„Nem lehet a dolgozót megspórolni” – Naszályi Gábor nyári menetrendet sürget a hőségben
A Pirkadat augusztus 5-i adásában M. Kende Péter Naszályi Gáborral, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnökével beszélgetett arról, hogyan viselik a közösségi közlekedés dolgozói a rekordközeli hőséget. Szóba kerültek a meghibásodó klímaberendezések, a rossz állapotú bérelt autóbuszok, az energiamegtakarítás vitatható intézkedései és egy olyan nyári menetrend szükségessége, amely rendszeres pihenőidőt biztosítana a járművezetőknek.
A sofőr is ugyanúgy szenved a hőségtől, mint az utas
Naszályi Gábor szerint hibás szemlélet külön csoportként kezelni a járművezetőket és a forgalomban dolgozókat. Ugyanolyan emberek, mint az utasok, azzal a különbséggel, hogy jóval hosszabb ideig vannak kitéve a hőségnek.
Egy utas a napon várakozik, felszállhat egy klíma nélküli járműre, majd tíz-harminc perc múlva leszáll. A sofőr ezzel szemben akár nyolc-tíz órát tölt ugyanabban a felforrósodott környezetben.
A klímaberendezések jelentős része ezeket a szélsőséges hőmérsékleteket már nem képes megfelelően ellensúlyozni.
Külön nyári menetrendre lenne szükség
A szakszervezeti vezető régóta sürgeti, hogy a közlekedési vállalatok alkalmazkodjanak a megváltozott éghajlati viszonyokhoz.
Szerinte a nyár elejétől őszig olyan menetrendet kellene működtetni, amely hosszabb végállomási pihenőket biztosít. A sofőr így kiszállhatna a vezetőfülkéből, lehűthetné magát, ihatna, és néhány percre légkondicionált helyiségbe vonulhatna.
A 36 fokos hőmérséklet is rendkívüli terhelést jelent, még akkor is, ha az adott nap hivatalosan már nem felel meg a hőségriadó kritériumainak.
„Vegyük tudomásul, hogy megváltozott a környezet, megváltoztak az éghajlati viszonyok” – mondta.
Rossz állapotú bérelt buszokkal küzd a BKV
Az óbudai autóbuszgarázsból érkező jelzések szerint több bérelt jármű műszaki állapota is kifogásolható.
A telephely menetkimaradásokkal, meghibásodásokkal és nem működő klímaberendezésekkel küzd. Előfordul, hogy csuklós autóbusz helyett kisebb szóló járművet küldenek ki, mert azon legalább működik a légkondicionálás.
A BKV ilyenkor a szerződés megszegése miatt kötbért is vállalhat, miközben a bérelt járművek üzemeltetése önmagában is drága.
Naszályi szerint a probléma gyökere a fővárosi közösségi közlekedés tartós forráshiánya. „A főváros ki van véreztetve, a BKV ki van véreztetve.”
Nem minden takarékosság észszerű
Az energiakrízis miatt a közlekedési vállalatnak is csökkentenie kell fogyasztását, a villamosokat és más járműveket azonban folyamatosan működtetni kell. A sínek locsolása is elengedhetetlen a nagy hőségben.
Az egyik bevezetett intézkedés a villamosok visszafogottabb gyorsítása, mert az erős gyorsulás nagyobb pillanatnyi áramfelvétellel jár. Naszályi ezt érthető megoldásnak tartja.
A liftek és a páternoszterek leállítását viszont vitathatónak nevezte. Egy ötemeletes irodaépületben kézbesítőknek, idősebb vagy mozgásszervi betegséggel élő dolgozóknak kell így a felforrósodott lépcsőházban közlekedniük.
„Nem lehet olyan intézkedéseket hozni, hogy kiöntsük a fürdővízzel a gyereket is” – figyelmeztetett.
Felül kellene vizsgálni az elsőajtós felszállást
A szakszervezet azt is felvetette, hogy a hőség idejére átmenetileg fel kellene függeszteni vagy legalább felülvizsgálni az elsőajtós felszállási rendet.
Amikor a jármű minden ajtaja egyszerre nyílik, az utasok gyorsabban le- és felszállhatnak. Az elsőajtós rendszerben hosszabb ideig marad nyitva az ajtó, a felforrósodott külső levegő pedig folyamatosan beáramlik az utastérbe.
Ez akkor is rontja a körülményeket, ha a légkondicionáló egyébként működik. A hosszabb állásidő az utasokat és a járművezetőt egyaránt terheli.
A védőital önmagában kevés
A munkáltató kötelessége az egészséges és biztonságos munkakörülmények biztosítása. A BKV védőitalt adhat és igyekszik enyhíteni a terhelést, Naszályi szerint azonban gyakran inkább a legolcsóbb megoldásokat keresik.
A valódi védelemhez működő klímaberendezések, korszerű járművek, megfelelő pihenőhelyek és átalakított munkarend szükséges.
„Nem lehet a dolgozót megspórolni” – hangsúlyozta.
A közlekedési dolgozók között sok az idősebb munkavállaló, akiknek ízületeit, keringését és általános egészségi állapotát az ülőmunka és a hőség egyszerre terheli.
A lakosság érti, hogy takarékoskodni kell
Naszályi szerint az energiakrízist nem kellene kizárólag politikai konfliktusként kezelni. A lakosság jelentős része megértette, hogy mindenkinek felelőssége van a fogyasztás csökkentésében.
A legnagyobb hiányosságnak azt tartja, hogy alig esik szó a következő hasonló időszakra való felkészülésről.
„Mikor jutunk el oda, hogy fölkészülünk erre, és a legközelebbi alkalmat már fölkészülten várjuk?” – tette fel a kérdést.
A pillanatnyi válságkezelés mellett járműbeszerzésre, műszaki fejlesztésre és hosszabb távú működési tervre lenne szükség.
Már ősszel el kell kezdeni a következő nyár előkészítését
M. Kende Péter felvetette, hogy a szakszervezeteknek már szeptemberben vagy októberben tárgyalást kellene kezdeményezniük a fővárossal a 2027-es nyári működésről.
Naszályi egyetértett azzal, hogy a következő hőhullám előtt jóval korábban meg kell állapodni a menetrendről, a pihenőidőről és az ehhez szükséges finanszírozásról.
A BKV-nál három reprezentatív szakszervezet működik, amelyek több ügyben közösen lépnek fel. A tárgyalásokat nemcsak a vállalat vezetésével és a városházával, hanem akár a fővárosi közgyűlés frakcióival is lefolytatnák.
A szakszervezeti vezető szerint a költségeket el kell ismertetni, és a működéshez szükséges forrásokat biztosítani kell. „Ne várjuk meg, amíg a mentő viszi el, vagy a halottszállító a dolgozókat” – figyelmeztetett.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
