„Nem fognak úgy táncolni, ahogy Trump muzsikál” – Kis-Benedek József Kína, Irán és Amerika mozgásteréről
A Pirkadat szeptember 29-i adásában Breuer Péter dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel, egyetemi tanárral és volt katonai attaséval beszélgetett az amerikai belpolitika külpolitikai következményeiről, Kína és Irán kapcsolatáról, a közel-keleti válságról, a magyar–vatikáni viszonyról és a honvédségi fejlesztések lehetőségeiről. A beszélgetésben visszatérő kérdés volt, mennyire képes Washington gazdasági eszközökkel politikai eredményt elérni, és hol húzódnak az amerikai befolyás határai.
Az amerikai választót elsősorban a pénztárcája érdekli
Kis-Benedek szerint az Egyesült Államokban komoly elégedetlenség tapasztalható Donald Trump politikájával kapcsolatban, és ennek a Republikánus Párton belül is vannak jelei. A választók többségét ugyanakkor jóval közvetlenebbül érinti az üzemanyag ára, mint a külpolitikai stratégia. A benzin drágulása ezért politikailag különösen érzékeny kérdés, még ha tényleges üzemanyaghiányról nincs is szó.
A hetvenes évekhez hasonló korlátozásoktól nem tart, mert az amerikai piacon továbbra is rendelkezésre áll az üzemanyag. Oroszország egyes részein viszont már ellátási gondok is jelentkeznek – ezt a különbséget hozta példaként arra, hogy a magas ár és a tényleges hiány két eltérő probléma.
Trump Kínától várna nyomást Iránra
Az amerikai–kínai közeledés mögött Kis-Benedek egyik fontos mozgatórugónak azt tartja, hogy Washington szeretné, ha Peking nyomást gyakorolna Iránra. Kína azonban szerinte nem érdekelt abban, hogy egyszerűen az amerikai elvárásokat kövesse. Jelentős energiatartalékokkal rendelkezik, saját stratégiai érdekei vannak, és az amerikai–kínai viszony korábbi konfliktusai sem ösztönzik arra, hogy politikai szívességeket tegyen Trumpnak.
„Nem fognak úgy táncolni, ahogy Trump muzsikál” – fogalmazott. A látványos protokoll és a magas szintű fogadtatás mögött ezért kemény érdekalapú tárgyalásokat lát. Kína akkor működik együtt, ha az számára is előnyös, Washington pedig elsősorban a gazdasági kapcsolatokon keresztül próbálhat politikai eredményeket elérni.
Az üzlet lehet Trump egyik fő külpolitikai eszköze
A kínai részvétel egy következő gazdasági fórumon több amerikai szenátor ellenérzését is kiváltotta, Kis-Benedek azonban ezt következetesnek tartja Trump gondolkodásával. „Üzlet, üzlet, üzlet” – foglalta össze az amerikai elnök megközelítését.
A logika szerinte az, hogy ha sikerül gazdasági érdekeltséget teremteni, abból később politikai együttműködés is kialakulhat. Kína ugyanezt saját érdekei alapján mérlegeli, ezért önmagában egy jó üzleti ajánlat még nem jelent automatikus politikai engedményt.
A vatikáni kapcsolatban kivárást érzékel
Breuer Péter a magyar miniszterelnök római útjáról és a hónapok óta betöltetlen budapesti nunciatúráról is kérdezte. Kis-Benedek szerint a Szentszék jelenleg kivárhat, és figyelheti, hogyan alakulnak a magyar belpolitikai folyamatok és a kétoldalú kapcsolatok.
A miniszterelnök látogatását ennek fényében olyan alkalomnak értelmezte, amelyen Budapest igyekezhetett megnyugtatni a Vatikánt és erősíteni a kapcsolatot. A pápai magyarországi látogatást ugyanakkor nem tartotta közelinek vagy elsődlegesnek, mert XIV. Leó figyelméért számos nagyobb nemzetközi ügy és ország versenyez.
A korábbi amerikai „védőháló” szerinte eleve feltételes volt
A műsorvezető felvetette az előző kormány idején emlegetett amerikai gazdasági védőháló sorsát is. Kis-Benedek ezt már eredetileg is feltételes lehetőségként értelmezte, amelyről Washington és Budapest eltérően kommunikált.
Nem látott arra utaló jelet, hogy ez automatikusan rendelkezésre álló pénzügyi garanciát jelentene. A Vatikánt ettől teljesen különválasztotta: a pápa politikai és erkölcsi súlya jelentős, gazdasági mentőcsomagot azonban nyilvánvalóan nem ettől a kapcsolattól kell várni.
A honvédségi fejlesztéseknél most lehet sorrendet állítani
A beszélgetés végén a magyar haderő fejlesztése került elő. Kis-Benedek szerint több korábban elindított haditechnikai program fut tovább, ezért nem lát azonnali kényszert arra, hogy minden új lehetőséget maximálisan kihasználjon az ország.
Elmondása szerint az Európai Unió 150 milliárd eurós hitelkeretet tervez haderőfejlesztésre, amelyből Magyarország számára 16 milliárd euró is elérhető lehetett volna, a kormány azonban 4,2 milliárd eurós összeg mellett döntött. Ezt azzal magyarázta, hogy más területek – mindenekelőtt az oktatás és az egészségügy – szintén jelentős forrásokat igényelnek.
A katonai fejlesztések tehát folytatódhatnak, de szerinte nem szükséges minden rendelkezésre álló hitelt azonnal lehívni. A következő költségvetés elfogadása és a korábbi vállalások teljesítése mutathatja meg, mekkora tér marad az újabb honvédelmi programokra.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
