„Egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy ez az egész rendezési folyamat zsákutcában van” – Kis-Benedek József a Hormuzi-szorosról és az iráni konfliktusról
A Pirkadat augusztus 28-i adásában M. Kende Péter dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett a közel-keleti helyzetről. Szóba került a Hormuzi-szoros aknamentesítése, Irán és az Egyesült Államok konfliktusa, Donald Trump mozgástere a novemberi félidős választások előtt, az orosz–amerikai egyeztetések, valamint Izrael és Törökország egyre bonyolultabb szíriai érdekkonfliktusa.
Az aknamentesítés után sem állt helyre a rend
Kis-Benedek József szerint korai lenne abból kiindulni, hogy a Hormuzi-szoros aknamentesítésének befejezésével ismét zavartalanná vált a hajózás.
„Attól, hogy most az aknamentesítés befejeződött, attól még az irániak az ellenőrzést nem adják fel.”
Úgy látja, Teherán továbbra is meg akarja őrizni ellenőrzési lehetőségét a térségben, és a szoros teljes megnyitását sem támogatja az amerikai elképzelések szerint.
A jelenlegi helyzetet „diszkréten befagyott konfliktusnak” nevezte: egyik fél sem érte el a célját, és tartós megállapodás sincs.
Irán amerikai támaszpontokat is fenyeget
Kis-Benedek szerint Irán jelezte, hogy amennyiben az Egyesült Államok újabb légicsapásokat mér iráni célpontokra, válaszlépések következhetnek az Öböl térségében található amerikai objektumok ellen.
A szakértő vitatta azokat az amerikai kijelentéseket, amelyek szerint Irán katonai képességei lényegében megsemmisültek.
„Az messze nem felel meg a valóságnak. Van, föl vannak készülve.”
Szerinte az amerikai katonai opciók körül jelenleg is nagy a bizonytalanság, és több korábban felmerült támadási terv végrehajtása is elmaradt.
Trumpnak sürgető lenne egy látványos eredmény
Kis-Benedek szerint Donald Trump számára a novemberi félidős választások miatt politikailag egyre fontosabb lenne valamilyen külpolitikai eredmény felmutatása.
Ez szerinte egyszerre igaz a Közel-Keletre és az orosz–ukrán háborúra.
A CIA igazgatójának moszkvai látogatását is ebbe az összefüggésbe helyezte. Úgy véli, a találkozón olyan kérdések is szóba kerülhettek, amelyek Iránra vonatkoznak, például hogy Oroszország milyen információkat oszt meg Teheránnal az amerikai erők térségbeli helyzetéről.
A megbeszélések konkrét eredményeiről azonban nyilvánosan nem áll rendelkezésre elegendő információ.
Trump és Putyin is saját feltételeit akarja érvényesíteni
M. Kende Péter felvetette, hogy az Egyesült Államoknak kompromisszumot kellene keresnie Oroszországgal és Iránnal is.
Kis-Benedek szerint ez logikus lenne, de Trump politikai stílusa kevésbé kedvez az ilyen megállapodásoknak.
„Trump elnök nem arról híres, hogy kompromisszumra kész. Ő szeret diktálni.”
Putyinról ugyanakkor azt mondta, hogy hasonlóan ragaszkodik saját céljaihoz, ezért gyors amerikai–orosz megegyezésre sem számít.
A szakértő szerint Moszkvának és Teheránnak sem feltétlenül érdeke, hogy Trump látványos sikereket érjen el a félidős választások előtt.
A vámfegyverrel is óvatosan kell bánni
A Hormuzi-szoros kapcsán szóba került az is, hogy Irán milyen pénzügyi terheket róhatna a hajózásra, illetve az Egyesült Államok milyen vámokkal fenyegetheti az Iránt támogató országokat.
Kis-Benedek szerint ez rendkívül érzékeny kérdés, mert olyan jelentős államokat is érinthet, mint Oroszország vagy Kína.
„Nagyon kényes ez a vámfegyver, úgyhogy meg kell ezt gondolni.”
Szerinte a vámok nem feltétlenül csak a célországot károsítják: könnyen visszaüthetnek arra az államra is, amely bevezeti őket.
Omán szerepe is felértékelődhet
Irán és Omán újabb megállapodása kapcsán Kis-Benedek azt mondta, Teherán számára fontos lehet, hogy minél több arab országgal külön kapcsolatot alakítson ki.
Omán ugyanakkor saját regionális kapcsolatrendszerrel rendelkezik, így a helyzet szerinte jóval összetettebb annál, hogy egyetlen megállapodásból messzemenő következtetéseket lehessen levonni.
Az Egyesült Államok továbbra is meghatározó szerepet akar játszani a Közel-Keleten, de Kis-Benedek szerint a mostani rendezési kísérletek egyelőre nem hoztak áttörést.
„Egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy ez az egész rendezési folyamat zsákutcában van.”
Izrael egyelőre Washingtonra bízza az iráni ügyet
Kis-Benedek szerint Izrael azt szeretné, ha az Egyesült Államok keményebb fellépést választana Iránnal szemben, ám közben az izraeli belpolitikai helyzet is bizonytalan.
Úgy látja, Benjamin Netanjahu helyzete gyengült, ezért az izraeli vezetés jelenleg óvatosabban kommunikál az iráni konfliktusról.
„Ők most szép csendben vannak.”
Szerinte Izrael pillanatnyilag inkább Washingtonra bízza az iráni dosszié kezelését, miközben saját közvetlen biztonsági érdekeit továbbra is aktívan védi.
Szíria miatt Törökországgal is számolni kell
Izrael nemrég mélyen Szíria területén hajtott végre légicsapást egy olyan légibázis ellen, amely Kis-Benedek szerint a török katonai jelenlét szempontjából is fontos lehet.
Izrael számára kockázatot jelentene, ha Törökország tartós katonai pozíciókat építene ki Szíriában.
Kis-Benedek hangsúlyozta, hogy Ankara regionális súlyát nem lehet figyelmen kívül hagyni.
„Nem könnyű falat Törökország, az biztos.”
Törökország jelentős katonai képességekkel rendelkezik, és saját érdekei sok ponton ütköznek Izrael céljaival.
Szíria légtere Izrael számára stratégiai jelentőségű
Egy esetleges izraeli támadás Irán ellen Szíria légtere kulcsfontosságú lehet.
A tengeri kerülőút hosszabb lenne, légi utántöltést igényelne, és nagyobb műveleti kockázatot jelentene.
Kis-Benedek szerint ezért Izraelnek fontos, hogy szükség esetén használhassa a hagyományosabb, Szíria fölött vezető útvonalat.
A szíriai vezetés, Irán, Törökország, Izrael és az Egyesült Államok eltérő érdekei miatt azonban a térségben továbbra is rendkívül törékeny az egyensúly.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
