„Izrael támogatottsága csökken Amerikában” – Gyarmati István szerint átrendeződnek az atlanti kapcsolatok
A Pirkadat augusztus 3-i adásában Breuer Péter dr. Gyarmati István nagykövettel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett az amerikai–izraeli viszony feszültségeiről, Donald Trump ukrajnai politikájának változásairól, Kína szerepéről és az Európai Unió külpolitikai döntéshozataláról. Gyarmati szerint Izrael és az Egyesült Államok érdekei a jelenlegi háborús helyzetben több ponton eltérnek, miközben Washington Ukrajnához fűződő viszonya is ellentmondásosan alakul.
Izrael és Amerika érdekei eltérnek
Gyarmati István szerint Benjamin Netanjahu és Donald Trump kapcsolatának romlása mögött az egyéni konfliktusokon túl eltérő nemzeti érdekek állnak.
Izrael saját biztonsági szempontjai alapján kívánja lezárni a háborút, az Egyesült Államoknak viszont más regionális és belpolitikai céljai is vannak. Ez óhatatlanul súrlódásokhoz vezet.
„Izraelnek a népszerűsége és Izrael támogatottsága csökken elég erőteljesen” – mondta Gyarmati az amerikai közhangulatról.
A szakértő abban bízik, hogy a többször lezártnak hitt háború végül valóban befejeződik, mert csak utána nyílhat lehetőség a két ország kapcsolatának nyugodtabb rendezésére.
Netanjahu és Trump helyzete is megváltozhat
Az ősz mindkét politikus számára fontos fordulatot hozhat. Izrael választások elé néz, és Gyarmati szerint egyáltalán nem biztos, hogy Netanjahu megtarthatja miniszterelnöki tisztségét.
Az Egyesült Államokban közben félidős választásokat tartanak, amelyeken a teljes képviselőház és a szenátus egy része megújul. Ha Trump elveszíti törvényhozási többségét, jelentősen beszűkülhet a mozgástere.
„Lehet, hogy nagyon béna kacsa lesz” – fogalmazott Gyarmati, hozzátéve, hogy Trump várhatóan nehezen viselné ezt a helyzetet, és még kiszámíthatatlanabb politikai reakciók következhetnének.
Trump közeledett Ukrajnához, majd visszalépett
Gyarmati szerint az amerikai elnök fokozatosan belátta, hogy az általa korábban várt orosz győzelem nem következik be. Emiatt közelebb került Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz.
Trump még azt is kilátásba helyezte, hogy Ukrajnában Patriot rakétákat gyárthatnak. Egy Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés után azonban már bizonytalanabbul nyilatkozott erről.
A szakértő azt is kifogásolta, hogy az amerikai hadügyi vezetés nem folyósít egy, a kongresszus által kétpárti támogatással megszavazott négyszázmillió dolláros segélyt.
„A jogállamiságnak az elnök és a kabinet szintjén a színvonala elég radikálisan csökkent” – értékelte az amerikai helyzetet.
Kína szavai és tettei között különbség van
Az Egyesült Államokban rossz néven veszik Kína kétértelmű álláspontját az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusokban.
Gyarmati úgy látja, a kínai retorika sokszor erőteljesebb, mint a tényleges cselekvés, a magas szinten elhangzó nyilatkozatoknak azonban önmagukban is politikai következményük van.
Kína nem feltétlenül közvetlen fegyverszállításokkal támogatja Oroszországot, hanem olyan alkatrészekkel, amelyek nélkül az orosz hadiipar nehezebben működne. Iránnal kapcsolatban hírszerzési együttműködés és rakétaszállítás lehetősége is felmerült, de Gyarmati hangsúlyozta, hogy ezek egy része megerősítetlen információ.
Peking az Európai Unióra számít
Kínai tárgyalásain Gyarmati azt tapasztalta, hogy Peking nyíltan beszél az Egyesült Államokkal folyó versengésről.
A kínai vezetés egyes kérdésekben az Európai Uniót tekintené a mérleg nyelvének, és azt szeretné, ha Brüsszel megértőbb lenne Kína érdekeivel szemben.
Az Európai Uniónak azonban Gyarmati szerint nincs következetes és egységes Kína-stratégiája. Bizonyos területeken együttműködik Pekinggel, más ügyekben keményebben lép fel, a tagállamok pedig gyakran eltérően ítélik meg a kapcsolatot.
Kaja Kallas túllépheti a hatáskörét
A beszélgetésben szóba került Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő tevékenysége is.
Gyarmati szerint Kallas sikeres észt miniszterelnök volt, jelenlegi tisztségében azonban túl önálló politikát folytat. A tagállamok egy részét az zavarja, hogy nem a közös álláspont kialakítására törekszik, hanem saját irányvonalát képviseli.
„Úgy politizál, mintha nem az országokat kellene képviselnie” – mondta.
Az elégedetlen országok között Franciaországot és Németországot is megemlítette. Gyarmati ugyanakkor nem támogatná az uniós külügyi szolgálat meggyengítését, inkább a főképviselő mozgásterét kellene világosabb keretek közé terelni.
A magyar külpolitika konszenzusra törekszik
Gyarmati a jelenlegi magyar külpolitikát kevésbé szélsőségesnek látja. Szerinte a kormány az Európai Unióban inkább konszenzust keres, és ezen belül próbálja érvényesíteni a magyar nemzeti érdekeket.
Példaként a spanyol migrációs válságot említette, amelynek ügyében huszonkét állam- és kormányfő, köztük a magyar miniszterelnök is közös figyelmeztetést támogatott.
„Nem vétóz, hanem konszenzust akar teremteni, amibe belefér a magyar nemzeti érdek is” – összegezte Gyarmati.
Brüsszelre ráférne a frissítés
A szakértő szerint az Európai Uniónak szüksége volna intézményi megújulásra. A finn államfőtől a német kancellárig több vezető is megfogalmazott már reformjavaslatokat.
Ezek megtárgyalását azonban rendre háttérbe szorítják az azonnali válságok: az ukrajnai háború, a migráció és a külpolitikai konfliktusok.
Gyarmati szerint Brüsszel sok esetben tűzoltást végez. Ez rövid távon elkerülhetetlen, hosszabb távon azonban nem helyettesíti a világos stratégiai döntéseket és az uniós intézmények működésének rendezését.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
