„Mindenkit megértek, aki nem így szeretné látni Mercuryt” – Kocsis András Sándor szobra már Európában is vitatéma
A Pirkadat augusztus 4-i adásában Breuer Péter Kocsis András Sándor szobrászművésszel, festőművésszel, a KAS Kiadó vezetőjével beszélgetett a nemrég felavatott Freddie Mercury-mellszoborról, a műalkotást övező vitákról és a kiadó közelgő könyveiről. A szobor a Queen énekesének elmélyült, érzékeny oldalát mutatja meg, miközben már Londonban, Olaszországban, Spanyolországban és Szlovéniában is beszélnek róla.
Hat országban állnak a szobrai
Kocsis András Sándor alkotásai hat országban láthatók, Budapesten hét köztéri szobra áll, további művei pedig múzeumokban kaptak helyet.
Különösen büszke József Attila kétszeres életnagyságú mellszobrára, amelyet a Kínai Íróakadémia elnökének felkérésére készített. Az alkotást másfél éve avatták fel Pablo Neruda szobrával együtt.
Horn Gyula portréja az Európai Parlament épületében található. A szobrot Jean-Claude Juncker leplezte le, aki politikai különbségeik ellenére jó kapcsolatot ápolt az egykori magyar miniszterelnökkel.
A világ harmadik Freddie Mercury-szobra
A Freddie Mercury-emlékmű elkészítésére a Queen Baráti Kör Kulturális Egyesület kérte fel. Az idei év több évforduló miatt is különleges: az énekes nyolcvan éve született, negyven éve adott világhírű koncertet Budapesten, és harmincöt éve halt meg.
Kocsis elmondása szerint ez a világ harmadik köztéri Freddie Mercury-ábrázolása. Az első a svájci Montreux-ben, a második Dél-Koreában áll.
A montreux-i alkotás az ikonikus színpadi mozdulatot örökíti meg, a dél-koreai szobor pedig egy helyi művészi értelmezést mutat. Kocsis tudatosan más irányt választott.
Az elgondolkodó embert akarta megmutatni
„Nekem Freddie Mercury sokkal több volt, mint a színpadon félmeztelenül ugráló zseniális sztár” – mondta.
Az énekes zoroasztriánus családban született. Kocsis szerint e vallási hagyomány központi gondolatai – a jó gondolat, a jó szó és a jó cselekedet – Mercury személyiségében is megjelentek.
A szobor avatásán részt vett Peter Freestone, az énekes egykori személyi asszisztense is. Ő külön örömét fejezte ki amiatt, hogy az alkotó nem a színpadi sztárt, hanem a csendesebb, elmélyültebb embert próbálta megragadni.
Freestone Mercuryt érzékeny, nagyvonalú, adakozó és jó szívű emberként jellemezte.
A kőtalapzat is vitát váltott ki
A mellszobor egy kőtömbön áll, amit az avatás egyik látogatója kifogásolt. Azt kérdezte, elfogyott-e a bronz, amiért az alkotó kőre helyezte a fejet.
Kocsis válaszában elmagyarázta, hogy a kő az egyik legősibb emberi szimbólum: az erőt, a kitartást, az állandóságot és az örökkévalóságot jelképezi.
A művész számított az eltérő reakciókra. „Mindenkit megértek, aki idegenkedik” – mondta, hozzátéve, hogy a művészi szabadsághoz a szokatlan értelmezés lehetősége is hozzátartozik.
Egy szobrot körbe kell járni
Kocsis szerint az internetre feltöltött fényképek gyakran félrevezetik a nézőt, mert egy háromdimenziós alkotást egyetlen nézőpontból mutatnak meg.
Varga Imre szobrászművész korábbi tanácsát idézte fel: egy plasztikát úgy kell megalkotni, hogy a néző körbe tudja járni. Egy festmény két dimenzióban működik, a szobor viszont csak a saját terében válik teljessé.
Egy helyi asszony az avatáskor még idegenkedett a műtől, később azonban arról írt, hogy kutyasétáltatás közben naponta elhalad mellette, és minden alkalommal jobban megszereti.
Londonban is kérdezik, náluk miért nincs ilyen
Az alkotás rövid idő alatt bekerült az európai Queen-rajongók látókörébe. Kocsis szerint Londonban már arról vitatkoznak, hogyan lehet Freddie Mercury-szobor Magyarországon, miközben Nagy-Britanniában nincs hasonló emlékmű.
Olasz rajongók kifejezetten a szobor miatt utaztak el a helyszínre, egyikük Mercury jelmezében fényképezkedett vele. A műről spanyol és szlovén fórumokon is megjelentek bejegyzések.
A vita így maga is hozzájárult ahhoz, hogy a szobor és magyarországi helyszíne nemzetközi figyelmet kapjon.
Könyv készül Fodor Zsóka életéről
A KAS Kiadónál egy hónapon belül két új kötet jelenik meg. Az első Fodor Zsóka pályáját és életét mutatja be, akit a közönség jelentős része ma is Magdi anyusként ismer.
A könyv gazdag fényképanyaggal kísért színháztörténeti tabló lesz. Bemutatja a színésznő pályáját, személyes kapcsolatait és azokat a nehézségeket is, amelyekről korábban ritkán beszélt.
Kocsis szerint Fodor Zsókát a Barátok közt ismétlései miatt a fiatalabb nemzedékek is felismerik. Nyolcvannégy évesen új főszerepre készül, és ősszel heti több előadása lesz.
Harmincegy értelmiségi ír a mögöttünk álló tizenhat évről
A másik kötet szeptember 2-án, a Pozsonyi Piknikre jelenik meg 16 év árnyékban címmel.
A könyvben harmincegy magyar értelmiségi írja le, hogyan élte meg az elmúlt tizenhat évet. A szerzők között szerepel Stefano Bottoni, Majtényi László, Csepeli György, Magyar György, Varnus Xavér és Perintfalvi Rita is.
Kocsis nem szabott tematikai vagy politikai feltételeket. Minden résztvevőtől saját személyes történetét kérte.
„Te hogyan élted meg? A te saját szubjektív történeted” – foglalta össze a felkérés lényegét.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
