.
A dallamjátszó ütőhangszerek önálló koncertirodalma elsősorban a 20. századtól vált igazán jelentőssé. Szíves szerint ezt az időszakot joggal nevezik az ütőhangszerek századának, hiszen a zeneszerzők rendkívül sokat kísérleteztek a ritmussal, a hangszínekkel és új hangszerkombinációkkal.
Az Amadindán nőtt fel egy egész nemzedék
A magyar ütőhangszeres kultúrában Szíves Márton az Amadinda Ütőegyüttest emelte ki meghatározó elődként.
„Rajtuk nevelkedtünk” – mondta.
A kortárs ütőhangszeres repertoárban Steve Reich különösen fontos szerző számára. Felidézte a Clapping Music című művet, amely kizárólag tapsra épül, valamint a Drummingot és Reich marimbára írt műveit is.
A mostani fesztiválprogramban Reich mellett Erik Satie és Kurtág György zenéje is helyet kap.
Philip Glass marimbán és vibrafonon is működik
Szíves Márton számára fontos az átiratok készítése is, mert ezekkel olyan repertoárt lehet átültetni ütőhangszerekre, amelyet eredetileg más hangszer-összeállításra komponáltak.
Tavaly például Philip Glass zenéjéből készítettek teljes estet.
„Isteni volt vibrafonon, marimbán meg csellón” – fogalmazott.
Az idei programban Satie zenéje vibrafonon és trombitán, Kurtág művei pedig többek között zongora és marimba közreműködésével szólalnak meg.
A gyereknek nem elég csak ritmusban gondolkodni
Szíves Márton a zeneoktatásban kifejezetten fontosnak tartja, hogy egy ütőhangszeres növendék más hangszerekkel és az énekléssel is találkozzon.
Ő maga klarinéton kezdett tanulni, majd később fordult az ütőhangszerek felé.
Ha olyan növendéket tanít, aki már zongorázik, klarinétozik, fuvolázik vagy csellózik, azt kifejezetten előnynek tartja. Aki csak ütőhangszert tanul, azt arra biztatja, hogy legalább furulyázzon, zongorázzon vagy énekeljen is.
„Csak ritmusból építkezni beszűkíti az ő zenei nyelvezetét” – mondta.
Az ütősnek mindenhez értenie kell
A Zeneakadémián régóta működik ütőhangszeres képzés, és Szíves Márton szerint ez nagyon jó irányban fejlődött.
Az ütőhangszeres zenésznek azonban különösen széles tudásra van szüksége. Zenekarban, kamarazenében, kortárs és klasszikus művekben, népzenében és világzenében egyaránt meg kell állnia a helyét.
„Mindig meg kell találni magunkat” – fogalmazott.
Ehhez nemcsak ritmusérzék kell, hanem hangszínismeret és sokféle hangszer biztos kezelése is, a triangulumtól egészen a nagyobb zenekari ütőhangszerekig.
Nem elég hangosan dobolni
Breuer Péter felidézte egykori jeruzsálemi szomszédját, aki szinte egész nap ütőhangszereken gyakorolt.
Szíves Márton szerint valóban hangos szakmáról van szó, de egy jó ütőhangszeresnek ennél sokkal többet kell tudnia.
A feladat az, hogy a rengeteg ritmikus hangot úgy szervezze meg, hogy azok beszédszerűen, zeneileg érthetően és élvezetesen szólaljanak meg.
„Nagyon sok munka van abban, hogy legalább egy közepesen jó ütős legyen az ember” – mondta.
„A zenéhez türelem kell”
A gyakorlás nemcsak a zenésztől, hanem sokszor a családtól és a környezettől is türelmet kíván.
Szíves Márton szerint azonban ez a művészet egészére igaz.
„A zenéhez türelem kell, de akinek nincsen türelme a művészethez, annak saját magához meg a kultúrához sincsen türelme” – fogalmazott.
Satie, Kurtág és Reich a Rumbach zsinagógában
Az augusztus 30-i koncert helyszíne a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz, amelyet Szíves Márton kiváló akusztikájú, különleges történelmi térnek nevezett.
A program összművészeti előadásként készül. A zene mellett tánc és vizuális elemek is megjelennek.
Kasznyik Blanka Flóra táncművész Satie zenei bensőségességét és Reich fáziseltolásait jeleníti meg mozgásban. Krompánczky Péter vizuális eszközökkel kapcsolódik Kurtág világához.
A zenészek között Szíves Márton mellett Mucsi Gergő ütőhangszeres művész, Samodai Bence trombitaművész és Bucz Magor zongoraművész is közreműködik.
Augusztus 30-án este hétkor kezdődik
A 28. Zsidó Kulturális Fesztivál keretében megrendezett koncert augusztus 30-án 19 órakor kezdődik a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában.
Szíves Márton olyan estet ígér, amelyben az ütőhangszerek önálló zenei világa, a kortárs zene, a tánc és a vizualitás egyszerre kap szerepet.
Breuer Péter azt ígérte, a közönség soraiban ő maga is ott lesz – és ezúttal valószínűleg nem a szünetben fog távozni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
