„A hallgatók 90–95 százaléka a végzettsége szerint tud elhelyezkedni” – Szatmári Péter szerint valódi szakmai pályát kínálnak a Milton Friedman Egyetem képzései
A Pirkadat július 17-i adásában Breuer Péter dr. Szatmári Péterrel, a Milton Friedman Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettesével beszélgetett a felvételi időszakról, az egyetem képzési kínálatáról, a pilótaképzésről, a tanítóképzésről, az egyházi tanszékről és a szépkorúak számára szervezett programokról. Szatmári szerint az intézményben végző hallgatók többsége gyorsan megtalálja a helyét a munkaerőpiacon, miközben egyre több képzés kapcsolódik közvetlenül szakmai partnerekhez.
Július 23-án kiderülnek a ponthatárok
A magyar felsőoktatásban különösen izgalmas időszak következik: július 23-án este nyolc órakor minden jelentkező megtudja, melyik intézménybe vették fel. Szatmári Péter szerint azoknak sem kell lemondaniuk az őszi tanulásról, akik lecsúsztak a választott szakról, nem jelentkeztek időben vagy másképp alakultak a terveik.
A pótfelvételi során tíz nap áll rendelkezésükre, hogy újragondolják, mit szeretnének tanulni, majd egy intézmény egyetlen képzésére jelentkezhetnek.
A Milton Friedman Egyetemen közben lezárult a tanév, a diplomaosztókat a következő héten tartják. A végzősök egy része már az utolsó hónapokban belép a munkaerőpiacra.
A legtöbben a szakmájukban helyezkednek el
Szatmári elmondása szerint az egyetem hallgatóinak 90–95 százaléka a végzettségéhez kapcsolódó munkát talál. Sokan már a nyár folyamán dolgozni kezdenek, mások külföldi szakmai gyakorlatra mennek, vagy további tapasztalatokat szereznek.
Az alapképzés után több hallgató mesterszakon folytatja tanulmányait, a mesterdiploma megszerzése után pedig a doktori képzés is felmerülhet. Bár a Milton Friedman Egyetemnek jelenleg nincs saját doktori iskolája, oktatói több más intézmény doktori képzésében dolgoznak témavezetőként és oktatóként.
Az egyetem együttműködik többek között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, az ELTE-vel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és vidéki felsőoktatási intézményekkel. Az Erasmus-programon keresztül külföldi egyetemekkel is szoros kapcsolatokat tart fenn.
A tanítóképzés egyre népszerűbb
A beszélgetésben szóba került az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem pedagógusképzési tradíciója is. Szatmári szerint az intézmény a magyar tanító- és tanárképzés egyik fontos központja, ahol a szakos képzések mellett pedagógiai kar és doktori iskola is működik.
A Milton Friedman Egyetemen tanítóképzés zajlik, amely egyre több jelentkezőt vonz. A négyéves képzésben olyan specializációkat kínálnak, amelyekkel a végzős tanítók nemcsak alsó tagozatban, hanem akár hetedik osztályig is taníthatnak matematikát, irodalmat és más közismereti tárgyakat.
Szatmári hangsúlyozta, hogy az online oktatás lehetőségei fontosak, de az egyetem a Covid után tudatosan visszaszoktatta a hallgatókat a jelenléti képzéshez. A tantárgyak jelentős része ugyanakkor digitálisan is hozzáférhető, ami különösen a munkájuk mellett tanuló levelezős hallgatóknak jelent segítséget.
Egy év múlva végez az első pilótaévfolyam
A Milton Friedman Egyetem 13 alapszakot kínál, a tanítóképzéstől a társadalomtudományi és bölcsészeti szakokon át az üzleti informatikáig. Különleges elem a pilótaképzés, amelynek első évfolyama egy év múlva végez.
A képzésben olyan szakmai partnerek vesznek részt, mint a HungaroControl, az Aeroplex és a Budapest Airport. Szatmári szerint intenzív programról van szó, amelyben a hallgatók jelentős gyakorlati tapasztalatot szereznek.
A pilótaképzés költséges és nem tömegképzés. Egy évfolyamon tíz-húsz hallgatóval lehet minőségi szakmai munkát végezni, és az előzetes adatok szerint a következő évfolyam létszáma is ebben a sávban alakulhat.
Egyházi fenntartású, világi egyetem
Az intézmény egyházi fenntartásban működik, képzéseinek többsége azonban világi jellegű. Az egyházi tanszékhez kapcsolódóan már alapképzés és mesterszak is elindult, hosszabb távon pedig doktori program létrehozását is tervezik.
Az itt tanulók számára ugyanúgy elérhetők az állami ösztöndíjas helyek. A finanszírozás a ponthatároktól és az állammal kötött hosszú távú megállapodástól függ, az állami helyekhez pedig várhatóan magasabb felvételi pontszámokra lesz szükség.
Már a negyvenesek is szépkorú hallgatók
A beszélgetés végén a Milton Friedman Egyetem szépkorúak számára szervezett képzései kerültek elő. A program 2011 óta működik, így ősszel már a tizenötödik tanév kezdődik.
Hetente tartanak egy díjmentes plenáris előadást, amelyen átlagosan 300–400 résztvevő jelenik meg. Emellett 40–45 kurzus, szeminárium és tanfolyam közül lehet választani. Egy hallgató rendszerint négy-öt foglalkozást vesz fel, és hétről hétre részt vesz az órákon.
Szatmári szerint az életkori határ egyre lejjebb tolódik. Korábban főként hetven év felettiek jártak ezekre a képzésekre, ma már inkább „negyven pluszos” programként tekintenek rá.
A Milton Friedman Egyetem képzési kínálata így a pályakezdőktől a dolgozó levelezős hallgatókon át az idősebb generációkig sokféle élethelyzetre kínál tanulási lehetőséget. Szatmári Péter szerint a cél minden esetben ugyanaz: használható tudás, szakmai kapcsolatok és olyan végzettség, amelynek helye van a munkaerőpiacon.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
