„Időnként csak ostobaság vagy fölkészületlenség van mögötte” – Balázs Péter a külpolitikai mestertervekről és az új magyar diplomáciáról
A Pirkadat augusztus 7-i adásában M. Kende Péter Balázs Péter volt külügyminiszterrel beszélgetett a magyar diplomácia átalakításáról, a nagykövetek tömeges visszahívásáról, a diplomata-útlevelek felülvizsgálatáról és az energiaválság nemzetközi összefüggéseiről. Szóba került Donald Trump Irán-politikája, a paksi atomerőmű hűtésének problémája, valamint az is, milyen szakmai hátországot épít az új külügyi vezetés.
Hatvankét nagykövet visszahívása már rendszerszintű változás
Balázs Péter szerint önmagában a huszonöt nagykövet visszahívása is jelentős szám, ráadásul korábban már további harminchét diplomatát rendeltek haza.
Egy ekkora politikai fordulat után ezt természetesnek tartja. Az új kormány külpolitikai stratégiája gyökeresen eltér az előző kabinetétől, ezért hitelességi kérdés is, kik képviselik Magyarországot külföldön.
„Ugyanazok az emberek, akik az előző kormány üzeneteit közvetítették, politikáját képviselték, nem maradhatnak ugyanazokon a helyeken” – fogalmazott.
A Tisza-kormány meghirdetett célja, hogy Magyarország ismét szorosabban igazodjon saját szövetségi rendszeréhez, elsősorban az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.
A diplomata nem saját politikát képvisel
Balázs Péter két alapvető diplomatatípust különböztetett meg. A karrierdiplomata fiatalon kerül a pályára, végigjárja a szakmai ranglétrát, és később akár nagyköveti posztig is eljuthat. A politikai kinevezettet ezzel szemben kívülről emeli be az adott kormány.
Szerinte az előző külügyi vezetés idején sok olyan ember került diplomáciai pozícióba, aki korábban nem ezen a területen dolgozott.
A professzionális diplomácia lényege azonban a folyamatosság. A külügyi apparátusnak a mindenkori kormány utasításait kell végrehajtania, miközben szakmai jelentésekkel segíti a döntéshozókat.
„Parancsokat hajt végre, jelentéseket küld haza. Tehát katonásan működik, és nem politizál” – mondta.
A diplomata-útlevél nem státuszszimbólum
Az új külügyi vezetés számos diplomata-útlevelet is visszavont. Balázs szerint ezek valódi gyakorlati előnyökkel járnak: gyorsított határ- és biztonsági ellenőrzést, egyes országokban pedig vízummentességet biztosíthatnak.
Éppen ezért azok számára indokoltak, akik ténylegesen diplomáciai vagy olyan kormányzati feladatot látnak el, amely rendszeres nemzetközi munkával jár.
Balázs úgy látja, az előző kormány túl széles körben osztotta ezeket az okmányokat.
„Ez egész egyszerűen egy ilyen dísz volt a kalapjukon, hogy még diplomata-útlevele is van” – fogalmazott.
Az energiaellátásban a biztonság fontosabb lehet az árnál
A beszélgetés másik nagy témája a magyar energiaválság volt. Balázs Péter szerint az energiaár természetesen meghatározó, de válsághelyzetben még ennél is fontosabb az ellátás folyamatossága.
A háborús övezetekhez kötődő szállítási útvonalak különösen kockázatosak. Egy vezeték sérülése vagy katonai támadás gyorsan ellátási problémához vezethet.
Ezért a beszerzési útvonalaknál nemcsak az árat kell figyelni, hanem azt is, mennyire stabil és biztonságos az adott forrás.
Balázs Péter nem lát zseniális tervet Trump Irán-politikájában
Az iráni konfliktus kapcsán Balázs Péter kritikusan értékelte Donald Trump döntéseit. Szerinte az amerikai elnök úgy vállalt konfliktust, hogy nem mérte fel kellően annak következményeit.
M. Kende Péter felvetette, hogy talán valamilyen rejtett stratégia áll a háttérben. Balázs ezt nem tartotta valószínűnek.
„Időnként a felkészületlenség mögött valami zseniális tervet tételeznek föl” – mondta, majd hozzátette: „időnként csak ostobaság vagy fölkészületlenség volt mögötte”.
Szerinte Irán stratégiai helyzete miatt a Hormuzi-szoros bármilyen destabilizálása azonnal hatással lehet a világ energiaellátására és az árakra.
A klímaválság már az európai infrastruktúrát bénítja
Balázs szerint a jelenlegi energiagondokat tovább súlyosítja az extrém szárazság. A folyók vízszintje annyira visszaesett, hogy az európai vízi közlekedés is nehézségekbe ütközik.
A Rajnán már olyan helyzetek alakultak ki, hogy az uszályok megfeneklettek. Ez különösen súlyos annak fényében, hogy Európa hosszú évek óta igyekszik közútról vízi utakra terelni a teherszállítás egy részét.
A folyók apadása az atomerőműveket is veszélyezteti. Paks és a romániai Cernavodă esetében a folyó biztosítja a hűtővizet, így kritikus vízállásnál csökkenteni kell a teljesítményt vagy le kell állítani a blokkokat.
Válsághelyzetben felértékelődik az uniós diplomácia
Magyarország elsődleges diplomáciai tere Balázs szerint az Európai Unió. Az energiaügyekben folyamatosan működnek a tagállami szakértői munkacsoportok, a brüsszeli állandó képviselők pedig szükség esetén gyorsan tudnak egyeztetni.
A szakminiszterek közlekedési, energia- és távközlési tanácsa szintén alkalmas arra, hogy közös megoldásokat keressenek beszerzésre, ellátásbiztonságra vagy rendkívüli segítségre.
„Az egyik alapelv a szolidaritás a tagállamokkal” – hangsúlyozta. Ha valamelyik ország bajba kerül, az uniónak közös eszközökkel kell segítenie.
A visszahívás még nem elbocsátás
Balázs Péter külön hangsúlyozta, hogy egy nagykövet hazarendelése önmagában még nem jelenti diplomáciai pályájának végét.
„Most visszavezényelték őket, attól ők még külügyi állományban maradnak” – mondta.
A következő lépésben azt vizsgálhatják meg, szakmailag megfelelnek-e, illetve mennyire azonosultak személyesen az előző kormány politikai irányvonalával. Akik szakmailag használhatók és politikailag nem kompromittálódtak, más feladatot is kaphatnak.
Balázs szerint az új vezetésnek először a szomszédos országokba, majd Berlinbe, Párizsba, Londonba, Washingtonba, illetve a NATO-hoz és az Európai Unióhoz kell megfelelő nagyköveteket találnia.
Új szakmai irány a Külügyi Intézetben
A volt külügyminiszter kedvezően értékelte Feledi Botond és Rácz András szerepvállalását a külpolitikai intézményi háttérben.
Feledi Brüsszelből, Rácz András Berlinből hoz nemzetközi tapasztalatot és kapcsolatrendszert. Utóbbit Balázs az orosz–ukrán háború és a posztszovjet térség egyik legjobb hazai szakértőjének nevezte.
Szerinte ezek a személyi döntések azt jelzik, hogy a külügyi szakpolitika ismét erősebb szakmai alapokra támaszkodhat.
Diplomáciai pályára készít a fővárosi akadémia
A beszélgetés végén Balázs Péter a Budapesti Városdiplomáciai Akadémiára hívta fel a figyelmet. A képzésre 35 év alatti magyar állampolgárok jelentkezhetnek augusztus végéig.
A részvétel ingyenes, de írásbeli és szóbeli felvételihez kötött. A jelentkezőktől nemzetközi tájékozottságot és magas szintű angol nyelvtudást várnak.
A képzés egy tanéves, akkreditált felnőttképzés, amelyben mintegy ötven diplomata, kutató és egyetemi oktató vesz részt előadóként. A hallgatók tárgyalástechnikát, protokollt, fordítást, tolmácsolást és városdiplomáciát is tanulnak.
Balázs szerint végzett hallgatóik közül már többen budapesti nagykövetségeken, önkormányzatoknál és nemzetközi szervezeteknél dolgoznak.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
