Pirkadat: Becsey Zsolt – Mi lesz a pótköltségvetésben?

„Ez lesz az első lakmuszpapír” – Becsey Zsolt szerint a pótköltségvetés megmutatja, mennyire reális az új kormány gazdaságpolitikája

A Pirkadat augusztus 7-i adásában M. Kende Péter Becsey Zsolt közgazdásszal, egyetemi tanárral beszélgetett a készülő pótköltségvetésről, az energiakrízis gazdasági következményeiről és az uniós forrásokért zajló következő nagy alkusról. Szóba került a KKV-k versenyképessége, a külföldi beruházások támogatása és a vízmegtartás is, amelyet Becsey az egyik legsürgetőbb magyar gazdaságpolitikai feladatnak tart.

Szinte minden fontos költségvetési sort újra kell számolni

Becsey Zsolt szerint az új kormánynak mindenképpen pótköltségvetést kell benyújtania, mert az eredeti büdzsé számos feltétele már nem felel meg a valóságnak. Az év hátralévő részére ezért átfogó újratervezésre van szükség.

„Ez egy elég komplex költségvetés kell, hogy legyen” – fogalmazott.

Nem néhány rendkívüli tétel korrekciójára számít, hanem arra, hogy a kormány valamennyi lényeges bevételi és kiadási sort felülvizsgálja. Kérdés lesz az is, módosítanak-e még év közben az adórendszeren, és mely állami területeken jelennek meg kiadáscsökkentések.

A piac is vizsgáztatja majd a kormányt

A pótköltségvetés jelentősége jóval túlmutat a parlamenti vitán. Becsey szerint a dokumentumot figyelni fogják a hitelminősítők, az Európai Bizottság és más nemzetközi intézmények is.

„Szerintem ez lesz az első lakmuszpapír arra, hogy amit benyújtanak, azt hogyan fogadja a piac” – mondta.

Ebből derülhet ki először részletesen, hogyan látja az új kabinet a magyar gazdaság tényleges állapotát, milyen növekedéssel számol, és milyen költségvetési pályát tart még tarthatónak az év végéig.

Az energiakrízis kezelésében partner volt a lakosság

Becsey úgy értékelte, hogy a kormány az eddigi rendkívüli energiahelyzetet kezelni tudta. A paksi termelés jelentős kiesése, az extrém meleg és a vízhiány egyszerre jelentett komoly terhelést.

A lakosság is együttműködött: az áramfogyasztás több alkalommal az előzetesen kalkulált szint alatt maradt, és a víztakarékossági felhívásokat is sokan betartották.

Az átmeneti intézkedéseknek azonban komoly ára van. A Dunamenti Erőmű beindítása, a vízügyi beavatkozások és a kieső paksi termelés pótlására szolgáló villamosenergia-import jelentős többletkiadást jelent.

A hőség a GDP-ből is lefaraghat

Becsey szerint az energiaválság miatt a korábban tervezett gazdasági növekedést is lefelé kell módosítani.

Az importált áram rontja a külkereskedelmi mérleget, ez pedig a nettó exporton keresztül közvetlenül visszahúzhatja a GDP-t. Eközben a rendkívüli kiadások olyan forrásokat kötnek le, amelyeket más körülmények között növekedést ösztönző beruházásokra lehetne fordítani.

A mezőgazdaság kilátásait még súlyosabbnak látja.

„A mezőgazdasági termelés, bármit terveztek eddig, minden eddigi horrornál rosszabb lesz szerintem” – mondta, külön is említve a kisülő kukoricát és a tartós szárazság következményeit.

Az uniós pénzek javíthatják az év végi mérleget

Pozitív változást hozhat, ha az év végéig valóban megérkeznek a költségvetésben bevételként számításba vett európai uniós források.

A következő hétéves uniós pénzügyi keret kialakítása azonban nehéz tárgyalásokat ígér. Magyarország abban érdekelt, hogy a mezőgazdasági és kohéziós támogatások súlya ne csökkenjen jelentősen.

Az Európai Unió közben egyre nagyobb összegeket kíván fordítani külpolitikára, védelemre, belső biztonságra, a külső határok őrzésére és mindenekelőtt a versenyképesség javítására.

A fejletlenebb országok is kapjanak a versenyképességi pénzekből

Becsey szerint Magyarországnak arra kell törekednie, hogy az új versenyképességi programok forrásai ne kizárólag a legfejlettebb tagállamok kutatóintézeteihez és vállalataihoz kerüljenek.

A periférián lévő országok számára is garantálni kellene érdemi részesedést.

Ez azért fontos, mert a magyar kutatóintézetek és vállalkozások hagyományosan kevésbé sikeresek az ilyen közvetlenül elnyerhető uniós források megszerzésében, miközben a kohéziós támogatásokból lényegesen nagyobb arányban részesülnek.

A pénzt közvetlenül a magyar KKV-kra kellene fordítani

A következő uniós ciklus egyik fő magyar prioritásának Becsey a kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítését tartaná.

„Én akkor lennék a legboldogabb, ha a legtöbbet közvetlenül a vállalataink, a KKV-ink versenyképességére tudnánk elkölteni” – fogalmazott.

A támogatásoknál nemcsak az árbevételt kellene vizsgálni. Fontosabb szerepet kaphatna a technológiai fejlesztés, az innováció, a hatékonyság növelése és az exportképesség.

A KKV-k adminisztratív terheit is jelentősen csökkenteni kellene, hogy a vállalkozások energiájuk nagyobb részét fejlesztésre fordíthassák.

A külföldi gyárak mellé magyar beszállítók kellenek

Becsey kritikusan beszélt arról a gyakorlatról, amikor a külföldi nagyberuházások jelentős állami támogatást kapnak, miközben kevéssé kapcsolódnak a magyar vállalati környezethez.

A támogatásokat szerinte sokkal határozottabban ahhoz kellene kötni, hogy a beruházók magyar tulajdonú, helyi első körös beszállítókat alkalmazzanak.

Az sem ideális, ha egy Magyarországon működő nagy gyár szinte minden szolgáltatását és beszállítóját külföldről hozza magával.

A magyar KKV-kat emellett abban is segíteni kell, hogy saját jogon exportáljanak, és ne kizárólag az itt működő multinacionális cégeken keresztül kapcsolódjanak a külpiacokhoz.

A lengyel siker egyik kulcsa az élelmiszer-feldolgozás volt

Becsey a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó vállalkozásokat is bevonná a technológiai fejlesztésekbe.

Szerinte Lengyelország gazdasági sikere részben annak köszönhető, hogy erős hazai élelmiszer-feldolgozó kapacitást épített ki. Magyarország ezen a területen jelentős lemaradásban van, pedig a magasabb feldolgozottság több hazai hozzáadott értéket és jobb exportlehetőségeket teremtene.

„Nem betonba kell ölni, hanem a vízmegtartásba”

A beszélgetés végén Becsey Zsolt a vízgazdálkodást emelte ki olyan területként, ahol szerinte szemléletváltásra van szükség.

Víztározókat kell építeni, emelni kellene a talajvízszintet, és felül kell vizsgálni azt a rendszerváltás óta élő megközelítést, amely gyakorlatilag érinthetetlennek tekinti a folyók mesterséges szabályozását.

„Nem betonba kell ölni, hanem a vízmegtartásba, mert erről mindenki beszél harminc éve, de semmit nem csinál” – mondta.

Becsey szerint a tartós aszály miatt már nem kerülhető meg a folyók, tározók és vízszintek tudatosabb kezelése. A készülő pótköltségvetés elsőként mutathatja meg, hogy az új kormány a rendkívüli helyzet kezelésén túl milyen hosszabb távú gazdasági és infrastrukturális fordulatot tervez.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.