„A legrosszabb része ennek az, amikor munkahelyek kerülnek válságba” – Palóc André szerint komoly figyelmeztető jelek látszanak a gazdaságban
A Pirkadat augusztus 28-i adásában M. Kende Péter Palóc Andréval, a Fidesz országgyűlési képviselőjével beszélgetett a beruházások visszaeséséről, az építőipar helyzetéről, a lakossági és vállalati bizalom romlásáról, valamint arról, milyen következményekkel járhat, ha a családok ismét visszafogják a fogyasztásukat. Szóba került a Wire Construct körüli bizonytalanság, az állampapírpiac, az áfacsökkentések hatása és az is, miért tartja Palóc a munkahelyek elvesztését a legnagyobb gazdasági veszélynek.
Visszaesett a lakossági és a vállalati bizalom
Palóc André szerint több mutató egyszerre utal arra, hogy romlottak a gazdasági várakozások.
A GKI felméréseit idézve arról beszélt, hogy mind a vállalati, mind a lakossági bizalmi index jelentősen csökkent, miközben a beruházások is visszaestek.
Szerinte az állami beruházások azért maradnak el, mert nem születnek elég gyorsan érdemi döntések, a vállalatok pedig kivárnak a bizonytalan környezetben.
„Egy vállalat, amikor nem beruház, az azt jelenti, hogy nem bízik a jelenlegi helyzetben meg a jövőben.”
Az építőipart több oldalról szorítja a helyzet
Palóc szerint az építőipar különösen sérülékeny, mert egyszerre hiányoznak az állami megrendelések és a vállalati beruházások, miközben az építőanyagok sem lettek olcsóbbak.
A Wire Construct körüli helyzettel kapcsolatban elsősorban a munkahelyeket emelte ki.
Állítása szerint legalább tízezer ember lehet közvetlenül vagy közvetve érintett, ezért számára nem az a legfontosabb kérdés, mi történik egy konkrét céggel, hanem az, hogy az ott dolgozók állásával mi lesz.
„A munkahelyek, amikor veszélybe kerülnek, na, az igazán visszacsinálhatatlan és nagyon komoly probléma.”
A reálkeresetek lassulása is figyelmeztető jel
Palóc szerint 2021 óta nem volt olyan alacsony a reálkeresetek növekedése, mint most.
Ebből azt olvassa ki, hogy a vállalatok kevésbé hajlandók jelentős béremelésekre, illetve óvatosabbá válhatnak új munkahelyek létrehozásában is.
Szerinte ezek önmagukban még nem bizonyítják, hogy komoly válság következik, de együttesen már olyan jelek, amelyeket nem érdemes félvállról venni.
A befektetők magasabb kamatot kérnek
Palóc az Államadósság Kezelő Központ legutóbbi aukcióját is figyelmeztetőnek nevezte.
Elmondása szerint a tíz- és tizenöt éves állampapírokat a korábbinál magasabb kamatfelárral sikerült értékesíteni.
Ezt úgy értelmezte, hogy a nemzetközi befektetők kevésbé bíznak a magyar gazdaságpolitika jelenlegi irányában, ezért csak nagyobb hozam mellett hajlandók hosszabb távra pénzt adni az államnak.
Bizonytalanságban először a fogyasztást fogják vissza
M. Kende Péter arra kérdezett rá, hogy a bizalom csökkenése visszahozhatja-e a „párnacihában tartott pénz” korszakát.
Palóc szerint ennél fontosabb az, hogy ilyen helyzetben jellemzően nő a megtakarítási hajlandóság és csökken a fogyasztás.
Ha az emberek bizonytalannak érzik a jövőt, először azokról a kiadásokról mondanak le, amelyek nem feltétlenül szükségesek.
Ritkábban mennek fodrászhoz, kevesebb szépészeti szolgáltatást vesznek igénybe, elhalasztják a hosszú hétvégét vagy más szabadidős kiadást.
A visszaeső fogyasztás könnyen továbbgyűrűzik
Palóc arra figyelmeztetett, hogy a kevesebb fogyasztás nemcsak a családokat érinti.
Ha például egy fodrásznak kevesebb vendége van, csökken a bevétele, ezért ő maga is kevesebbet költ. Ez a folyamat továbbterjedhet más vállalkozásokra, majd végül a foglalkoztatásra is.
„A legrosszabb része ennek az, amikor munkahelyek kerülnek válságba.”
Palóc szerint a tartósan magas munkanélküliségből különösen nehéz visszatérni. Példaként a 2007–2008-as pénzügyi válság utáni időszakot említette, amikor a munkanélküliség Magyarországon 11 százalék körüli szintre emelkedett.
A készpénzhasználatnak is van szociális oldala
A parlamenti viták kapcsán Palóc kitért arra is, hogy egyes budapesti szolgáltatásoknál egyre kevésbé lehet készpénzzel fizetni.
Szerinte ezt azok szempontjából is vizsgálni kell, akik idősebbek, bizonytalanabbul használják a digitális eszközöket, vagy egyszerűen készpénzben kapják a jövedelmüket.
Úgy véli, nem lenne helyes kizárni őket bizonyos szolgáltatásokból csak azért, mert nem használnak bankkártyát vagy mobilfizetést.
Az áfacsökkentés önmagában nem hoz áttörést
A fogyasztás ösztönzésére Palóc az új kormány egyes áfacsökkentéseit is szóba hozta.
Elmondta, hogy pártja alapvetően szkeptikus az általános áfacsökkentéssel kapcsolatban, de ha bizonyos alapvető termékeket ezzel próbálnak olcsóbbá tenni, ezeket a lépéseket támogathatják.
A vényköteles gyógyszerek esetében azonban szerinte a lakossági megtakarítás gyakran csak száz forint körüli összeg lehet dobozonként.
„Jobb a sűrű fillér, mint holnap a ritka forint”, de ezt nem tartja átütő segítségnek.
A tűzifánál a kereskedők likviditása is gond lehet
A tűzifa áfájának csökkentésénél Palóc arra hívta fel a figyelmet, hogy a piacon állami és magánszereplők is működnek.
Az állami erdőgazdaságoknál könnyebb lehet ellenőrizni, hogy az áfacsökkentés valóban megjelenik-e az árakban, a magánkereskedőknél viszont ez nehezebb.
További problémát jelenthet, hogy a kereskedő a meglévő készlet után még magasabb áfát fizetett, miközben az értékesítéskor már az alacsonyabb kulcsot alkalmazza.
Palóc szerint emiatt átmeneti likviditási rés keletkezhet, ami egy kisebb települési vállalkozónál komoly problémát okozhat.
A parlamentben is az építőiparról készül beszélni
Palóc André elmondta, hogy a stúdióból egyenesen az Országházba indul, ahol napirend előtti felszólalásában az építőipar helyzetét és a gazdasági bizonytalanság jeleit is szóba kívánja hozni.
Szerinte most különösen fontos figyelni arra, hogy a beruházások csökkenése, a fogyasztói óvatosság és a vállalati kivárás ne forduljon át tartós foglalkoztatási problémává.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
