„Nem kell megijedni ettől” – Rusvai Miklós szerint a nyugat-nílusi láz évek óta velünk van
A Pirkadat augusztus 28-i adásában M. Kende Péter dr. Rusvai Miklós virológussal beszélgetett a nyugat-nílusi láz első idei magyarországi esetéről, a szúnyogok szerepéről, az afrikai ebolajárványokról és a hőhullámok állatokra gyakorolt hatásáról. Rusvai szerint a nyugat-nílusi láz neve ugyan ijesztően hangzik, de Magyarországon több mint két évtizede jelen van, az idei száraz időjárás miatt pedig éppen az a meglepő, hogy az első diagnosztizált eset csak most jelent meg.
Több mint húsz éve jelen van Magyarországon
Rusvai Miklós szerint a nyugat-nílusi láz egyáltalán nem új jelenség Magyarországon.
Az első hazai eseteket a 2000-es évek elején mutatták ki, de szerinte valószínű, hogy a vírus már korábban is jelen volt, csak nem keresték célzottan.
„Magyarországon jelen van, és minden évben több esetet diagnosztizálnak.”
Van olyan év, amikor csak néhány tucat esetet találnak, máskor kétszáznál is többet. Ez nagyrészt attól függ, mennyi szúnyog van.
A szárazság késleltethette az idei szezont
Rusvai szerint az idei száraz időjárás miatt kevesebb szúnyog volt, ezért valószínűleg később jelent meg az első diagnosztizált eset is.
A betegség vírusos eredetű, és nincs ellene olyan gyógyszer, amely közvetlenül elpusztítaná a vírust.
Ennek oka, hogy a vírusok a saját sejtjeinket használják fel a szaporodásukhoz.
„Nagyon nehéz olyan gyógyszert találni, ami különbséget tud tenni a sejt anyagcseréje és a vírus között.”
A kezelés ezért elsősorban a tünetek enyhítésére és a szervezet támogatására irányul.
Nem minden szúnyog ellenség
A beszélgetésben szóba került az is, hogy a szúnyoggyérítésnél fontos különbséget tenni az egyes fajok között.
Rusvai kiemelte a Balatonnál rajzó árvaszúnyogokat, amelyek nem csípnek, így betegséget sem terjesztenek.
Sőt, fontos szerepük van az ökoszisztémában, mert több madárfaj táplálékául szolgálnak.
Szerinte ezért úgy kell védekezni a csípőszúnyogok ellen, hogy közben más, ártalmatlan és hasznos szúnyogfajok populációja ne sérüljön.
Az ebola más típusú veszély
A beszélgetés következő témája a Kongói Demokratikus Köztársaságban megjelenő ebolajárvány volt.
Rusvai szerint az ebola európai terjedése más okok miatt kevésbé valószínű.
A vírus természetes hordozói olyan gyümölcsevő denevérek, amelyek Európában nem élnek.
A fertőzés időnként akkor kerül át emberre, amikor helyi közösségek ezeket az állatokat elfogyasztják, illetve a feldolgozás során kapcsolatba kerülnek fertőzött szövetekkel.
Ezután a vírus már emberről emberre is terjedhet.
A temetkezési szokások is segíthetik a terjedést
Rusvai szerint az ebolajárványok megfékezését a helyi kulturális szokások is nehezítik.
A halottakat sok helyen megölelik, megcsókolják, megsimítják, majd akár nagy távolságra is elszállítják azért, hogy szülőfalujukban temessék el őket.
Ez jelentősen növelheti a fertőzés továbbadásának veszélyét.
Szerinte ezért az ilyen járványok helyi kezelése nemcsak orvosi, hanem társadalmi és kulturális kérdés is.
A hőhullám az állatokat is komolyan terheli
M. Kende Péter a nagy nyári hőhullámok miatt a haszonállatok helyzetére is rákérdezett.
Rusvai szerint a legfontosabb szabály egyszerű:
„Ivóvíz mindig álljon rendelkezésre korlátlanul.”
Emellett árnyékot is biztosítani kell az állatok számára. A legelő állatok sokszor ösztönösen visszahúzódnak a déli órákban.
A juhok például egymáshoz húzódnak, és egymás árnyékába teszik a fejüket.
A hőstressz a termelésben is meglátszik
Rusvai szerint a magas hőmérséklet nemcsak az állatok komfortját rontja, hanem a gazdasági teljesítményt is.
Szarvasmarháknál csökkenhet a tejhozam és a húsfelépítés, baromfinál pedig a tojáshozam is visszaeshet.
A zárt tartás különösen veszélyes lehet.
Egy nagy baromfitelepen például egy rövid áramszünet is végzetes lehet, ha leállnak a szellőztető ventilátorok.
A méhek saját magukat hűtik
A méhek különleges módon alkalmazkodnak a meleghez.
Rusvai elmondta, hogy a kaptár bejáratánál megkapaszkodva szárnyukkal mozgatják a levegőt, így hűvösebb levegőt juttatnak be, a meleget pedig kifelé hajtják.
A kaptárakat ennek ellenére érdemes árnyékos helyre tenni.
Lesz elég magyar méz
A mézterméssel kapcsolatban Rusvai óvatosan optimista volt.
„Nem lesz egy csúcsév, de voltak rosszabbak is.”
Szerinte a magyar méhészek a hazai lakosság mézigényét biztosan ki tudják elégíteni, és megfelelő körülmények között még exportra is maradhat.
Szúnyogháló, folyadék és józanság
A beszélgetés végén Rusvai azt hangsúlyozta, hogy a nyugat-nílusi láz miatt nem kell pánikba esni.
A legfontosabb az egyszerű megelőzés: a szúnyogcsípések elleni védekezés, például szúnyogháló használata, valamint a nagy melegben a megfelelő folyadékbevitel.
A házi- és haszonállatokra pedig ugyanúgy figyelni kell, mint magunkra, mert a szélsőséges hőség őket is komolyan megterheli.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
