„Bevallom őszintén, én nem értem az egészet” – Kovács András szerint túl sok a kérdőjel az új hivatalok körül
A Pirkadat augusztus 28-i adásában M. Kende Péter Kovács Andrással, a Mandiner főmunkatársával beszélgetett a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal vezetőinek kiválasztásáról, az új médiafelügyeleti struktúráról, a kormányzati döntések körüli kivárásról és a következő hetek várható politikai eseményeiről. A beszélgetés elején jutott idő a Ferencváros Európa Liga-sikerére is, majd hamar előtérbe kerültek az új intézmények személyi és működési kérdései.
A Fradi továbbjutása után jöhet az Európa Liga
Kovács András Fradi-szurkolóként természetesen a Ferencváros előző napi győzelmével kezdte a beszélgetést.
A csapat 4–0-ra nyert a török ellenfele ellen, összesítésben pedig 5–0-val jutott az Európa Liga főtáblájára.
Kovács szerint a török csapat papíron erősebb egyéniségekből állt, a pályán azonban ez nem érvényesült. Úgy látta, a török játékosok túl sok energiát fordítottak a bíróval való vitatkozásra és a színészkedésre, miközben a Fradi inkább a játékra koncentrált.
Kérdések az új vagyonvisszaszerzési hivatal körül
A politikai témák közül elsőként a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal vezetésének kiválasztása került szóba.
Kovács András azt mondta, számára nehezen érthető, hogy egy teljesen új intézmény felállításakor miért nem sikerült időben kialakítani a teljes vezetői struktúrát.
„Bevallom őszintén, én nem értem az egészet.”
Szerinte logikus lett volna, hogy a választások után azonnal elkezdődjön az előkészítés, és mire eljön a döntés napja, ne csak az elnök, hanem a helyettesek személyéről is legyen kialakult elképzelés.
Egy új vezetőnek csapatra is szüksége lenne
Kovács szerint egy új hivatal élén különösen fontos, hogy az elnök olyan emberekkel dolgozhasson együtt, akikkel szakmailag és emberileg is összeillik.
A problémát abban látja, hogy a kiválasztási rendszerből ez a szempont alig látszik.
Úgy fogalmazott, természetes lenne, ha egy elnökjelölt már pályázáskor tudná, milyen csapattal képzeli el az intézmény működését.
A jelenlegi helyzetben viszont olyan konstrukció is létrejöhet, amelyben a vezetőnek utólag kell alkalmazkodnia a mellé választott emberekhez.
A 93 pályázó közül miért éppen ő?
Kovács azt is problémásnak tartja, hogy a nyilvánosság keveset tudott meg a pályázati folyamatról.
Elmondása szerint 93 jelentkező volt az elnöki posztra, de a szélesebb közvélemény ezeknek csak töredékét ismerhette meg.
Szerinte akár az is vállalható lett volna, ha minden pályázó néhány percben bemutatkozik a parlamenti bizottság előtt.
„Szerintem simán elvárható az, hogy mondjuk kiáll a bizottság elé, és három percet kap mind a 93 ember.”
Úgy véli, ez átláthatóbbá tette volna, hogyan szűkült le végül a jelöltek köre.
Hasonló probléma jelent meg a médiafelügyeletnél
Kovács szerint ugyanez a szervezési dilemma jelent meg az új közmédia-tanács és a médiahatóság körül is.
A testületi tagokat úgy kellene megválasztani, hogy közben még nincs meg az elnök személye.
Felvetette, hogy így az új elnöknek olyan emberekkel kell majd együtt dolgoznia, akiknek kiválasztására semmilyen ráhatása nem volt.
Szerinte ez fordítva is problémás: a testületi tagok sem tudják előre, milyen vezető mellett kell majd működniük.
A politikai kommunikáció elfedheti a szerkezeti kérdéseket
A beszélgetésben szóba kerültek az ellenzéki és kormánypárti jelölések körüli viták is.
Kovács szerint bizonyos személyi döntések akkora politikai zajt keltenek, hogy közben háttérbe szorulnak a fontosabb szervezeti problémák.
Úgy látja, sokkal lényegesebb lenne azt tisztázni, hogyan lesznek működőképesek ezek az új intézmények, milyen hatáskörökkel dolgoznak majd, és ki vállalja értük a tényleges felelősséget.
Szeptember elején több ügyben döntés jöhet
A médiahatóság elnöki pályázatának határideje augusztus 31., ezért Kovács szerint szeptember elején már tisztábban lehet látni.
Úgy vélte, az új vezetőnek rövid időn belül sok felhalmozódott ügyben kell majd állást foglalnia.
A Mandiner jövőjéről is szó esett. Kovács elmondta, hogy szeptember 1-jével lezárul egy átadás-átvételi folyamat, és ezt követően a Pénzügyminisztériumnak kell döntenie a továbbiakról.
Részleteket nem mondott, de hozzátette, hogy saját fejében már van B terv is.
Túl sok területen látszik kivárás
Kovács András szerint nemcsak ezeknél az intézményeknél érzékelhető bizonytalanság.
„Egy ilyen kivárás van továbbra is, én azt látom, rengeteg területen a kormányzatnál.”
Felvetette a pótköltségvetés kérdését is, amelyet korábban augusztus végére ígértek, miközben a következő évi költségvetés tárgyalása is közeledik.
Szerinte a kormányzatnak hamarosan átfogóan kellene bemutatnia, hogyan alakulnak a pénzügyi tervek.
Ősszel ismét felpöröghet a politika
A következő hetek várható eseményei között Kovács a németországi választási folyamatokat, a kötcsei találkozót és más politikai rendezvényeket említett.
Úgy látja, a nyár végi kivárás után szeptemberben gyorsan sűrűbbé válhat a politikai élet.
A külpolitikai helyzetet is bizonytalannak nevezte: a Közel-Keleten pillanatnyilag csendesebbnek tűnik a helyzet, miközben az orosz–ukrán háború körül továbbra is sok a találgatás.
Kovács szerint ezért szeptember elején egyszerre több bel- és külpolitikai folyamat gyorsulhat fel, miközben számos most megnyitott kérdésre még mindig nincs egyértelmű válasz.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
