„Európa egyetlen országa vagyunk, ahol nincs országos politikai napilap” – Németh Péter a Népszava megszűnt nyomtatott kiadásáról
A Pirkadat augusztus 4-i adásában Breuer Péter Németh Péterrel, a Népszava főszerkesztőjével és a Klikk TV műsorvezetőjével beszélgetett a nyomtatott lap megszűnéséről, a magyar sajtópiac torzulásairól, az olvasói felelősségről és a Népszava lehetséges folytatásáról. Németh szerint az online kiadás megmarad, egy későbbi hetilap indulása is elképzelhető, a politikai napilapok eltűnése azonban a teljes magyar nyilvánosság vesztesége.
Huszonkét év a Népszava élén
Németh Péter két időszakban összesen huszonkét éven át vezette a Népszavát. A beszélgetés elején határozottan visszautasította azt a felvetést, hogy az utóbbi években a lap a Magyar Szocialista Párt tulajdonában vagy irányítása alatt állt volna.
Elmondta, hogy a jelenlegi tulajdonos 2019 óta Leisztinger Tamás. Az MSZP a kétezres évek elején rövid ideig valóban rendelkezett tulajdonrésszel, a lapot azonban nem tudta finanszírozni.
A párt vezetői korábban többször kérték tagjaikat és szimpatizánsaikat, hogy fizessenek elő a Népszavára, ezek a kezdeményezések azonban kevés eredményt hoztak.
Online folytatódik, a nyomtatott lap sorsa kérdéses
A Népszava internetes kiadása tovább működik. Németh reményei szerint a későbbiekben egy hetilap is kapcsolódhat hozzá, arra viszont nem lát biztosítékot, hogy a politikai napilap valaha ismét megjelenik papíron.
„Európa egyetlen olyan országa vagyunk, ahol ma nincs országos terjesztésű nyomtatott politikai napilap” – mondta.
A Magyar Nemzet hetilappá alakítása után sem baloldali, sem jobboldali országos politikai napilap nem maradt a magyar piacon. Németh ezt súlyos kulturális és demokratikus veszteségnek tartja.
A nyomtatás és a terjesztés is politikai kézbe került
A napilapok működését a csökkenő olvasószám mellett a magas nyomdai és terjesztési költségek is nehezítik. Németh szerint azonban a piac nem pusztán gazdasági okokból omlott össze.
A fővárosban csak egy olyan jelentős nyomda működik, amely napilapot képes előállítani, a meghatározó terjesztővállalat pedig szintén a korábbi kormányzati oldalhoz kötődik.
A Népszava példányonkénti előállítási és terjesztési költsége állítása szerint csaknem háromszorosa volt annak az összegnek, amelyért a Magyar Nemzetre elő lehetett fizetni. Amikor rákérdezett a két lap közötti különbségre, a másik újság költségeit üzleti titokra hivatkozva nem közölték vele.
Háromezer ember tiltakozott a Népszabadságért
Németh Péter korábban azt hitte, hogy az olvasók tömegesen kiállnak majd kedvelt lapjuk mellett. A Népszabadság 2016-os bezárása azonban szerinte világosan megmutatta a társadalmi közönyt.
„Háromezer ember ment ki a Kossuth térre tiltakozni. Akkor rájöttem, hogy teljesen felesleges hiú ábránd, hogy ez a magyar társadalom ki fog állni a napilapjaiért” – fogalmazott.
Úgy látja, az újság sok család költségvetésében könnyebben elhagyható tétel, mint az élelmiszer vagy más mindennapi kiadás. Az anyagi nehézségek mellett az olvasási szokások átalakulása is hozzájárult a példányszámok visszaeséséhez.
A rendszerváltás után zuhantak be a példányszámok
A pártállami időszakban a Népszabadság akár nyolcszázezer, a Népszava pedig háromszázezer példányban jelent meg. Németh szerint ezek a számok nem valódi piaci keresletet tükröztek, hanem a kötelező és intézményes előfizetések rendszerét.
A rendszerváltás után a példányszámok gyorsan visszaestek. A kilencvenes évek elején még számos külföldi befektető látott lehetőséget a magyar sajtóban, később azonban egyre kevésbé érte meg pénzt tenni a politikai lapokba.
Az elmúlt tizenhat év hirdetési rendszere tovább rontotta a helyzetet: az állami reklámok elosztása nem piaci alapon történt, ami Németh szerint megfojtotta az iparágat.
A kormányzati hirdetések mellett is ellenzéki lap maradt
A Népszava kapott állami, úgynevezett társadalmi célú hirdetéseket, és Németh elismerte, hogy ezek fontos bevételi forrást jelentettek.
A lap szerkesztési irányát azonban ezek nem változtatták meg.
„Mi egy nagyon karakteres, egyértelmű ellenzéki lapot csináltunk” – jelentette ki.
Szerinte az elmúlt tizenhat évből nem található olyan cikk, amely kritikátlanul ünnepelte volna a kormány intézkedéseit. A lap következetesen azért bírálta a döntéseket, mert azokat szakmailag vagy politikailag elfogadhatatlannak tartotta.
A baloldali tőke nem tekintette kötelességének a sajtó támogatását
Németh szerint a jobboldalon korábban többször megfogalmazták, hogy erkölcsi kötelesség a saját politikai és kulturális sajtó fenntartása. Hasonló elkötelezettséget baloldali vállalkozóktól és vagyonos támogatóktól nem tapasztalt.
Úgy látja, nem a pártoknak kellene közvetlenül lapokat működtetniük. Arra volna szükség, hogy a baloldali gondolkodású olvasók és támogatók fontosnak tartsák egy tőlük független, de értékrendjükhöz közel álló újság fennmaradását.
A baloldali pártok közötti együttműködés hiánya sem segített: gyakran egymással is élesebb konfliktusban álltak, mint politikai ellenfeleikkel.
Hétezer előfizető maradt a végén
A nyomtatott Népszavának megszűnésekor körülbelül hétezer előfizetője volt. Németh ezt a mai magyar piacon jelentős számnak tartja.
Az előre befizetett összegek visszatérítésén jelenleg is dolgoznak. A régi olvasók közül sokan továbbra is bíznak abban, hogy a lap valamilyen nyomtatott formában visszatérhet.
Breuer Péter szerint akár húszezer elkötelezett előfizető is elegendő lehetne egy lap fenntartásához. Németh válaszából azonban az derült ki, hogy jelenleg még ez a közönség sem szerveződött meg.
A Klubrádió közösségi modellje példát mutathat
Németh Péter nagyra értékeli a Klubrádió munkáját, és méltatlannak tartja, hogy a rádió elveszítette frekvenciáját. Az interneten tovább működő szerkesztőséget ma nagyrészt hallgatói támogatások tartják életben.
Szerinte az új politikai helyzet sokakban azt az illúziót keltheti, hogy a független médiumok hamarosan ismét megélhetnek a piacról vagy állami forrásokból. Ez egyelőre nem következett be.
A Népszava jövője most egy lehetséges új befektetővel folytatott tárgyalásoktól függ. Németh azt mondta, a tulajdonos hozza majd meg a koncepcionális és személyi döntéseket. Ő tanácsaival továbbra is segítene, amennyiben erre igény mutatkozik.
A sajtószabadság intézményi kérdés is
Németh kifogásolta, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetségét nem vonták be a Médiatanács kialakításába, holott a szervezetnek mintegy 4500 tagja van.
A kormány szerinte korábban sem tett eleget azért, hogy létrejöjjön független nyomdai és terjesztési infrastruktúra. Az Európai Unió vizsgálhatja a magyar médiaszabadság helyzetét, de attól tart, hogy mire érdemi döntés születik, már alig marad nyomtatott lap, amelyet meg lehetne védeni.
„Remélem, hogy lesz Népszava” – mondta Németh Péter. Az online szerkesztőség működik tovább, a nyomtatott lap visszatéréséhez azonban olvasói akarat, befektetői elkötelezettség és tisztességesebb piaci környezet egyaránt szükséges.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
