„A konfliktus nem deeszkalálódik, hanem inkább eszkalálódik” – Kis-Benedek József szerint Izrael és az Egyesült Államok között is nő a feszültség
A Pirkadat július 17-i adásában Breuer Péter dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel, egyetemi tanárral és volt katonai attaséval beszélgetett az amerikai–izraeli kapcsolatok bizonytalanságairól, az iráni konfliktus kiszélesedéséről, az amerikai katonai gépek izraeli áttelepítéséről és egy lehetséges Trump–Netanjahu-találkozóról. A szakértő szerint a jelenlegi folyamatok a katonai eszkaláció irányába mutatnak, miközben Washington és Jeruzsálem céljai sem minden ponton azonosak.
Washington és Jeruzsálem eltérő célokat követ
Kis-Benedek József szerint az amerikai vezetésben már korábban is megjelentek Izraellel szemben kritikus hangok. Az Egyesült Államoknak elsősorban az nem tetszik, hogy Izrael Irán ügyében más célokat helyez előtérbe.
Izrael számára alapvető biztonsági érdek az iráni atomfegyver-előállítási képesség megszüntetése. Washington ugyanakkor jelenleg inkább a Hormuzi-szoros megnyitását és ellenőrzését tekinti elsődlegesnek. A szakértő szerint Irán aligha fogadná el, hogy az amerikaiak átvegyék a szoros teljes ellenőrzését.
„A konfliktus nem deeszkalálódik, hanem inkább eszkalálódik, tehát szélesedik” – mondta Kis-Benedek József.
A Hormuzi-szoros megkerülése éveket igényelne
Az energetikai útvonalak átalakítása szintén napirendre került. Az Egyesült Államok és az öböl menti olajtermelő országok olyan szállítási lehetőségeket keresnek, amelyekkel megkerülhető lenne a Hormuzi-szoros.
Az egyik elképzelés Jordánián és Szírián keresztül vezetné el az olajat más kikötők felé. Kis-Benedek szerint ez többéves fejlesztést igényelne, ezért a jelenlegi konfliktus rövid távú kezelésére nem kínál megoldást.
A térség instabilitása közben súlyos gazdasági következményekkel fenyeget. A szoroson áthaladó energiaszállítások akadályozása nemcsak a Közel-Keletet, hanem a világgazdaság egészét érintheti.
Amerikai gépek érkeznek Izraelbe
A beszélgetésben szóba került a Ben Gurion repülőtér terheltsége is. A katonai szállító- és légi utántöltő gépek nagy száma miatt több tízezer izraeli utas járatát fenyegetheti törlés.
A közlekedési és légügyi minisztérium ezért az amerikai gépek egy részét más izraeli repülőterekre irányítaná át. Kis-Benedek szerint ez érthető katonai lépés, mert Irán az öböl térségében lévő amerikai támaszpontokat és objektumokat támadja.
Az áttelepítés azonban újabb kockázatot teremt. Ha amerikai erők izraeli területről indítanak támadásokat, Irán még közvetlenebb résztvevőként kezelheti Izraelt.
Izrael szövetségesi hűséget bizonyít
Kis-Benedek úgy látja, Izrael az amerikai gépek befogadásával azt is jelezni kívánja, hogy megbízhatóbb szövetséges, mint egyes NATO-tagállamok. Voltak ugyanis olyan európai országok, amelyek nem kívánták fogadni az amerikai repülőgépeket.
Izrael korábban is biztosított hozzáférést amerikai repülőknek és hadihajóknak, ezért a mostani döntés mögött már meglévő katonai megállapodások is állhatnak.
A lépés ugyanakkor tovább mélyítheti az iráni–izraeli konfliktust, miközben Izrael eredetileg nem feltétlenül kívánt közvetlenül belépni az amerikai hadműveletekbe.
Netanjahu találkozót sürget Trumppal
Benjamin Netanjahu hivatala jelezte, hogy az izraeli miniszterelnök a hétvégén vagy a következő hét elején találkozhat Donald Trumppal. Amerikai részről ezt egyelőre nem erősítették meg.
Kis-Benedek szerint Izrael számára meghatározó jelentőségű az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolat, ezért Netanjahu mielőbb rendezni szeretné a vitás kérdéseket. A találkozón szóba kerülhet Irán, az amerikai katonai jelenlét és az izraeli biztonsági igények összehangolása is.
Trump kiszámíthatatlan döntéshozatala azonban bizonytalanná teszi a tárgyalás időpontját és eredményét. „Lehet, hogy egyik nap reggelén ezt mondja, este meg már más véleménye lesz” – fogalmazott a szakértő.
Az amerikai belpolitika is hat a szövetségre
A republikánus szavazók egy részének Izraellel szembeni távolodása szintén nehezíti Trump helyzetét. Kis-Benedek szerint ez még nem bizalmatlansági indítvány, de politikailag már komoly figyelmeztetés.
Az amerikai elnök számára fontos a novemberi félidős választások eredménye, ezért érzékenyen reagál minden olyan külpolitikai ügyre, amely megosztja saját táborát. Izrael ugyanakkor politikai és biztonsági garanciát vár Washingtontól arra, hogy a két ország közötti stratégiai kapcsolat fennmarad.
A szakértő szerint Netanjahu azt is szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok támogassa az iráni atomprogramhoz kapcsolódó létesítmények elleni fellépést. Ezek a tárgyalások azonban már a nem nyilvános katonai és hírszerzési egyeztetések körébe tartoznak.
Továbbra is az eszkaláció a valószínűbb
Kis-Benedek József szerint az Egyesült Államok egyszerre próbál katonai nyomást gyakorolni Iránra, tárgyalásra kényszeríteni Teheránt és fenntartani az együttműködést Izraellel. Ezek a célok jelenleg nehezen egyeztethetők össze.
Izrael számára az iráni nukleáris fenyegetés megszüntetése az elsődleges, Washington számára pedig a hajózási útvonalak és az energiapiac stabilizálása került előtérbe. A két szövetséges közötti kapcsolat ezért továbbra is szoros, de egyre több vitás kérdés terheli.
A jelenlegi katonai átcsoportosítások és támadások alapján Kis-Benedek József rövid távon nem a feszültség enyhülésére számít.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
