„Külön-külön erőlködünk, vagy összerakjuk, ki miben jó” – Szanyi-Gyenes Xénia szerint az együttműködés nélkül lemaradnak a magyar cégek
A Pirkadat augusztus 5-i adásában M. Kende Péter dr. Szanyi-Gyenes Xéniával, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával és kutatójával beszélgetett az Európai Innovációs Index friss eredményeiről, a magyar kis- és középvállalkozások helyzetéről, valamint a cégek, egyetemek és intézmények közötti együttműködés hiányáról. Magyarország egy kategóriával feljebb lépett a rangsorban, a részletes adatok azonban továbbra is komoly lemaradást mutatnak.
Magyarország feljebb lépett egy kategóriával
Az Európai Bizottság minden évben összesíti az uniós tagállamok innovációs teljesítményét. Az országokat négy csoportba sorolják: vezető, erős, mérsékelt és feltörekvő innovátorokra.
Magyarország hosszú ideig az uniós átlag hetven százaléka alatt teljesítő, feltörekvő országok között szerepelt. A mostani, 72,1 százalékos eredménnyel azonban bekerült a mérsékelt innovátorok közé.
„Van némi pozitív fejlődés, ami talán reményre adhat okot a következő évek tekintetében” – értékelte az eredményt Szanyi-Gyenes Xénia.
A javulás ugyanakkor elsősorban statisztikai elmozdulás. A tartós előrelépéshez új programokra, megfelelő támogatási rendszerre és tényleges vállalati fejlesztésekre van szükség.
Európa közösen lehet versenyképes
Az Európai Unió innovációs teljesítményét gyakran az Egyesült Államokkal, Kínával vagy Dél-Koreával vetik össze. Szanyi-Gyenes szerint az egyes európai országok külön-külön nehezen tudnának versenyezni ezekkel a nagy gazdasági és technológiai központokkal.
Az uniós tagállamoknak ezért közös innovációs ökoszisztémában kell gondolkodniuk. Az együttműködés, a tudásmegosztás és az összehangolt fellépés nagyobb esélyt kínál a globális versenyben, mint az elszigetelt nemzeti próbálkozások.
A KKV-k innovációja továbbra is gyenge
Az összesített eredmény mögött harminckét mutató áll. Ezek között szerepel a kis- és középvállalkozások termék- és folyamatinnovációja, valamint az is, hogy a fejlesztéseket önállóan vagy más cégekkel, egyetemekkel és intézményekkel együttműködve hajtják-e végre.
A magyar KKV-k innovációs teljesítménye az uniós átlag 57,9 százaléka. Ausztria ugyanezen a területen 111 százalékon, Csehország 81,5, Szlovénia pedig 83,4 százalékon áll.
A mérsékelt innovátorok csoportjában közvetlenül Magyarország előtt szereplő Görögország ezen a részterületen 168 százalékos eredményt ért el.
Szanyi-Gyenes szerint ezért önmagában a kategóriaváltás kevés. A döntéshozóknak minden egyes részmutatót külön is meg kell vizsgálniuk.
Az együttműködésben különösen nagy a lemaradás
A vállalatok közötti innovációs együttműködés mutatójában Magyarország az uniós átlag 62,5 százalékán áll. Ausztria 144, Csehország pedig 122 százalékot ér el.
„Maga jó valamiben, én jó vagyok valamiben, meg a néző is jó valamiben. Ha külön-külön boxolunk és erőlködünk, vagy összerakjuk azt, hogy én ezt csinálom, ön azt csinálja, ő amazt csinálja, sokkal többre visszük” – fogalmazott a kutató.
A magyar vállalkozásoknak meg kell tanulniuk közösen fejleszteni, tudást és infrastruktúrát megosztani, valamint egyetemekkel, önkormányzatokkal és más intézményekkel kapcsolatot építeni.
A kormány teremtheti meg a feltételeket
A kutatók feladata, hogy bemutassák a problémákat, és adatokkal jelezzék, hol szükséges beavatkozás. A változáshoz azonban olyan vállalatok is kellenek, amelyek meghallják ezeket a figyelmeztetéseket.
A kormányzat megfelelő támogatási programokkal, finanszírozással és kiszámítható szabályozással segítheti az innovációt. Szanyi-Gyenes valódi vállalati fejlesztésekre fordított támogatásokat sürgetett a politikai vagy személyes kapcsolatok alapján kiosztott pénzek helyett.
A vezető innovátorok között Svédország, Dánia és Hollandia szerepel. Finnország és Belgium kis mértékben visszacsúszott, de továbbra is az uniós átlag közelében vagy afölött teljesít.
A digitális készségekben már látható fejlődés
A magyar eredmények között akad egyértelmű pozitívum is. Az alapfokúnál magasabb digitális készségekkel rendelkező lakosság aránya az elmúlt években növekedett.
Magyarország ezen a területen még mindig elmarad több régiós versenytársától, az irány azonban kedvező. A digitális tudás a vállalkozások fejlődéséhez is alapvető, mivel nélküle nehéz automatizálni, adatokat elemezni vagy korszerű termékeket és szolgáltatásokat létrehozni.
A cégvezetőknek saját magukat is meg kell vizsgálniuk
Szanyi-Gyenes szerint a vállalatvezetőknek nem feltétlenül kell megvárniuk egy új támogatási programot. Az innovációs felmérés kérdéseit saját cégük működésére is alkalmazhatják.
Érdemes végiggondolniuk, vezettek-e be az elmúlt években új vagy jelentősen továbbfejlesztett terméket. Azt is meg kell vizsgálniuk, hogy ez csak a vállalkozás számára volt új, vagy a teljes piacon is valódi újdonságnak számított.
Fontos mutató az is, hogy az új termékek mekkora részt képviselnek az árbevételben. Ha a fejlesztésre van piaci kereslet, és a fogyasztók valóban megveszik, akkor az innováció üzleti eredményként is megjelenik.
A kormányváltás hatása csak évekkel később látszhat
A most közzétett index nem kizárólag a 2026-os teljesítményt tükrözi, hanem korábbi évek adataiból is építkezik. Az új kormány esetleges programjainak hatása ezért legkorábban 2027-ben, még inkább 2028-ban jelenhet meg a rangsorban.
Szanyi-Gyenes Xénia szerint addig a vállalkozásoknak is fel kell ismerniük saját felelősségüket.
„Nekünk kell lépni, mert különben nagyon nagy bajba kerülnek ők is, a gazdaság is, és ezáltal mindannyian” – figyelmeztetett.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
