„A félelemkeltés csökkenti a teljesítőképességet” – Pusztai Erzsébet szerint sokszor a tudattalan blokkok irányítják a viselkedésünket
A Pirkadat augusztus 11-i adásában Breuer Péter dr. Pusztai Erzsébet infektológussal és coachcsal beszélgetett arról, hogyan hat a rendkívüli hőség a testre és a lélekre, miért válhatunk ilyenkor fáradtabbá és türelmetlenebbé, valamint arról is, hogyan befolyásolhatják hétköznapi döntéseinket a tudattalanban működő blokkok. Szóba került a kórházak hűtése, a munkahelyi koncentráció, a vizsgadrukk, a krónikus késés és a coaching szerepe is.
A test és a lélek nem választható külön
Pusztai Erzsébet szerint a tartós hőség testi és lelki hatásait nem érdemes külön kezelni.
Amikor a szervezetnek jelentős energiát kell fordítania a testhőmérséklet szabályozására, az önmagában fáradtságot, kedvetlenséget és csökkenő teljesítőképességet okozhat.
„Ahhoz, hogy a szervezet fenntartsa magát, ellensúlyozza a külső meleget, sokkal több energiára van szüksége” – mondta.
Ezért különösen fontos a megfelelő folyadékbevitel, a külső hűtés és az, hogy a lehetőségekhez képest kerüljük a szélsőséges hőterhelést.
A túl hideg légkondicionálás sem jó
Breuer Péter saját példáján keresztül vetette fel, milyen megterhelő lehet egy 22 fokra hűtött lakásból kilépni a rendkívüli hőségbe, majd ismét erősen lehűtött autóba ülni.
Pusztai szerint éppen ezért célszerű mérsékelni a kinti és benti hőmérséklet közötti különbséget.
A 24–26 fokos beltéri hőmérsékletet sokkal szerencsésebbnek tartja, mint a 18–20 fokosra hűtött helyiségeket.
„Minél nagyobb a kontraszt, annál nehezebb” – fogalmazott.
Saját otthonában is most jutott el oda, hogy légkondicionálót szereltet, mert a korábban elegendő árnyékolás és reggeli szellőztetés már nem tudja megfelelően lehűteni a házat.
A városi hőség önmagát is erősítheti
A légkondicionálók használata azonban új problémát teremt: a berendezések a beltérből kivont hőt a külső környezetbe adják le.
Pusztai szerint ez különösen a sűrű városi környezetben tovább növelheti az utcák hőterhelését.
Ezért a klímaberendezések mellett sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az árnyékolásra, a növényzetre, a párakapukra, az ivóvízhez való hozzáférésre és olyan hűtött közösségi terek kialakítására, ahová bárki be tud húzódni.
Nyáron is lehet életveszélyes a közterület
A beszélgetésben felmerült, hogy télen sokkal hamarabb észrevesszük a közterületen veszélyben lévő embereket.
Nyáron azonban ugyanilyen súlyos lehet a helyzet.
Pusztai szerint a vízhez és hűvös helyhez való hozzáférés ilyenkor létfontosságú. Egy idős, beteg vagy legyengült ember számára a tartós hőterhelés akár életveszélyessé is válhat.
A városi köztereken ezért fontosak a párakapuk, csobogók, ivókutak és olyan helyiségek, ahol néhány órára csökkenteni lehet a szervezet hőterhelését.
A kórházak hűtése létfontosságú
Pusztai különösen súlyos problémának nevezte, hogy az elmúlt években sok magyar kórházi osztályon nem volt megfelelő hűtés és árnyékolás.
„Ez létfontosságú kérdés” – mondta.
Egy fekvő beteg szervezete eleve megterhelt, ezért egy felforrósodó kórterem sokkal nagyobb kockázatot jelent számára, mint egy egészséges embernek.
Pozitív példaként a pécsi 400 ágyas klinikát említette, ahol a felújítás után kellemes hőmérsékletű kórtermeket tapasztalt.
A hőség a munkában is visszavesz a teljesítményből
A magas hőmérséklet nemcsak kényelmetlen, hanem a koncentrációt is ronthatja.
Ha a szervezet folyamatosan a hűtésre fordítja energiáját, az ember hamarabb elfárad és könnyebben válik türelmetlenné.
Ez különösen fontos olyan munkakörökben, ahol folyamatos figyelemre és gyors döntésekre van szükség, legyen szó orvosokról, járművezetőkről vagy ügyintézőkről.
„Általában mindenki ebben az őrült hőségben türelmetlenebb azért, mert egyszerűen a szervezetében benne van az, hogy már jó lenne pihenni” – mondta Pusztai.
A coach nem oldja meg helyettünk a problémát
A beszélgetés második felében a coaching került előtérbe.
Pusztai hangsúlyozta: a coaching nem klasszikus tanácsadás. A coach feladata nem az, hogy kész megoldást adjon, hanem hogy különböző módszerekkel hozzásegítse az embert saját megoldásának megtalálásához.
Az általa használt módszer ennél direktebb, és közelebb áll bizonyos terápiás technikákhoz.
Miért késik el valaki mindig?
Pusztai egy hétköznapi példával szemléltette a tudattalan szerepét.
Van, aki pontosan tudja, hogy időben kellene elindulnia, fontos neki a találkozó, bosszantja is saját késése, mégis újra és újra elkésik.
Szerinte ilyenkor nem feltétlenül tudatos döntés áll a háttérben.
„Nem a tudat játszik, hanem a tudattalanban van egy olyan blokk, ami miatt ez mindig kialakul” – magyarázta.
Az általa alkalmazott módszerben izomteszteléssel keresik meg azt a belső stresszt vagy korábbi hatást, amely például az időben történő megérkezéshez kapcsolódik. Ha ezt sikerül feltárni és feloldani, a viselkedés is megváltozhat.
A vizsgadrukk valódi teljesítményromlást okozhat
Hasonló mechanizmus működhet vizsgákon is.
Ha valaki sokat tanul, mégsem tud megfelelően teljesíteni, érdemes megvizsgálni, nincs-e a háttérben erős szorongás.
„A félelemkeltés csökkenti a teljesítőképességet” – hangsúlyozta Pusztai.
Szerinte ennek már az iskolákban is nagyobb figyelmet kellene kapnia. Egy szorongó gyermek kevesebbet tud megmutatni abból, amit valójában megtanult.
Repülési félelemnél is gyors eredmény lehet
Pusztai a Wingwave módszert is említette, amelyet többek között repüléstől való félelem vagy vizsgaszorongás kezelésére alkalmaznak.
Tapasztalatai szerint bizonyos esetekben rövid idő alatt is jelentős változást lehet elérni.
Hozzátette, hogy saját képzéseiken már több orvos és pszichiáter is részt vett, mert ez a módszer a hagyományos coachingnál közelebb áll a terápiás gondolkodáshoz.
A segítségkérés még mindig nem természetes mindenkinek
Arra a kérdésre, a társadalom mekkora része ismeri fel, hogy külső segítségre lenne szüksége, Pusztai nem tudott pontos számot mondani.
Becslése szerint kisebb problémák esetén talán a lakosság 10–15 százaléka gondol arra, hogy segítséget kérjen.
Tapasztalata szerint a magasabban képzett emberek gyakrabban ismerik fel, ha valamely visszatérő viselkedésük vagy félelmük mögött mélyebb probléma húzódhat meg.
A lényeg szerinte az, hogy a segítségkérést ne kudarcként értelmezzük. Sok olyan helyzet létezik, amelyben az ember pontosan tudja, mit szeretne tenni, mégsem képes rá – ilyenkor éppen annak feltárása lehet a feladat, mi működik a tudatos szándék alatt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
