„A nagyhatalmi dörgölődzés elmaradásából Magyarországnak nincs semmilyen kára” – Szanyi Tibor szerint józanabb lett a külpolitika
A Pirkadat augusztus 4-i adásában Osváth Sarolta Szanyi Tiborral, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom vezetőjével folytatta az előző nap megkezdett külpolitikai értékelést. A beszélgetés középpontjában a magyar diplomácia irányváltása, az Európai Unióval és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés, valamint a nagyköveti kar jelentős átalakítása állt.
Elmaradtak a látványos nagyhatalmi gesztusok
Szanyi Tibor szerint a magyar külpolitikában egyelőre kevés a drámai fordulat, több kisebb elmozdulás azonban már érzékelhető. Ezek közül fontosnak tartja azt is, amit a kormány már nem tesz meg.
„Ez a nagyhatalmi dörgölődzés nincs” – fogalmazott.
A külügyminiszter nem jár rendszeresen Washingtonba, Moszkvába és Pekingbe, a kormányfő pedig nem méltatja naponta többször Donald Trumpot. Szanyi úgy látja, ezeknek a korábbi látványos akcióknak az elmaradása semmilyen veszteséget nem okoz Magyarországnak.
Ugyanezt tartja érvényesnek az orosz és a kínai kapcsolatokra is. A változást realisztikusabb külpolitikai megközelítésként értékelte.
A nemzetközi szervezetek gazdasági lehetőségeket is kínálnak
A politikus szerint Magyarország számára nemcsak az egyes államokkal fenntartott kapcsolat fontos, hanem az ENSZ és szakosított szervezetei, illetve más nemzetközi intézmények is.
Ezek a kapcsolatok diplomáciai jelenlétet, szakmai együttműködést és gazdasági előnyöket egyaránt jelenthetnek. Szanyi úgy látja, ezen a területen most kedvezőbb irányba mozdult el Magyarország megítélése.
Az Európai Unióval kialakított viszonyt ugyanakkor nem sorolja a hagyományos külpolitika körébe.
Az Európai Unió az együttműködés terepe
Szanyi szerint Magyarország uniós tagsága a mindennapi kormányzati működés része. Az ország nem kívülálló félként alkudozik Brüsszellel, hanem tagállamként részt vesz a közös döntésekben.
„Az unióval nem alkudozni kell, ott inkább együttműködni kell” – mondta.
Baloldali politikusként úgy véli, a versenynél nagyobb lehetőség rejlik az együttműködésben. Az Európai Uniót ezért nem a nemzetek közötti küzdelem színtereként kellene kezelni, hanem olyan intézményes rendszerként, amelyben világos szabályok és meghatározott tagállami jogosítványok működnek.
A magyar érdekek szerinte akkor érvényesíthetők eredményesen, ha az ország kihasználja ezeket az együttműködési lehetőségeket.
Harminchét nagykövet cseréje sem bénítja meg a diplomáciát
A beszélgetés második felében Osváth Sarolta arról kérdezte Szanyit, okozhat-e működési zavart, hogy a külügyi vezetés rövid időn belül több mint harminc nagykövetet vált le.
Szanyi szerint a nagyköveti munka kevésbé politikafüggő, mint ahogyan azt sokan gondolják. Egy tapasztalt diplomata eltérő politikai vezetéseket is képes szolgálni, ha jól ismeri a fogadó ország viszonyait, bejárása van a helyi intézményekhez, és képes kapcsolatot tartani a döntéshozókkal.
A nagykövetek cseréje ezért önmagában nem jelent törést.
A bizalmi posztokon más szempontok is érvényesülnek
Szanyi ugyanakkor hozzátette, hogy a kulcsfontosságú állomáshelyeken minden kormány igyekszik saját bizalmi embereit kinevezni.
Egy nagykövet olyan ügyeket is elintézhet, amelyek nem tartoznak a nyilvánosságra, ezért bizonyos országokban különösen fontos a politikai lojalitás. Ennek példájaként a svájci nagykövet hosszú szolgálati idejét említette.
Általános szabályként azonban négy-öt évente szükségesnek tartja a diplomaták mozgatását.
Túlzottan kötődni is lehet a fogadó országhoz
A rendszeres rotáció szakmai indoka Szanyi szerint az, hogy a diplomaták idővel túlságosan megszerethetik azt az országot, ahol szolgálnak.
Ilyenkor kialakulhat bizonyos aránytévesztés abban, hogy valójában melyik állam érdekeit képviselik. A váltás ezt a veszélyt is csökkenti, és lehetőséget ad arra, hogy más földrajzi és politikai környezetben szerezzenek tapasztalatot.
A most lecserélt nagykövetek többsége Szanyi tudomása szerint egyébként is kitöltötte a szokásos négy-öt éves szolgálati időt.
„Ez a tömeges nagyköveti csere, bármennyire is szokatlannak tűnik, normális” – összegezte.
A külpolitika hangneme már önmagában változást jelez
Szanyi Tibor értékelése szerint a magyar külpolitikában egyelőre inkább korrekciók, mint teljes irányváltások történtek. A nagyhatalmaknak tett látványos gesztusok visszaszorultak, az Európai Unióval és a nemzetközi szervezetekkel pedig együttműködőbb kapcsolat körvonalazódik.
A diplomáciai hálózat átalakítása nem okoz feltétlenül fennakadást, ha a cseréket szakmailag felkészült emberek kinevezése követi. Szanyi szerint a következő időszakban az mutatja majd meg a változás valódi jelentőségét, hogy a visszafogottabb hangnemhez következetesebb nemzetközi cselekvés is társul-e.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
