„A társadalmi párbeszédet helyre kell állítani” – Tóth Tünde szerint a pedagógusok nem kész jogszabályokat akarnak utólag véleményezni
A Pirkadat július 15-i adásában M. Kende Péter Tóth Tündével, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökével beszélgetett a teljesítményértékelési rendszer felfüggesztéséről, az oktatási érdekegyeztetés hiányairól, a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók bérhelyzetéről és a következő tanév nyitott kérdéseiről. A szakszervezet szerint a korábbi rendszer óriási adminisztrációs terhet jelentett, valódi szakmai haszna viszont nem volt. A nagy kérdés most az, milyen új értékelési modell, milyen bérpolitika és milyen oktatásirányítási szerkezet következik.
Felfüggesztették a teljesítményértékelést, de valaminek jönnie kell helyette
Tóth Tünde megerősítette: a jelenlegi teljesítményértékelési rendszert valóban felfüggesztették. A Pedagógusok Szakszervezete régóta bírálta a rendszert, mert az álláspontjuk szerint felesleges adminisztrációs terhet rótt a pedagógusokra, miközben szakmai szempontból nem volt érdemi haszna.
Az alelnök felidézte, hogy Lannert Judit a parlamentben ismertette: az elmúlt négy hónapban több mint 23 ezer munkaórát töltöttek az oktatásban dolgozók a teljesítményértékelési rendszerrel. Ez szerinte jól mutatja, mekkora pluszterhet jelentett az egész ágazatnak.
„Gyakorlatilag semmi értelme nem volt ennek a teljesítményértékelési rendszernek” – mondta Tóth Tünde.
A helyzetet ugyanakkor nem lehet annyival lezárni, hogy a rendszert eltörlik. Az európai uniós megállapodásokhoz kötődő pedagógus-béremelés része volt, hogy valamilyen teljesítményértékelési rendszernek lennie kell. A PSZ ezért most azt várja, hogy a minisztérium kezdje meg az egyeztetést arról, mi léphet a felfüggesztett modell helyébe.
Nem elég a kész rendelettervezetek véleményezése
A társadalmi párbeszéd helyreállítását Tóth Tünde az egyik legfontosabb feladatnak nevezte. Az elmúlt időszakban kaptak ugyan meghívókat egyeztetésekre, de ezek jellemzően már elkészült rendelettervezetek véleményezéséről szóltak.
Példaként említette, hogy múlt pénteken a sztrájkjoggal kapcsolatban volt egyeztetés, ahol Gosztony Gábor, a PSZ alelnöke képviselte a szervezetet. Ezen a héten pénteken pedig a tanév rendjéről szóló egyeztetésre mennek.
A szakszervezet azonban ennél korábbi és mélyebb bevonást szeretne. Tóth szerint nem az lenne az intézményesített érdekegyeztetés lényege, hogy a már kodifikált jogszabálytervezeteket írásban és szóban véleményezhetik, hanem az, hogy a szakszervezetek és más érintettek már az előkészítési folyamat elején jelen legyenek.
„A munkavállalói akaratot és érdekeket a szakszervezetek tudják igazán képviselni” – fogalmazott.
Mi lesz a köznevelés-stratégiai kerekasztallal?
A PSZ számára az is nyitott kérdés, mi lesz azokkal a korábbi fórumokkal, mint a köznevelés-stratégiai kerekasztal. Ebben a munkáltatói oldalt képviselő szervezetek, a szakszervezetek, civil szereplők és a kormány képviselői is jelen voltak.
Tóth Tünde szerint nem világos, hogyan kívánja ezt a fórumot átalakítani az új oktatásirányítás, és az sem, milyen szervezetek kapnak helyet benne. A szakszervezet azt szeretné, ha az intézményesített érdekegyeztetés nem formális, kötelező gyakorlat lenne, hanem valódi tartalommal működő szakmai fórum.
Ehhez az kellene, hogy a döntéshozók már a jogszabályalkotás előtt meghallgassák az oktatásban dolgozók képviselőit.
A NOKS-dolgozók bére még mindig kettessel kezdődik
A beszélgetés egyik hangsúlyos témája a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, vagyis a NOKS-munkavállalók bére volt. Tóth Tünde szerint az ő helyzetük továbbra is méltatlan: nettó fizetésük sok esetben még mindig kettessel kezdődik.
„Ez olyan méltatlan bér, ami az éhenhaláshoz még pont sok egy kicsit, de a tisztességes megélhetéshez nagyon-nagyon kevés” – mondta.
A Tisza Párt programjában 25 százalékos béremelés szerepelt, de ehhez nem rendeltek határidőt. A PSZ ezért nem tudja, mikor tervezi a kormány végrehajtani ezt a lépést.
A szakszervezet NOKS-tagozata nagyon aktívan dolgozott az elmúlt másfél-két évben azért, hogy a béremelés napirenden maradjon. A PSZ eredeti javaslata az volt, hogy a NOKS-dolgozók bérét a garantált bérminimum 150 százalékára emeljék, hosszabb távon pedig számukra is rendezett bértáblát dolgozzanak ki.
Kompromisszumos javaslat: 25 százalék július 1-jétől
Tóth Tünde elmondta: a NOKS-tagozat tagjai kompromisszumként elfogadnák a 25 százalékos béremelést, ha azt visszamenőleges hatállyal, július 1-jétől megkapnák. Emellett azt kérik, hogy 2027. január 1-jétől valósuljon meg a garantált bérminimum 150 százalékára emelés.
Most nyári szünet van, de a dolgozók készülnek. Ha a nyár folyamán nem történik előrelépés, akkor szeptemberben újabb országos akcióval indítanák a tanévet.
A technikai dolgozók helyzete is hasonlóan fontos, hiszen az iskola működéséhez nemcsak pedagógusokra, hanem az oktatást segítő és az intézményeket fenntartó munkatársakra is szükség van.
A szakszervezet nyáron sem áll le
M. Kende Péter arra is rákérdezett, mit csinál nyáron a Pedagógusok Szakszervezete. Tóth Tünde elmondta: természetesen náluk is vannak szabadságolások, de ügyelnek arra, hogy a szervezet elérhető maradjon.
A nyári szünet alatt is figyelik a jogszabályváltozásokat, próbálják elérni a kollégákat, és folyamatosan monitorozzák az oktatásban dolgozók véleményét. Az alelnök hangsúlyozta: ő csak azt képviselheti, amire a tagság felhatalmazza.
Ezért a PSZ számára nem technikai kérdés, hogy a nyári időszakban is kapcsolatban maradjanak az iskolákban, óvodákban és más oktatási intézményekben dolgozókkal.
Iskolák visszaadása önkormányzatoknak: pénz nélkül nem megy
A következő tanévvel kapcsolatban Tóth Tünde több nyitott kérdést is felsorolt. Az egyik legfontosabb a tankerületi fenntartású intézmények jövője. A kormány lehetővé tette, hogy az önkormányzatok visszakaphassák az iskoláikat, ha ezt szeretnék.
A PSZ szerint azonban nem világos, milyen finanszírozást rendelne ehhez a kormány. A tankerületi rendszerben az intézmények jelentősen alulfinanszírozottan működtek, és az elmúlt években sok önkormányzat pénzügyileg meggyengült. Tóth Tünde szerint a jelenlegi finanszírozási szint mellett sok település számára nem lesz reális lehetőség az iskolák visszavétele.
Ezért nem elég jogi lehetőséget adni: működő pénzügyi keretet is kell mellé rendelni.
NAT, szakképzés, jogállás: minden nyitva van
A nemzeti alaptanterv átalakítása is a nagy kérdések közé tartozik. A PSZ még nem tudja, milyen módosításokat tervez az oktatásirányítás. Ugyanez igaz a szakképző intézményekre és a szakképzési centrumokra is: várható-e átvilágítás, milyen határidővel, és lesz-e érdemi átalakítás a rendszerben.
Tóth Tünde külön kiemelte az oktatásban dolgozók eltérő jogállását. A szakképzésben dolgozók jelenleg a munka törvénykönyve hatálya alatt állnak, míg a köznevelésben dolgozók a státusztörvényként ismert jogállási szabályozás alá tartoznak. A szakszervezet régóta szeretné, ha bölcsődétől középiskoláig egységesebb jogállási rendszer jönne létre az oktatásban dolgozók számára.
A PSZ szerint a kormányzat középtávú elképzelései sem látszanak még világosan. A szervezet készen áll a javaslataival, és bármikor hajlandó azokat intézményesített érdekegyeztetésben megvitatni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
