„Nem lesz más megoldás” – Nagy Erzsébet szerint sztrájktárgyalásokkal indulhat a tanév
A Pirkadat augusztus 5-i adásában M. Kende Péter Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagjával beszélgetett az oktatásirányítás átalakításáról, a Klebelsberg Központ új szerepéről, az iskolák esetleges önkormányzati fenntartásáról és a nevelést-oktatást segítő dolgozók elmaradt béremeléséről. A szakszervezeti vezető szerint a bejelentések mögött egyelőre sok a bizonytalanság, az új tanév pedig ismét tiltakozásokkal kezdődhet, ha nem születnek konkrét, jogszabályban garantált döntések.
Kutatóintézetté alakítanák a Klebelsberg Központot
Nagy Erzsébet szerint még nem világos, pontosan milyen szerepet szán a kormány a Klebelsberg Központnak. Magyar Péter bejelentése alapján az eddigi középirányító szervből statisztikai, kutatási és háttérelemző intézmény jöhet létre.
A szakszervezeti vezető elképzelhetőnek tartja, hogy az új szervezet adatokkal segítse az oktatáspolitikai döntéseket. Lannert Judit korábban adatalapú oktatásirányításról beszélt, így a változás ennek intézményi hátterét teremthetné meg.
Egyelőre azonban nem ismert az új intézmény költségvetése, feladatköre és személyi összetétele. Az is kérdéses, hogy a korábbi pénzügyi és igazgatási munkát végző alkalmazottak miként válhatnának egyik napról a másikra oktatáskutatókká.
„Ez nekem is egy kicsit furcsa” – jegyezte meg Nagy Erzsébet.
A tankerületi igazgatókról a szakszervezeteket is meg kellene kérdezni
A tankerületi központok vezetői álláshelyeit újra megpályáztatják, a jelöltekről pedig a polgármesterek is véleményt mondhatnak. Nagy Erzsébet nem érti, miért kizárólag az önkormányzati vezetők kapnak ilyen jogosultságot.
Szerinte a pedagógus-szakszervezetek pontos tapasztalatokkal rendelkeznek arról, mely tankerületi vezetők voltak együttműködők, kik voltak hajlandók egyeztetni, és kik zárkóztak el az adatszolgáltatástól vagy a konzultációtól.
„Egy demokratikus jogállamban azért pontlevonás járna” – mondta azokról, akik korábban teljesen elutasították az érdekképviseletekkel való párbeszédet.
Az iskolák ma még egy kisebb beszerzésről sem dönthetnek
A kormány a döntések helyi szintre vitelét, vagyis a szubszidiaritás elvének érvényesítését ígéri. Nagy Erzsébet szerint ez csak akkor válik érzékelhetővé, ha az intézmények valódi önállóságot kapnak.
Az elmúlt rendszerben még egy olcsóbb, leárazott irodai eszközt sem vásárolhatott meg az iskola saját döntésből. Engedélyt kellett kérni, a folyamat pedig akár hónapokig tartott, miközben a kérelmet végül el is utasíthatták.
A tankerületek a tantárgyfelosztásba és a pedagógusok alkalmazásába is rendszeresen beleszóltak. Nagy Erzsébet jelenleg is hall olyan esetekről, amelyek alapján ezen a területen még jelentős változtatásra volna szükség.
„Ha ebben az eljárásmenetben tudnak valamiféle változást elérni, akkor az már érzékelhető lesz az intézményekben” – fogalmazott.
Kettészakadhatnak a települések iskolái
Az önkormányzati fenntartás visszaállítása számos kérdést vet fel. Elképzelhető olyan helyzet, amikor egy település korábbi tíz intézményéből csak ötöt képes visszavenni és finanszírozni.
M. Kende Péter szerint ebben az esetben kialakulhatna egy önkormányzati és egy közvetlen állami iskolai kör, amely társadalmi alapon is kettéválhat. A jobb helyzetű családok gyermekei az önkormányzati intézményekbe, a hátrányos helyzetűek pedig az állami fenntartásban maradó iskolákba kerülhetnének.
Nagy Erzsébet ezt valós veszélynek tartja. Szerinte előbb pontosan meg kell határozni, hogyan működne egymás mellett a két fenntartási forma, és milyen szabályok akadályoznák meg az iskolák közötti különbségek növekedését.
A finanszírozás dönti el, ki vállalhat iskolát
Az önkormányzatok csak akkor tudnak felelős döntést hozni az intézmények átvételéről, ha előre ismerik a finanszírozási feltételeket.
A korábbi rendszerben az állami normatíva az iskolák kiadásainak mintegy hatvan százalékát fedezte, a fennmaradó részt a településeknek kellett előteremteniük. A gazdagabb önkormányzatok ezt meg tudták tenni, a szegényebbek azonban nem.
A kisebb településeken szakmai probléma is felmerülhet: nem minden önkormányzat rendelkezik megfelelő oktatásirányítási tapasztalattal. Más városok viszont jól felkészült intézményi háttérrel működnek, és kár lenne őket kizárni az iskolák fenntartásából.
„Egy adott településen az iskola igenis az adott életnek, a településnek a része” – hangsúlyozta Nagy Erzsébet. Sok helyen az iskola szervezi a helyi kulturális és közösségi programokat is.
Továbbra sincs döntés a béremelésről
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelése még mindig nem indult el. A Tisza programja huszonöt százalékos emelést ígért, de annak időpontjáról és végrehajtásáról nem született konkrét döntés.
Nagy Erzsébet szerint az érintettek már egy szeptemberi kezdést is elfogadnának, ha végre egyértelmű bejelentés és hozzá kapcsolódó jogszabályi garancia születne.
A tartós megoldást egy új bértábla és kiszámítható előmeneteli rendszer jelentené, amely a fizetések reálértékét is megőrzi.
„Csak induljon végre el ez a folyamat” – fogalmazott.
Az elmaradt jubileumi jutalmak kifizetésében sem történt előrelépés, pedig ez az állam számára jóval kisebb kiadást jelentene.
Újraindulhatnak a zebraszerdák
A szakszervezet korábban néhány hét türelmet adott az oktatási vezetésnek, ez az idő azonban már régen lejárt. Nagy Erzsébet azt is jelezte a minisztériumban, hogy nem szeretnék szeptemberben ismét sztrájkbizottsági tárgyalásokkal kezdeni a tanévet.
Ha azonban nem érkezik egyértelmű válasz, és nem születnek jogszabályban rögzített garanciák, szerinte nem marad más lehetőség.
A korábbi pedagógustüntetések egyik jelképe, a zebraszerda is visszatérhet.
„Ha nem lesz valamiféle mondás, és ahhoz kapcsolódó jogszabályi garancia, akkor nem lesz más megoldás” – jelentette ki.
Formalizált érdekegyeztetésre van szükség
Az oktatási kormányzat egyelőre nem adott új időpontot a következő egyeztetésre. A PDSZ ezért várhatóan ismét levélben kér tájékoztatást és találkozót.
Nagy Erzsébet szerint a jövőbeni törvénycsomagokról már az előkészítés szakaszában tárgyalni kellene a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel. Kevés értelme van az egyeztetésnek, ha a tervezet már elkészült, és azon érdemben nem lehet változtatni.
A cél egy állandó, formalizált érdekegyeztetési rendszer kialakítása lenne. A pedagógusok ebből láthatnák, hogy az oktatás átalakítása valóban párbeszédre épül, és nem csupán új intézményneveket és vezetőcseréket jelent.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
