„Egy ideológiát nem lehet egyszerűen felszámolni” – új fegyverek, régi konfliktusok a Közel-Keleten
A Közel- és Távol-Kelet Breuer módra újabb adásában Breuer Péter és fia, Breuer-Zévi Ádám Daniel a Közel-Kelet gyorsan változó erőviszonyait vették sorra. Szóba került a szaúdi nukleáris együttműködés, Törökország fegyverkezése, az amerikai–izraeli kapcsolat bizonytalansága, a közelgő izraeli választás, valamint Libanon és a Hezbollah jövője is. A beszélgetés egyik visszatérő kérdése az volt, hogy meddig lehet katonai eszközökkel kezelni olyan konfliktusokat, amelyek mögött politikai, vallási és társadalmi struktúrák állnak.
Tisá beÁv árnyékában: kell-e egy harmadik Szentély?
Az adás Tisá beÁvval, a két jeruzsálemi Szentély pusztulásának gyásznapjával indult. Breuer Péter azt vetette fel, hogy a böjt és az emlékezés célja végső soron a harmadik Szentély felépülésének reménye is lehet.
Breuer-Zévi Ádám ettől határozottan elzárkózott. Szerinte a mai közel-keleti helyzetben már maga a Harmadik Szentély felépítésének politikai programként való felvetése is beláthatatlan konfliktusokat indíthatna el. „Nem gondolom, hogy meg kell épülnie a harmadik Szentélynek” – mondta, hozzátéve, hogy a térségnek jelenleg aligha van szüksége újabb vallási alapú provokációkra.
Nukleáris egyensúly vagy újabb veszélyforrás?
A beszélgetés ezután az amerikai–szaúdi nukleáris együttműködésre terelődött. Breuer Péter azt kérdezte, milyen következményekkel járhat, ha a Közel-Keleten egyre több állam jut nukleáris technológiához és modern fegyverrendszerekhez.
Ádám szerint a nukleáris fegyverek történetében eddig elsősorban az elrettentés működött: a kölcsönös fenyegetettség olyan kényszeregyensúlyt alakított ki, amelyben senkinek sem állt érdekében az első csapás. Ugyanakkor világossá tette, hogy maga sem tartja kívánatosnak a nukleáris proliferációt.
Az Egyesült Államok azonban szerinte stratégiai egyensúlyt próbál teremteni Iránnal szemben, és ehhez az öböl menti arab államok katonai képességeinek erősítését is felhasználhatja. A kérdés az, hogy meddig szolgálja ez az elrettentést, és mikortól növeli inkább a kiszámíthatatlanságot.
Törökország újra regionális katonai központ lehet
Külön blokkot kapott Törökország tervezett amerikai fegyverbeszerzése. Breuer Péter arra emlékeztetett, hogy Ankara és Jeruzsálem viszonya távolról sem problémamentes, miközben Washington korszerű amerikai harci gépek eladását fontolgatja a törököknek.
Ádám szerint Törökország esetében az Egyesült Államoknak egyszerre kell mérlegelnie a NATO érdekeit, az orosz fenyegetést, a fegyverexport gazdasági hasznát és Izrael biztonsági szempontjait. „Az, ami jó az Egyesült Államoknak, nem biztos, hogy jó a NATO-nak” – fogalmazott.
Arra is figyelmeztetett, hogy Törökország katonai megerősödése nem kizárólag Izrael számára kényes kérdés. Görögország, Ciprus és más térségbeli államok szintén aggódhatnak amiatt, ha Ankara jelentősen növeli légi és regionális katonai képességeit.
Amerika és Izrael barátsága sem automatikus
A beszélgetés egyik hangsúlyos pontja az amerikai–izraeli viszony volt. Breuer Péter azt kérdezte, tekinthető-e még öröknek a két ország szövetsége.
Ádám szerint ilyen garancia soha nem létezett. A stratégiai együttműködés rendkívül mély, ám az érdekek változhatnak, és a két ország vezetőinek személyes politikai érdekei is egyre nagyobb szerepet játszanak.
„A barátság nem attól barátság, hogy mindig mindenben egyetértünk” – fogalmazott. Szerinte az amerikai–izraeli kapcsolat erejét éppen az mutatja, hogy súlyos nézetkülönbségek mellett sem válik ellenséges viszonnyá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Washington minden izraeli döntést automatikusan támogat.
Netanjahu három hónappal a választás előtt
Izraelben közelednek a választások, ám Ádám nem vár gyors politikai fordulatot. Úgy látja, jelenleg nincs olyan új szereplő, aki egyszerre lenne képes a társadalom különböző táborait megszólítani, új politikai korszakot ígérni és közben stabil koalíciót is létrehozni.
„Három hónap múlva pontosan ugyanott fogunk tartani, mint most” – mondta pesszimistán. Szerinte legfeljebb az változhat, hogy Benjamin Netanjahu helyett más próbál koalíciót alakítani, ám ettől az izraeli politikai rendszer alapvető széttagoltsága nem szűnik meg.
A társadalmi fáradtságot viszont egyértelműnek látja. Október 7. után szerinte ismét bebizonyosodott, milyen erős az izraeli civil önszerveződés: önkéntesek segítették a katonákat, a kitelepítetteket és a családokat. Közben egyre többen érzik úgy, hogy belefáradtak a háborúkba, a korrupcióba és abba, hogy a politikai rendszer nem kínál kézzelfogható kiutat.
Izrael nem maradhat új barátok nélkül
Breuer Péter felvetette, hogy Izrael több egykori európai szövetségese és támogatója mára jóval kritikusabbá vált. Ádám szerint ezért valóban folyamatosan új partnereket kell keresni, miközben a régieket sem volna érdemes elveszíteni.
A nemzetközi politikában azonban szerinte a közvéleménynél tartósabb tényező a gazdasági érdek. Izrael technológiai, katonai és gazdasági kapcsolatai olyan hálózatot alkotnak, amely miatt az ország teljes elszigetelődését nem tartja reális veszélynek.
A külpolitikai stíluson ugyanakkor változtatna. Úgy látja, Izrael jelenleg egy bezárkózóbb, konzervatívabb korszakát éli, amelyből idővel ismét kifelé fordulhat.
Libanon békét akar, de ott marad a Hezbollah
Az adás végén Libanon került középpontba. Breuer Péter az izraeli kivonulás és egy lehetséges békemegállapodás esélyéről kérdezett.
Ádám mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy Izrael konfliktusa elsősorban nem a libanoni állammal, hanem a Hezbollahhal áll fenn. A szervezetet azonban nem lehet egyszerűen néhány fegyveres csoportra redukálni. Libanonban politikai, társadalmi és gazdasági infrastruktúrával rendelkezik, iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket működtet, miközben fegyveres szervezetként is jelen van.
Ezért a Hezbollah felszámolása szerinte elsősorban politikai kérdés. „A libanoni lakosságot kell meggyőzni arról, hogy gyerekek, ez egy rossz ötlet” – mondta.
Izrael biztonsági igényét jogosnak tartja, különösen az északi települések folyamatos fenyegetettsége miatt. A kérdés szerinte az, milyen módszer hoz valódi biztonságot: a Hezbollah katonai gyengítése, a libanoni állam megerősítése vagy egy tartós izraeli katonai jelenlét.
Utóbbi szerinte újabb problémákat termelhet ki. „Egy ideológiát nem lehet egyszerűen felszámolni” – összegezte azt a dilemmát, amelynél a következő adásban folytatják a beszélgetést.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
