„Nem értem, mi változott tegnapról mára” – Kovács András az energiaválságról, Orbán Viktor hallgatásáról és a Fidesz átalakulásáról
A Pirkadat augusztus 7-i adásában M. Kende Péter Kovács Andrással, a Mandiner főmunkatársával beszélgetett Orbán Viktor háttérbe húzódásáról, a Fidesz parlamenti frakciójának átalakításáról, a lengyel jobboldal változásairól és az európai erőviszonyokról. Szóba került az energiakrízis kezelése is: Kovács nem látja világosan, mi indokolta az önkéntes fogyasztáscsökkentés hirtelen feloldását, miközben Paks problémái és a Duna alacsony vízállása továbbra is megmaradtak.
Orbán Viktor kivárhat
Kovács András szerint Orbán Viktor jelenlegi visszafogottságának legegyszerűbb magyarázata az lehet, hogy nyaral, és a választási vereség után tudatosan távolabb lépett a napi politikától.
Tizenhat év miniszterelnökség után ezt emberileg érthetőnek tartja, politikailag pedig azért is indokoltnak, mert a választók egyértelműen más irányt választottak.
„Szerintem kivár” – fogalmazott. Úgy látja, Orbán azt figyelheti, hogyan alakul az új kormány első néhány hónapja, és milyen politikai tér nyílik meg előtte ősszel.
A volt miniszterelnök ráadásul már nem országgyűlési képviselő, így közvetlen parlamenti szerepe sincs.
A Fideszben mindenkinek dolgoznia kell
Kovács szerint a Fidesz frakciójának átalakítása még nem ért véget. Budai Gyula helyére Hortay Olivér, Szatmáry Kristóf helyére pedig Palóc André érkezésével gazdasági és energetikai szaktudással próbálják erősíteni az ellenzéki munkát.
A Fidesz korábban jóval nagyobb frakcióval dolgozhatott, ahol egyes képviselők hosszabb ideig kevésbé látható szerepben maradhattak. A mostani negyvenegy fős képviselőcsoportban ezt Kovács már nem tartja fenntarthatónak.
„Mind a 41 embernek egyértelműen kell folyamatosan aktívnak lenni és folyamatosan megszólalni” – mondta.
Szerinte további személycserék is elképzelhetők, mert az ellenzéki szerep egészen más munkatempót követel, mint a korábbi kormányzati többség.
A lengyel jobboldal teljesen átrendeződhet
A beszélgetésben a lengyel politikai fejlemények is előkerültek. Kovács pontosította, hogy a Jog és Igazságosság nem a Patrióták Európáért frakció tagja, így a PiS esetleges szétesése közvetlenül nem változtatja meg annak összetételét.
Lengyelországban ugyanakkor egyre inkább négypólusú jobboldali tér alakul ki. Ha most tartanának választást, Kovács szerint ezek a pártok összességében jóval erősebbek lennének Donald Tusk jelenlegi koalíciójánál.
Különösen a Konföderáció erősödésére hívta fel a figyelmet. A politikai erőt a Fidesszel is kapcsolatban álló formációként írta le, miközben hangsúlyozta, hogy a lengyel radikális jobboldal maga is több részre szakadt.
A jelenlegi számok alapján akár az is elképzelhető, hogy a Konföderáció megelőzi a PiS-t, és a lengyel ellenzék vezető erejévé válik.
Orbán Viktor európai súlya sem csak a miniszterelnöki címen múlik
M. Kende Péter azt vetette fel, hogy Orbán Viktor kormányfői pozíciójának elvesztése gyengítheti szerepét a Patrióták Európáért szövetségben.
Kovács szerint ennél összetettebb a helyzet. A politikai súlyt a nemzetközi kapcsolatok, a párt mérete, a személyes kapcsolatrendszer és az adott ország választási eredménye együttesen határozza meg.
A Patriótákon belüli erőviszonyokat a francia Nemzeti Tömörülés helyzete is alakíthatja. Kovács szerint Marine Le Pen Orbán Viktorral jobb kapcsolatot ápol, mint a párt fiatalabb, európai parlamenti nemzedékének több szereplője.
Radikális jobboldali pártok erősödnek Európában
Kovács egy friss mandátumbecslést is felidézett, amely szerint egy most vasárnapi európai parlamenti választáson a francia Nemzeti Tömörülés és a német AfD adhatná a legtöbb képviselőt egyes pártok közül.
Ez jelentős jobboldali erősödést mutatna, de önmagában még nem fordítaná át az Európai Parlament többségét, mert a Néppárt, a baloldali és más centrista frakciók együtt továbbra is erősebbek lennének.
A becslés szerint a Tisza Párt az Európai Néppárton belül a negyedik legnagyobb nemzeti delegációvá válhatna. Kovács szerint ez jelentős befolyást biztosíthatna számára a legnagyobb európai parlamenti frakcióban.
Mi indokolta a fogyasztáscsökkentés feloldását?
A beszélgetés legélesebb kérdése az energiakrízis kezeléséhez kapcsolódott. A miniszterelnök előző nap bejelentette az önkéntes energiafogyasztási korlátozás végét.
Kovács András ezt nem tudta egyértelműen megmagyarázni.
„Nem értem, hogy mi változott tegnapról mára” – mondta.
A Duna vízszintje továbbra is alacsony, a paksi atomerőmű három blokkja pedig változatlanul nem üzemel teljes kapacitással. Így szerinte műszaki oldalról nem látszik olyan változás, amely önmagában indokolná a korlátozás feloldását.
Lehet, hogy elfogyott az emberek türelme
Kovács egy lehetséges magyarázatként a villamosenergia-fogyasztási adatokat említette. Az előző napokban a tényleges fogyasztás elmaradt az előre jelzettől, majd csütörtökön már meghaladta azt.
Ebből arra lehet következtetni, hogy a lakosság önkéntes takarékossági hajlandósága csökkenhetett.
Kovács azonban ezt csak feltételezésként fogalmazta meg. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az ország a kisebb hazai termelés mellett ismét többet fogyaszt, akkor nagyobb importra szorul.
„Ha többet kell importálni, az pénzbe kerül” – hangsúlyozta.
A pótköltségvetésben megjelenhet az energiakrízis ára
Az energiaimport többletköltségei várhatóan előbb az MVM mérlegében jelennek meg, de végső soron az állami költségvetést is érinthetik.
A kormány korábban augusztus végére pótköltségvetést ígért. Kovács szerint abban már látszania kellene az energiaválság pénzügyi következményeinek.
Különösen érdekes lesz a rezsicsökkentési alap sorsa, amely az elfogadott költségvetésben emlékei szerint mintegy 800–900 milliárd forintos kerettel szerepelt.
A következő hónapok egyik fontos kérdése, mennyi maradt ebből az összegből, mennyit emészt fel a jelenlegi válság, és milyen tartalék marad a télre.
A Fidesz új szakpolitikai csapatot épít
Kovács szerint Hortay Olivér és Palóc André parlamenti érkezése is összefügghet azzal, hogy ősszel az energia és a gazdaság válhat a politikai viták központi témájává.
Az ellenzéki Fidesznek ebben a helyzetben kevésbé általános politikai üzenetekre, több szakpolitikai támadásra lehet szüksége. Ez magyarázhatja a frakció személyi átalakítását és azt is, hogy Kovács további cseréket sem tart kizártnak.
A következő nagy próba a pótköltségvetés lehet: abból már számszerűen is kiderülhet, milyen árat fizet Magyarország az energiaválságért, és mennyi mozgástere marad a kormánynak az év hátralévő részére.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
